Válságkezelési alap létrehozásáról döntöttek az eurózóna országai

Megállapodtak az eurózóna pénzügyminiszterei egy új alap létrehozásában, amely a jövőbeli gazdasági válságok idején lesz hivatott kompenzálni a negatív hatásokat. A CNBC beszámolója szerint az alap nagysága és pontos hatásköre még nincs eldöntve, a hozzájárulás mechanizmusát azonban már nagyjából tisztázták.

Eszerint az eurózóna tagjai felső korláttal ellátott hozzájárulást kell fizetniük az alapba, de ha rossz gazdasági helyzetbe kerülnek, akkor ennek az összegnek akár a felét is elengedhetik számukra. 

Egy ilyen válságkezelő alap létrejöttét már az eurózóna 2010-es évek eleji adósságválsága óta - amikor egyes déli tagállamok elszálló adóssága az egész zóna létét fenyegette - szorgalmazza sok tagállam, de mostanáig nem történt érdemi előrelépés az ügyben. A koncepció leghangosabb hirdetője Emmanuel Macron francia elnök, az ő ötlete az, hogy az eurózóna GDP-jének százalékában határozzák meg az alap méretét. Az ellenlábasok, például a megszorításpárti Hollandia - ami az egész ötletért nincs oda - azonban azzal érvelnek, hogy ezzel úgy valósulna meg bizonyos tagállamok kisegítése, hogy közben nem lennének strukturális reformokra kötelezve. 

A CNBC-nek nyilatkozó portugál pénzügyminiszter azt is elképzelhetőnek látja, hogy végül abban állapodjanak meg, hogy a koncepcióért lelkesebb államok, mint például Franciaország, többet fizetnek az alapba. A részletek kidolgozása még a jövő zenéje, és minden bizonnyal sok vitával jár majd az eurózóna országai között.