Megvalósult Orbán álma, a magyar cégek külföldön vásárolnak

A magyar cégek elkezdtek aktívan tőkét kihelyezni, miközben mintha kevesebben jönnének külföldről a magyar piacra. Ez a meglepő megállapítás vonható le azokból a tanulmányokból, amelyek sorra jelennek meg a 2019-es év tranzakciós trendjeiről.

Bár természetesen még mindig jelentősen több külföldi tőke áramlik Magyarországra, mint amennyi innen külföldre, az irány egybecseng Orbán Viktor miniszterelnök tavalyi évértékelőjével, amikor a kormányfő kifejezetten arra buzdított, hogy a magyar vállalkozások fektessenek be külföldön. Sőt, a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adataiból is az derül ki, hogy a trend megfordult. 2019 egészéről még nincsenek adatok, de ha a 2019. harmadik negyedévi adatokból indulunk ki, akkor 2018. október 1. és 2019. október 1. között a Magyarországra beérkezett kumulált működőtőke 9,9 százalékkal nőtt, ugyanebben az időszakban a magyar tőkekihelyezés kumulált állománya 21,4 százalékkal nőtt. A részletes adatok itt böngészhetők. Ráadásul a tavalyi év legnagyobb tőkekihelyezése a negyedik negyedévben valósult meg.

A számokból úgy tűnik, hogy a magyar vállalatok hagyományosan gyenge tőkeellátottsága és alacsony tőkekihelyezési rátája ellenére a 2019-es év valóban trendfordulót hozott. (Hogy mindez egyébként mit mond el egy ország gazdaságáról, egyáltalán értelmes célkitűzés-e, azt ebben a cikkünkben szedtük össze.)

A legnagyobb tranzakciók

Ha például megnézzük a CMS és az EMIS közös tanulmányát, országonként is láthatjuk a legnagyobb tranzakciókat.

• Magyarországon tavaly a number one tranzakció az Antenna Hungária 25 százalékos részesedés-szerzése volt a Telenor-csoportban. A tranzakció összege 302,3 millió euró volt, az eladó külföldi (Petr Kellner cseh milliárdos érdekeltsége), a vevő pedig magyar szereplő volt, igaz állami hátterű.
• Lengyelországban a Wing magyar ingatlanos csoport 467 millió euróért vette meg az Echo Investment nevű tőzsdén jegyzett, piacvezető ingatlancég 56 százalékát. Ez az ügylet a nálunk sokkal nagyobb országban is dobogós méretű tranzakció volt. Érdekesség, hogy azóta a hazai versenytárs Cordia is bevásárolt Lengyelországban, a Polnord nevű, szintén tőzsdei cég szavazati jogainak 65 százaléka 31,7 millió euróba került.
• Szlovéniában tavaly a második legnagyobb üzlet szintén egy magyar befektetés volt, itt az OTP vásárolt 300 millió euróért 99,7 százalékot az SKB Bankában. Bár méretében kisebb tranzakció volt, de Montenegró kicsi, így amikor az OTP 40,4 millió euróért megvette a helyi SocGen bank 90,6 százalékát, az ott az év legnagyobb vásárlása volt.
• Azerbajdzsán nem szerepel ebben a tanulmányban, de a sort nyugodtan kibővíthetjük a Mol azeri vásárlásával. Itt az amerikai Chevrontól vett a magyar olajipari cég 1,57 milliárd dollárért két részesedést, az Azeri-Chirag-Gunashli (ACG) olajmező 9,57 százalékát, illetve a Baku-Tbiliszi-Ceyhan (BTC) vezeték 8,9 százalékát.

Nem egyedülálló

Kiragadott példák? A jéghegy csúcsa? Nem, egyáltalán nem. Ha tovább böngésszük a magyar top-dealeket, akkor például azt láthatjuk, hogy ma már nem az a jellemző tranzakció, amelyben egy magyar szereplő ad el külföldinek.

Sőt, a legnagyobb tranzakciók közül legfeljebb egyetlen ügylet merülhet fel ilyenként, amikor az E.On, az MVM és az Opus Global bizonyos energetikai érdekeltségeket átrendezett. Itt a külföldi cég legalább részben vevő is volt, igaz, eladó is, de a többi rangsorolt tranzakcióban már egyáltalán nem vásárolt külföldi.

Itt egy technikai közbevetést érdemes tenni. A régióban voltak olyan gigantikus üzletek, amelyek érintették ugyan Magyarországot, például amikor a Vodafone 18,4 milliárd euróért felvásárolta a Liberty Global (UPC) német, cseh, román és magyar kábeltévés érdekeltségét, de az EMIS listáján csak a kifejezetten magyar tranzakciók szerepelnek.

