Agrárminiszter: A sertéspestis komoly piaci lehetőségeket is rejt
További Gazdaság cikkek
- Pécsen füst nélküli termékek új gyártóközpontja jön létre
- Már az ENSZ-főtitkár asztalán van egy rejtélyes magyar innováció
- Nagy Márton elárulta, hogy mi a terve a magyar gazdasággal
- Nemzetközi elismerést gyűjtött be a Kalocsa–Paks Duna-híd építési projektje
- Megszólalt a jegybank Magyarország aranytartalékáról
Minden rosszban van valami jó, még a sertéspestisben is. Legalábbis így látja Nagy István agrárminiszter, aki interjút adott a Magyar Nemzetnek. Ebben Nagy elismeri, hogy a sertéspestis óriási veszélyt jelent, de kiemeli az előnyeit is.
Szerinte a sertéspestis
komoly piaci lehetőséget is rejt. A magas felvásárlási áraknak köszönhetően soha ilyen jövedelmezően nem tudtak sertést tartani a gazdák, mint most.
"A járványveszély egy másik hozadéka pedig az, hogy az állattartók minden korábbinál nagyobb hangsúlyt fektetnek az állategészségügyi beruházásokra, sokkal fegyelmezettebbek, körültekintőbbek, mint korábban" – teszi hozzá Nagy István, aki még az első miniszteri meghallgatásán azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a sertéspestist összekötötte a migránsozással.
Az agrárminiszter általánosságban is elismerően nyilatkozott a mezőgazdasági helyzetről, a szántóföldi növények többségének termése idén jobb volt az ötéves átlagnál. A nemzetgazdaság külkereskedelmi többletéhez pedig több mint 63 százalékkal járult hozzá az agrárgazdaság január és szeptember között, mondta.
Nagy István a vidékfejlesztési programmal is elégedett. Ez onnan is látszik, hogy nem száll vitába a Magyar Nemzet szövegíró munkatársával, aki az egyik kérdése alapján, szintén elégedettnek tűnik:
Az állattenyésztés színvonalát javították a Vidékfejlesztési programból megvalósuló beruházások is. (...) Milyenek az eddigi eredmények?
Az agrárminiszterhez így már el tudja mondani, hogy "a támogatásoknak köszönhetően – többek között – új állattenyésztő telepek épülnek, fejlődik a feldolgozóipar, régi gépeiket korszerűbbekre cserélik a gazdálkodók".
Az interjúban szóba kerül még, hogy
- a klímaváltozás ellen hagyományos növényfajtákkal kell küzdeni, nem génmódosítással;
- "a gazdák akarnak, bíznak és küzdenek, gondolataik, ötleteik vannak";
- a földművelők elöregedése, a generációváltás "nagy kihívás, de komoly lehetőség";
- az állatvédő civil szervezetek átgondolatlan akcióinak beláthatatlan következményei lehetnek, "sokat árthatunk magunknak, ha kimondjuk, hogy többé nem lehet ketrecben tartani a tojókat", akár 100-150 százalékos áremelés is jöhet;
- "óriási veszélyt jelent a társadalomra nézve", hogy "a városi ember a csirkehúst ugyan szereti, de nem tudja elfogadni, hogy ahhoz le kell vágni az állatot".