340 forintnál volt a fájdalomküszöb: lépéskényszerben az MNB

B  JG20190208003
2020.02.16. 12:47
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mindig hangsúlyozza, hogy neki inflációs céljai vannak, nem a forint árfolyamára figyel, de ez a kettő nagyon is összefügg. Bár az MNB az úgynevezett adószűrt maginflációt követi, a közvélemény számára jobban érthető 4,7 százalékos infláció és 340 forintos euró mégis felgyorsította az eseményeket. Valami már elpattant, de mire számíthatunk a következő egy hónapban?

Amikor a forint újabb és újabb rekordgyenge szinteket ér el, mint például most, amikor átütötte a 340-es szintet is az euróval szemben, a piac elkezdi találgatni, hogy mindezt meddig hagyja a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A jegybanknak ugyanis rengeteg eszköze van arra, hogy a forint árfolyamát befolyásolja. Forián-Szabó Gergely, az Amundi Befektetési Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója szerint amennyiben a forint tovább gyengül, lépéskényszerbe kerülhet a jegybank.

Rögzítsük gyorsan, hogy az elmúlt évek kamat- és árfolyam-környezete, vagyis a fokozatosan gyengülő, a 310-es, 320-as, 330-as, végül a 340-es lépcsőket is átugró forint és a nagyon alacsony hazai kamatszint összetett helyzetet teremtett, de bizonyos vonatkozásaiban kedvező is volt az országnak.

Ahhoz, hogy ezt megértsük, legyen a példánk a 300 forintos és a 340 forintos euró közötti mozgás.

  • Magyarország ma már főleg forintban van eladósodva (ez az önfinanszírozás), így a gyengülő forint nem járt nagy fájdalommal, kevesebb adósnak romlott a helyzete a forint gyengülésével.
  • A gyenge forint kedvezett a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességének, az exportőröknek. Ha egy magyar exportőr 800 forint költséggel állított elő és 3 euróért értékesített egy terméket, akkor 300 forintos eurónál 100 forint volt a nyeresége 340 forintos eurónál viszont már 220 forint.
  • A leértékelődés annyiban segített a költségvetésnek is, hogy a gyengülés idején többet értek forintban az uniós források és többet értek a külföldön dolgozók (több százezer magyar) hazautalásai. Az előbbi példával, ha 1 milliárd forint uniós forrásból lehetett iskolákat építeni, akkor 300 milliárd forint helyett gyengébb forint idején 340 milliárd forint forrásunk volt erre.

Ám a túlzott gyengülésnek voltak hátrányai is

  • Az importált infláció miatt megemelkedett a magyar infláció. Ha a mangónak 2 euró volt a kilója, akkor a zöldséges (profit nélkül) régebben 600 forintért adhatta, ma 680 forintért fogja adni. Ez megemelte az árakat.
  • Akiknek még volt, azoknak, a devizaadósságok törlesztése drágult, 1 milliárd euró devizaadósság immár nem 300, hanem 340 milliárd forint tartozásnak felelt meg.
  • És ami valójában a legkellemetlenebb következmény volt, hogy a magyar emberek nemzetközi összehasonlításban legatyásodtak, munkabérünk, megtakarításaink kevesebbet érnek immár az összehasonlításra alkalmas devizákban. Ha félretettünk 300 ezer forintot az adriai nyaralásra, akkor 300 forintos euró idején ezer eurót szerettünk volna félretenni, de a 340-es kurzusnál csak 882 eurót kapunk a pénzváltónál.

Miért gyengül?

A magyar gazdaság felett ráadásul viharfelhők gyülekeztek. Nincs komoly baj, de a német feldolgozóipar csökkenése, a koronavírus, a magyar munkaerő kiárazódása, az esetleges no deal brexit réme miatt a potenciális növekedésünk lassult.

Fogadjuk el, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem annyira erre figyelt és nem foglalkozik kifejezetten az árfolyammal, sőt, még a fogyasztói árindexszel sem annyira, csak az úgynevezett adószűrt maginflációval.

Ha így is van, azért mindennel, amit lép, ahogyan meghatározza a monetáris politikáját, befolyásolja a forint árfolyamát. A gazdaságpolitika pedig örül az alacsony kamatoknak, mert így szebb lehet a növekedés. Ha olcsóbb a pénz, több a beruházás, de ez a nagyon alacsony reálkamat (3,5-4,5 százalékos inflációhoz 0-0,5 százalékos rövid kamatszint) beindított egy forint elleni spekulációt, a carry trade-t, amiről itt írtunk részletesebben.

Egy pontosítás, amiben persze igaza van az MNB-nek, a magyar lakosság jobb reálkamatot kap (például ott van a MÁP Plusz), a külföldieknek meg tök mindegy, hogy mekkora a magyar infláció. Ez igaz, de a carry taderek a nemzetközi kamatkülönbségekre viszont rámennek.

Sokan támadták a forintot, sokaknak megérte forintban eladósodni és cseh koronában, amerikai dollárban, vagy mexikói pesoban befektetni.

Az MNB-t a magasabb infláció (és talán) a gyengébb forint már tényleg zavarhatta, Nagy Márton jegybanki alelnök több fórumon is megszólalt.

Ha pedig azt gondoljuk, hogy az MNB beavatkozik, mert le szeretné nyomni az inflációt, akkor azzal forintot is erősít, erre pedig úgy képes, ha növeli a forint iránti keresletet, vagy szűkíti a forintkínálatot.

