Teljesen bezuhant a lakáspiac az év elején

2020.01.07. 09:24

Az utóbbi évek leggyengébb évkezdetét hozta 2020 az ingatlanpiacon:

az eladó lakások iránti kereslet január első napjaiban közel 30 százalékkal csökkent éves szinten

– derült ki az ingatlan.com elemzéséből. 2020-ban a korábbiakhoz képest kevésbé pörgős év várható a portál szerint, ugyanakkor több a nyitott kérdés. Az azért valószínűnek látszik, hogy a lakásvásárlást tervezők jobb helyzetben lesznek, az albérletek átlagos bérleti díjai a korábbi évek áremelkedése után az egyetemvárosokban szintén stagnálásba válthatnak át. 

A múlt év utolsó és január első hetében 15 százalékkal kevesebben érdeklődtek az eladásra hirdetett lakások és házak iránt éves szinten, január első öt napjában pedig még jelentősebb - 29,7 százalékos - volt a keresletcsökkenés. Vagyis úgy tűnik, a kereslet a tavalyi visszaesés után az év elején sem talált magára. 

Balogh László, az ingatlan.com szakértője szerint nem csak az idő rövidsége miatt nehéz kőbe vésett előrejelzést adni az idei évre, hanem azért is, mert több tényező is hatással lehet a piaci folyamatokra: az állami lakástámogatási rendszer tavaly bevezetett elemei, a rendszer esetleges újabb bővítése vagy a lakásáfa szabályainak megváltoztatása érdemben befolyásolhatják az ingatlanpiacot. 

A mérséklődő kereslet elsősorban a lakásvásárlást tervezőknek kedvez. A korábbi évekhez képest jobb lehet a tárgyalási pozíciójuk, mert az elmúlt években megszokott és hirdetési árakhoz képest elért 2-3 százalékos alkuk, akár 5-10 százalékra is nőhetnek település- és ingatlantípustól függően. A vevők kedvezőbb helyzete azonban várhatóan nem hoz érezhető árcsökkenést a lakáspiacon, inkább stagnálásra, mérsékelt - egy számjegyű - drágulásra lehet számítani az utóbbi évek tempós áremelkedése helyett.

A mostani kilátások szerint az albérletpiacon sem várható számottevő áremelkedés 2020-ban.

Részben azért, mert az elmúlt években történt befektetési célú lakásvásárlások miatt a kiadó lakások kínálata jelentősen nőtt. „Az is a drágulás ellen szól, hogy az átlagos bérleti díjak Budapesten és a legélénkebb albérletpiaccal rendelkező egyetemvárosokban a helyi átlagfizetés legalább felét teszi ki, ezért ennél magasabb összeg pedig sokaknak már nem nagyon fér bele.” - mondta Balogh László. Bár a fentiek miatt minimálbér és a garantált bérminimum 8-8 százalékos januári emelkedése a legolcsóbb albérletek díjaiban valamennyi drágulást azért okozhat.