Az a cég a jó, amelyik megoldja a fejfájásodat

A fintechek egyre inkább itt vannak az életünkben. Egy iparági felmérés szerint 2018-ban 39 milliárd dollárnyi friss befektetés (vagyis az összesített magyar GDP egyharmada) érkezett fintechekbe, vagyis azokba az innovatív cégekbe, amelyek valamilyen módon a pénzügyi világban nyújtanak modern szolgáltatásokat.

A boom tehát nem lassult, sőt, a befektetett volumen egyetlen év alatt (2017-ről, 2018-ra) megduplázódott. Pár év alatt az induló vállalkozások közül már több mint kétszáz nőtt fel „unikornissá”, vagyis legalább egymilliárd dollárt érő céggé. Itthon ezek, a zömében amerikai, brit és kínai cégek szinte teljesen ismeretlenek, de például az észt Bolt (korábban Taxify), az amerikai Airbnb, vagy a brit-orosz Revolut azért itthon is népszerűek.

Itthon most törnek majd be

Magyarországon ráadásul ez az egész fintech-forradalom több szempontból is nagyon aktuális. Mi is több cikkben foglalkoztunk, például itt és itt azzal a folyamattal, hogy a PSD2 európai direktíva 2019. szeptember 14-én nagyon hirtelen megváltoztatja az életet a hazai bankszektorban. Ha esetleg a hazai nagybanki lobbi esetleg fékezi is majd a folyamatot, megállítani nem tudja, hamarosan egészen biztosan elérkezik Magyarországra is a sok értelmes újítás.

Vagyis

• a kártyás és online fizetések biztonságát növelő sztenderdizáció,

• illetve az open banking, az a nyitás, amelynek során bizonyos ügyféladatok megfelelő ügyfél-felhatalmazás, hitelesítés után elérhetővé válnak más bankok, de az innovatív fintechek számára is.

De vajon mit tudnak, és hol léphetnek be a leginnovatívabb cégek? A Mastercard meghívására Belfastban, Észak-Írország fővárosában jártunk, ahol éllovas fintechek megoldásaival találkoztunk, valamint olyan fejlesztésekkel is, amelyek ma még nem léteznek, sőt akár utópisztikusnak is tűnhetnek, de egyáltalán nem biztos, hogy nem ez lesz a jövő iránya. Öt ilyet mutatunk be:

Provenance: minden termének van egy sztorija

Az emberek, például a banki ügyfelek modern beazonosításával sok fintech foglalkozik, a PSD2 során még fontosabb lesz a kétfaktoros azonosítás, biztosan teret nyernek majd a modern biometrikus azonosítások például, az ujjlenyomat, a tenyérkép, a vénaszkenner, az arckép, az írisz, a retina, vagy akár mozgás és hang alapján is egyre pontosabban azonosítanak be embereket a masinák.

A Provenance azonban nem ezzel foglalkozik, hanem blockchain technológiával a tárgyakat képes „személyesen” beazonosítani. Ennek meg mi értelme lenne? Nagyon leegyszerűsítve arról van szó, hogy amikor az okos telefonunkkal ráközelítünk egy Provenance-ügyfél cég termékére, például egy Gucci táskára, vagy egy autóalkatrészre, esetleg gyógyszerre, akkor a cég applikációja pontosan beazonosítja, hogy a termék mikor készült, mikor vette át a nagykereskedő, milyen raktárakban fordult meg.

A blockchain éppen erre jó, lehet rá új információkat vinni (például azt, hogy egy bitcoinnak ki az új tulajdonosa), de a múltat már nem lehet megváltoztatni, nem hamisítható a rendszer.

Mire jó ez az egész? Természetesen a Gucci táska esetében elsősorban arra, hogy a vevő biztos lehessen abban, hogy a táska a Gucci üzemében készült, és nem két utcával arrébb, egy hamisítványokat gyártó dél-kelet-ázsiai soron. Ám ez a rendszer akár magasztosabb célokat is szolgálhat. élelmiszerbiztonságot, egy alkatrész valódiságát, gyógyszer-hitelesítést – mesélte Ken Moore, a Mastercard Labs globális vezetője.

Afrikában évente közel 2 millióan halnak meg azért, mert rossz orvosi kezelésben részesülnek. Ez jelentheti azt, hogy

• egyáltalán nem jutnak orvoshoz (Maliban például az egész országban egy fül-orr-gégész dolgozik),

• hogy sarlatánok, varázslók félrekezelik a beteg embereket,

• de azt is, hogy értéktelen, hamis pirulákkal vezetik félre a betegségben szenvedőket.