A lehetséges lépések

E sorok írásakor a forint éppen 336 forintig erősödött vissza az euróval szemben, de nem zárható ki, hogy majd újult erővel indul meg a roham. Ha ez ellen fel szeretne lépni az MNB, erre számtalan lehetősége van, ebből mutatunk be párat!

A puha verbális intervenció

Kezdjük a legenyhébb módszerrel, az enyhe verbális intervencióval! Nagy Márton MNB-alelnök ilyenkor mond egy olyat, hogy nagyon figyelünk, ha kell, akkor lépünk, minden eszközre fel vagyunk készülve.

A piac, például a forint elleni spekulánsok elgondolkodnak, hú, ezen bukhatunk is majd, és jó esetben kevesebb forintot adnak el, pozíciókat zárnak.

A kemény intervenció

Az előbbinél egy árnyalattal erősebb, ha egy adott paraméterhez kötve, konkrét intézkedést lenget be az MNB. Ezt úgy képzeljük el, hogy Matolcsy György MNB-elnök, vagy Nagy Márton alelnök mond egy olyat, hogy amennyiben az a márciusi adószűrt maginfláció eléri a 4 százalékot, akkor a jegybank eltolja a kamatfolyosót. Ez is csak „duma”, de már elég konkrét ahhoz, hogy még többen berezeljenek.

Forintvásárlás

Ha akár tervezetten, akár hirtelen kell beavatkozni, mindig ott van a közvetlen intervenció lehetősége is. Az MNB treasury-je nagy titokban (bár annyira azért semmi nem marad titokban ezen a piacon) interveniál. Ennek is van szoft verziója, ha például nem az MNB vásárol, csak az állam lehív euróban rendelkezésre álló uniós forrásokat és azokat időzítetten átváltja forintra, de van olyan művelet is, amikor kifejezetten beáll a piacra és adja el az eurót, veszi a forintot.

Alapkamat-emelés

A jegybanki alapkamat megemelése ugyan most egyáltalán nem valószínű, de ez egy erős fontos, szimbolikus lépés lenne. Valójában a piacon maga az alapkamat nem igazán meghatározó, de egy emelés erős üzenet lenne a piacnak. A magasabb alapkamat vonzóbbá teszi a forintot (több kamatot fizet, érdemes venni), emiatt a pótlólagos kereslet miatt erősödne a forint.

Egyéb kondíció-módosítás

A további sok-sok finomhangolás mind-mind egy kicsit megemeli a forintkamatokat, ezzel megdrágítja a forint elleni spekulációt, megnehezíti a carry trade-et. Az MNB vállalja a piac felé, hogy egy éjszakára 0,9 százalékon hitelez a kereskedelmi bankoknak és mínusz 0,05 százalékon befogadja a feles likviditásokat, ez a 95 bázispont a kamatsáv.

Ha a jegybank szűkíti a forintlikviditást, vagy elmozdítja a kamatfolyosót felfelé, esetleg emeli az O/N kamatokat, azzal mind-mind valamilyen módon piaci kamatot emel, forintot erősít.

A forint akár hirtelen meg is erősödhet

A forint elleni sok spekuláció sajátossága, hogy a forint-shortokat egyszer be is kell zárni, vagyis akik most gyengítik a forintot, egyszer majd erősíteni is fogják. Ha bármitől megijednek a carry traderek, akár pánikszerű shortzárásra is sor kerülhet.

Bármennyire is furcsa, az MNB-nek még erre is figyelnie kell.

Magyarország makrogazdasági helyzete jó, a forint 330, de 340 forintnál is rendben van, az igazi veszély az, ha kapkodás jön, vagy ha valamely irányba nagyon felerősödik az árfolyamváltozás.

Ebből a szempontból abban lehet bízni, hogy most elkerülhető lesz, hogy valamely a pénzpiacokhoz egyáltalán nem értő politikus elkezdjen államcsődről, gaz külföldi spekulánsokról, Sorosról értekezni, mert ezek az önsorsrontó szövegek mindig óriási károkat okoznak a nemzetgazdaságnak, a gyengeség és a kapkodás jelei.

Sajnos ez a következmény még nem feltétlenül tartja vissza a felkészületlen, vagy akár a népszerűségért önsorsrontást is vállaló politikusokat. Törökország mutatott erre utoljára látványos példát.

Márciusig várnak

A forint és az infláció alighanem veszélyzónába ért, de szerencsére a forintgyengülés eddig még nem jelent meg érdemben az iparcikkek árában, és a következő havi adatok alacsonyabbak lehetnek, mert beépül az azóta elkezdődött erőteljesebb olajár-csökkenés.

A hazai jegybank eddig laza monetáris politikát követett és ezzel a forint még regionális devizáktól is levált, abban az egyéves időszakban, amikor a forint 5 százalékot gyengült az euróval szemben, a szigorúbb jegybank által felügyelt cseh korona 5 százalékot drágult.

Az biztos, hogy az MNB is elgondolkodott a jelenségen, mert a napokban earossz inflációs adat megjelenése idején fintosnak érezte, hogy jelezze, mindenre eltökélt.

Nagy Márton, a portfolio.hu -n jelezte, hogy a márciusi részletesebb adatok alapján avatkoznak be. Ez egyszerre nyugtatta meg a piacokat, miközben egyszerre lehetett volna úgy értelmezni, hogy szabad a pálya, márciusig nem lesz érdemi beavatkozás – értékel Forián Szabó Gergely. Jó eséllyel márciusban kedvezőbb lesz az inflációs adat, de szinte biztosra vehető, hogy a forint a következő egy hónapban is erős nyomás alá kerül.