700 milliárd forint EU-s pénzt is bukhatunk a szabálytalan közbeszerzések miatt

Jóval több pénzről mondhatott le valójában a kormány, hogy újra folyósítsa az Európai Bizottság a támogatásokat Magyarországnak Jávor Benedek volt EP-képviselő számításai szerint, mint azt eddig gondolták, írja a Portfolio.

A magyar kormány ugyanis úgy rendezte az uniós pályázatokkal kapcsolatos vitáit a Bizottsággal, hogy egyes,  eredetileg uniós pénzből finanszírozni tervezett pályázat számláit nem adták le Brüsszelnek, így ezeket a magyar állam a magyar adófizetők pénzéből finanszírozta.

Mindezt alátámasztja az a dokumentum, amelyet Johannes Hahn, az Európai Bizottság regionális alapokért (is) felelős biztosa küldött az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottsága számára. A képviselők számos kérdést tettek fel a biztosnak az uniós pénzek elköltésének ellenőrzésével kapcsolatban, és ebben volt szó a magyarországi tapasztalatokról is.

A biztos azt írta, hogy súlyos hiányosságokat tártak fel a magyar közbeszerzési rendszer irányítási és ellenőrzési mechanizmusában. Ezért felkérték a magyar hatóságokat, hogy azonosítsák a brüsszeli auditorok által megállapított szabálytalanságokat, és tegyék meg a szükséges pénzügyi korrekciókat, vagy 10 százalékos átalánykorrekciót vessenek ki valamennyi szerződésre. Johannes Hahn leveléből kiderül, hogy a magyar kormány végül a – technikailag egyszerűbb - átalánykorrekciót választotta. Ezt két indokkal magyarázták Brüsszel felé: egyrészt "különféle peres ügyekkel", másrészt azzal, hogy az Európai Bizottság Regionális Főigazgatósága felfüggesztette a kifizetéseket.

Ehhez a témához tartozik, hogy az EP két szakbizottsága elfogadta az Európai Parlament tárgyalási pozíciót a jogállamiság és az uniós források összekapcsolása ügyében. Eszerint az EU-s pénzek felfüggesztése éppen a közbeszerzési eljárások visszásságai miatt történhetnek meg a következő költségvetési időszakban.

Több találgatás is volt már róla, hogy mennyi pénzt is bukhatott Magyarország pontosan az EU által szabálytalannak ítélt pályázatokon, a becslések 30-tól egészen 500 milliárd forintig terjedtek. Most Jávor Benedek a blogján bizottsági válaszokra hivatkozva úgy kalkulált, hogy 

A Bizottság hét tematikus operatív programban (GINOP, TOP, VEKOP, EFOP, KEHOP, IKOP, KÖFOP) tárt fel szabálytalanságokat, és javasolta 10 százalékos büntetés kiszabását. Jávor állítása szerint a kormány rábólintott a dologra, ahelyett, hogy megpróbált volna vitába szállni az EU-val, és bizonyítani, hogy nem volt gond a közbeszerzésekkel. 

Másfelől ott van a régóta problémás vízügyi keretközbeszerzés is, amelyen többek között Mészáros Lőrinc cégei is kiemelkedően szerepeltek. A vízügyi keretközbeszerzés esetén végül úgy sikerült megállapodni az EU-val, hogy a már lezárult 260 milliárd forintnyi szerződésállomány 25 százalékáról mond le a kormány, azaz nagyjából 65 milliárd forintot az adófizetők pénzéből fedeznek végül. 

Ezenfelül problémásnak találta a  Bizottság a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) irányítási és kontroll mechanizmusaival kapcsolatos ügyeit is. Itt végül egy tíz százalékos átalánykorrekcióban egyezett meg Magyarország az EU-val, ez Jávor becslése szerint 60-80 milliárd forintot jelenthet. 

A dologgal kapcsolatban megkerestük a Miniszterelnökséget is, hogy megtudjuk reálisnak tartják-e Jávor számításait, és amennyiben nem, szerintük mi a valós összeg, ami végül nem kerül megtérítésre. Amint válaszolnak, frissítjük a cikket. 

Frissítés:

Végül az Innovációs és Technológiai Minisztérium reagált a sajtóban megjelent hírekre, közleményüket változtatás nélkül közöljük:

Magyarországot semmilyen kár nem éri, az ellenzék vádaskodása a szokásos politikai hisztériakeltés - reagálás a Jávor Benedek által indított álhírekre

 Magyarországot semmilyen kár nem éri, hazánk egyetlen uniós forrást sem veszít el, hiszen a forrásokat 110%-kal túlvállaltuk. Ezt azért tettük, mert tisztában voltunk vele, hogy Brüsszelnek minden egyes tagállamban vannak kifogásai. A Brüsszel által kifogásolt programokat a magyar kormány magyar költségvetési forrásból finanszírozza. Ez az eredeti terveknek megfelelően a 110%-os költségvetés 10%-os keretén belül marad. A többi programra az uniós költségvetés 100%-ban lehívásra kerül. Az ellenzéki képviselők vádaskodása csak a szokásos politikai hisztériakeltés.