Természetesen ma még nem feltétlenül reális, hogy egy nagyon szegény szub-szaharai országban okostelefonokkal „szkennelik” a vásárlók a gyógyszeres dobozokat, de már ma is a világnak meglepően sok olyan része van, Dél-Kelet-Ázsiában, az arab világban, ahol az orvosi, vagy a pénzügyi infrastruktúra gyenge, de mégis mindenki okos telefonokkal járkál.

Monese: bárhol lehet bankszámlád

Általában is elmondható, hogy azok a fintechek a legjobbak, amelyek valakinek a „fejfájását” oldják meg. Szó szerint, mint az előző sztoriban, vagy átvitt értelemben, mint a következőben. Az észt Norris Koppel sztorija például azért nagyon hiteles, mert a bizniszét a saját esetére alapozta, és ez bejött. Észtország, a Skype és megannyi ICO és startup hazája rettentő fejlett az e-ügyekben.

Koppel itt élt, gyors és minőségi pénzügyi szolgáltatásokhoz szokott. Amikor Londonba költözött, meglepődve tapasztalta, hogy hiába volt jó ügyfél Észtországban, brit banki előtörténet (track record), vagyis elsősorban hiteltörténet nélkül nem tud számlát nyitni.

Nem volt még állandó londoni lakcíme, nem voltak hónapokra visszamenően befizetett közüzemi számlái. Ez pedig elengedhetetlen volt a számlanyitáshoz, az meg a munkavállaláshoz, a fizetése fogadásához. Végül a dolog pár hónap alatt megoldódott, de Koppel agyába bevésődött az eset, és elhatározta, hogy erre a „fejfájásra” egyszer még startupot fog alapítani.

Így is történt, elindult a Monese, amely nem bank, hanem bankokkal (Nagy-Britanniában például a Barclays-zel) megállapodó fintech, amelyik egy rettentő gyors, mindössze három perces okostelefonos ügyfélazonosítás után (fotó egy igazolványról, fotó önmagunkról, pár adat megadása) a külföldön munkát vállalóknak (ha tetszik a gazdasági bevándorlóknak) segít bankszámlát nyitni.

Az alapító az Indexnek elmesélte, hogy mivel természetesen pontosan tudják követni, hogy az ügyfeleik milyen nemzetiségűek és milyen városban nyitnak számlát, azt is látják, hogy valóban az expatek számlanyitása maradt a fő üzletük ma is.

Természetesen a cég szempontjából az is fontos, hogy az egyszerű számlanyitás után az ügyfelek velük maradjanak, ezért a társaság versenyképes is. Bár nem ingyenes, de nagyjából 4,95 fontért kínál szinte mindent (még nemzetközi ATM-használatot is) tartalmazó csomagot. A Monese ugyan ma még nem nyereséges, de láthatóan a növekedésen, a minél több országon és a minél több ügyfélen van egyelőre a hangsúly. Koppel elmesélte, hogy

az 500 milliós Európában 137 millió ember van, aki munkaképes korú, de nincsen bankszámlája, rajtuk segíteni értelmes cél és a magas szám komoly növekedési potenciált is jelenthet a következő évekre.

Kionect és 2KUZE: kenyai okos megoldások

A különböző fintechek nem csak a legfejlettebb központokban, Londonban, Szingapúrban, New Yorkban, vagy Berlinben segíthetnek az embereken, de akár Nairobiban is. A címben említett két fejlesztés (utóbbit Bill és Melinda Gates alapítványa is támogatta) afrikai kisvállalkozásoknak és farmereknek segít.

Előbbinél egy okostelefonos app segítségével a kisebb boltok tulajdonosai könnyen rendelhetnek árut, vagy akár kérhetnek mikrokölcsönt (az állam szempontjából pedig az sem utolsó szempont, hogy a digitalizációval láthatóvá, adóztathatóvá válik az áru- és pénzforgalom).

Utóbbi esetében pedig egész Kelet-Afrikában nagyon kicsi afrikai piacterek (marketplace-ek) épülnek. A helyi gazdák egyik legnehezebb feladata, hogy a mezőgazdasági munka mellett a távoli piacokra elvigyék az árut, ott értékesítsenek és vagy a lakosságnak, vagy a felvásárlóknak eladják a kakaót, a kávét, a teát, a babot.

Az alkalmazás a vevőket és az eladókat köti össze. Olyan, mint egy kis tőzsde, elektronikusan látható az aktuális vevők és eladók listája, a friss árszint és ezzel a farmerek sok utazást, időt, energiát takaríthatnak meg.