Nos, itt a top 5-ben van egy magyar–magyar tranzakció, amikor a Mol Nyrt. 113,7 millió euróért megvette a magyar–szlovák gázvezetéket üzemeltető Magyar Gáz Tranzit Zrt-t az államtól. Emellett van két további olyan, amikor magyar vett külfölditől. Nevezetesen Jellinek Dániel Indotek-csoportja 217,5 millió euróért megvett négy plázát és 100 millió euróért megszerezte a Sofitelt.

Globális kitekintés

Ha egy kicsit kitekintünk külföldre, a nemzetközi tranzakciós piacon nagyon aktív Allen&Overy jogi iroda felmérése szerint a globális M&A piac 48 százaléka még mindig az Egyesült Államok volt, a maga 1,7 ezer milliárd dollár tranzakciós értékével, ugyanakkor a legnagyobb növekedést (134 százalékos növekedés) a közel-keleti és afrikai térség (MENA) érte el tavaly. Igaz, ez gyakorlatilag egyetlen óriási petrolkémiai tranzakció következménye, a szaúdi Saudi Aramco és a SABIC 69 milliárd dollár értékben fuzionált.

2019 amúgy nem volt kiemelkedő év a tranzakciós piacon. Kevesebb volt a határon átívelő tranzakció, és a bázisnál (2018) összességében is kisebb volt az aktivitás

- meséli Lengyel Zoltán, a Allen & Overy jogi iroda partnere.

Már nem eladói a piac

A piacon egy kicsit a vevők oldalára billent a tárgyalásokon az erőpozíció, 2018-ban még szinte mindent megtehettek az eladók, tavaly már a vevők sokkal jobb pozíciókat értek el a tárgyalásokon. A szakember szerint a private equity alapok kicsit megtorpantak, drágának találták a piacot, ezért óvatosabban vásároltak, hogy a befektetők ne csalódjanak az alaptól elvárt hozamokban. Sok olyan aukció is volt, ahol a private equity alapok nem értek el megfelelő árat és a már beleölt magas költségek ellenére lefújták a folyamatot.

Visszatérve a magyar vállalatok tőkekihelyezési trendjeire, az OTP tavaly talán a végére ért nagy bankvásárlási futamának, de az említett szlovén és montenegrói vásárlás mellett 2019-re jutott egy moldovai bank megvásárlása is. A pénzügyi szektorban mindenképpen látható az nagy magyarítás, amelynek keretében a szektorban legalább 50 százalékos hazai tulajdonrészt tűzött ki célul a politika.

A szektorban továbbra is vannak felvásárlások, sokan keresnek különböző pénztermelő eszközöket, legyen az lakástakarékos ügyfélportfólió, NPL-es hitelcsomag, egy egész üzletág, vagy akár teljes banki részesedés.

Energetika: folytatódhat a magyarítás

A magyarok tőkekihelyezésének aktív terepe maradt az energetika is, ahol jelentős átrendeződés volt a magyar cégeknél is, több szolgáltató, így a Tigáz, vagy akár a Mátrai Erőmű is külföldi tulajdonostól került magyar kézre az elmúlt években.

Aktív maradt a Mol is, az azeri deal mellett lezárta az Aurora német műanyag-újrahasznosítással foglalkozó cég megvásárlását is. 2020-ban ráadásul (legalábbis egy ideig) Hernádi Zsolt, a cég első számú vezetője is tud külföldön tárgyalni. A korábbi európai elfogatóparancs, illetve Interpol-körözés ugyanis a zágrábi bírósági tárgyalás miatt indítványozott őrizetbe vételt.

A bírósági folyamat első fokon lezárult, ameddig nem születik meg a másodfokú ítélet, Hernádi Zsolt akár Zágrábban is tárgyalhatna.

Ingatlan, kockázati tőke: kifektetés

A nagy magyar ingatlanfejlesztők sem álltak le, közülük sokan (Futureal, Indotek, Wing, Appeninn) vásárolnak, vagy legalábbis nézelődnek külföldön, így Erdélyben, Lengyelországban, Nagy-Britanniában, Bulgáriában, illetve Spanyolországban.

Ebben a szektorban azért felénk is jönnek új típusú befektetők, elsősorban ázsiaiak, illetve dél-afrikaiak. Utóbbi állam a magyar elektronikai kereskedelmi piacon is erősített, az eMAG és az Extreme Digital fúziójában a tőzsdén jegyzett Napsters volt érintett.

Bár tömegesnek ma még nem nevezhető, de megindult egyfajta külföldre irányuló kockázati tőkebefektetés is, ilyen „kifejtetési” szándékot több nem ország-, hanem szektor, vagy árazás alapon keresgélő venture capitalist is bejelentett, és már szórványosan le is zárult néhány tranzakció.

(Borítókép: Orbán Viktor. Fotó: Jack Taylor / Getty Images)