The Open: a vezető golfesemény

Idén júliusban Észak-Írország éppen rettentő büszke volt. A világ talán legrégebbi, de golfban mindenképpen a legősibb versenye, a The Open, vagyis a britek, idén 148-adszor megrendezett nyílt golfversenyének helyszíne változó, de szinte mindig Skócia, vagy Anglia a házigazda. Az eddigi 147 versenyből csak egyet rendeztek Észak-Írországban, de az idén újra a Royal Portrush Golf Club adott otthont a versenynek.

Ez egy elképesztő show, olyan, mint a Sziget Fesztivál, csak a közönség nem a különböző sátrak és színpadok között vándorol, hanem a Rolex, a Boss és a Ralph Lauren üzletei és a golfpálya egyes lyukai között, amelyeket kisebb, vagy nagyobb lelátókkal vesznek körül.

A Royal Portrush golfpálya közönsége is tele van nagyon elegáns, természetesen csakis a golfnak megfelelő öltözékben pompázó férfiakkal. A jövő vásárlási élményeinek bemutatására is alkalmas a The Openre fejlesztett demo.

Ennek az volt a lényege, hogy a shopban rá lehet közelíteni a telefonunkkal a termékekre, és az feldobja a termék árát, jellemzőit, de azt is meg lehet nézni, hogy milyen méretekben, milyen színváltozatokban van még a termékből. Az applikáció ajánl egyéb termékeket is, és választhatjuk a cipelés helyett azt is, hogy a pénztárnál várjon minket összekészítve a termékkosár, ám aki még csomag nélkül nézné végig a versenyt, kattinthat a házhoz szállításra is.

Gyorsétterem mesterséges intelligenciával és fizess azonnal!

Végül két sztori az egyik leggyakoribb fizetési élményünk világából, az éttermekből, a gyorséttermekből. Ezt az élményt sok fintech és a legnagyobb cégek házon belüli csapatai is szeretnék javítani. Az AI drive thru a gyorséttermeknek lehet érdekes, ez egy olyan hangalapú mesterséges intelligencia fejlesztés, ahol a take away rendeléseket felvevő hang valójában tejesen intelligens, ajánlani is tud, allergia felől érdeklődik, szó szerint elbeszélget a vevőkkel és közben „képben marad”, tudja, hogy mi az, amit tényleg megrendelt a vevő.

Egy baráti társaság számára pedig hasznos lehet a fizetendő összeg megosztása: ha a társaság végzett, csak kér egy képet az asztalra. Megjelenik egy intelligens felület, ahol szét lehet dobni a fizetendő összeget és a telefon érintésével fizetni is lehet.

Felesleges túlbonyolítás? Miért nem szólnak a pincérnek? Vicces adat, de a nyugat-európai országokban az éttermekben a számla kikérése és a távozás között átlagosan 12 perc telik el, pedig amikor a számlát kérjük, valójában már jellemzően mehetnékünk van.

A jövő megállíthatatlan

A klasszikus, méretes ügyfélkörrel és robosztus árbevétellel bíró cégeknek nem könnyű mostanában az élete. Úgy fejlődik elképesztő ütemben a technológia, hogy közben nem csak szigorú szabályoknak kell megfelelni, de hódítanak az új eszközök, mindenki bele akar csípni a sikeres üzletekbe, ráadásul tényleg mindenki, mindenkivel össze van kötve, nem csak a 7,5 milliárd ember, de az internet of things (IOT), vagyis a tárgyak internetének világában a 20 milliárd eszköz is.

Gondoljunk csak például a bankokra, rettentő komplex a szabályozásuk, ott van a GDPR, a PSD2, az azonnali fizetés, a kriptodevizák kihívása, és közben a fintechek az értékteremtés minden pillanatában, minden egyes részfeladatnál szeretnének lecsapni, üzletet nyerni.

Ken Moore szerint, ami a trendeket illet, három fontos irány alighanem megkérdőjelezhetetlen:

• Az okostelefonok még fontosabbak, nélkülözhetetlenek lesznek, és rajtuk egyre jobb minőségben, egyre gyorsabban, egyre összetettebb banki folyamatokat fogunk működtetni,

• a biztonsági kihívások velünk maradnak, de itt is gyors a technológiai fejlődés, és sokkal jobban szűrhetők a csalások, a visszaélések, mint a hagyományos módszerekkel,

• miközben minden újdonságnál, így az új fizetési technológiáknál is idő szükséges a széleskörű lakossági elfogadáshoz, de a globális pénzügyi világban minden arra mutat, hogy a modern digitális csatornák szerepe nő, míg a készpénz drasztikusan visszaszorul.

(Borítókép: Shutterstock)