A titokzatos short-ügyletek: tiltsuk, vagy engedjük járvány idején?

000 1PU2DF
2020.04.02. 11:43
Amikor szakadnak a tőzsdék, mint most a koronavírus európai elterjedésének első heteiben, mindig felmerülnek a tőzsdéken a rendkívüli intézkedések: a felfüggesztés, a bezárás, a shorttilalom. Az, hogy a nyilvános piacok egyelőre működnek, és jellemzően a szokásos szabályrendszereik alapján dolgoznak, alapvetően pozitívum. Bizalmat növel, biztonságot jelent, akár a nehéz helyzetbe került befektetőknek segít is a likviditásban.

Az a jó szabályrendszer, amely felkészül a rendkívüli események bekövetkeztére is. Mire gondolunk?

Nincs igaza például annak a kávézó-tulajdonosnak, aki mindennek elmondja azt a fiatalt, aki egyetlen ásványvíz elfogyasztása mellett lefoglal a munkájához egy asztalt egész délelőttre. Ami nem tilos, az szabályos. Az a kávézó feladata; hogy olyan szabályokat fogadjon el, minimumfogyasztást, díjat az internetért, asztalfoglalási idősávokat, bármit, hogy működőképes maradjon az üzlete akkor is, ha speciális fogyasztók érkeznek.

Az is jellemző eset, hogy van egy büntetési tétele egy adott bűncselekménynek, például maximum 15 év járhat annak, aki megerőszakol egy 3 éves kislányt. Ám, ha egy ilyen szörnyű eset tényleg bekövetkezik, a közvélemény nyomására azonnal felmerül a büntetés mértékének megemelése. Pedig valójában úgy kellene kialakítani a jogrendet, hogy arra készüljünk, hogy az események valóban bekövetkezhetnek, ne akkor kelljen rögtönözni, állják meg a helyüket a szabályok.

A tőzsdéken is megvannak azok a kereskedési szabályok, amelyek hirtelen áresés, válság esetén a befektetők lehiggadására szolgálnak, ideiglenes felfüggesztések, napi árelmozdulási limitek, az a jó, ha ezek válságban is elegendőek.

Mindig felmerül a rendkívüli lépés

Amikor azonban valóban egy rendkívüli helyzet alakul ki (a WTC-tornyok lerombolása, a Lehman-válság, a koronavírus), mindig felmerül a kereskedés szüneteltetése, a tőzsdék bezárása, vagy legalábbis a részvények fedezet nélküli eladásának, a naked shortolásnak a tiltása.

Ez persze elég furcsa, úgy is fogalmazhatnánk, hogy például

a shortolásnak talán egyetlen értelme van, felkészülni az áresésre, ha éppen akkor nem lehet élni vele, amikor intenzíven esik a piac, azért az egy elég paradox helyzet.

Az elmúlt napokban itthon is több szakember írt a kérdésről szakcikket, Kovács Krisztián (Concorde Értékpapír) az Index Pénz beszél blogján, illetve Kardos Zsolt (Aegon Alapkezelő) a Pénzcentrum.hu-n.

Nem patás ördögök

A szakemberek általában azt szokták megfogalmazni, hogy ahogy vannak longosok (áremelkedésre játszók), úgy vannak a piacon shortosok (áresésre játszók), ők nem patás ördögök, tevékenységüket nem kell tiltani.

Egyrészt azért nem, mert a shorttiltás eleve kikerülhető, ezer és egy módon lehet egy részvény áresésére játszani, sokszor pedig éppen a tiltás okoz pánikot. Valahogy úgy lehedt ezt elképzelni, hogy amikor füstszag van a metrón, lehet, hogy van, aki már bepánikol, de ha egy géphang szép lassan azt is bemondja, hogy

mindenki nyugodtan maradjon a helyén, a pánik elkerülése végett, szabályozottan fogjuk elhagyni a szrelvényt,

na akkor egészen biztosan kitör a pánik.

A shorttilalom is sokszor még riadtabb reakciókhoz vezet az azonnali piacon (már ekkora a baj? – gondolják a befektetők). Ráadásul a tilalomnak még olyan kellemetlen hatásai is vannak, hogy egy tiltás után nehéz visszaállítani a piac rendes működéséhez, mert amikor újraindulna a piac, akkor egyszerre jelentkezhet, az addig visszatartott eladási szándék.

Ideológia

De egyáltalán milyen indokkal javasolják ilyenkor ezeket a korlátozó intézkedéseket? A tőzsdebezárást és a kereskedés felfüggesztését azért, hogy a befektetők higgadtan tudják átgondolni a helyzetüket, a részvények megfelelő árazását (mondani sem kell, hogy a zárvatartás csak növeli a bizonytalanságot).

De ha most elsősorban a shortolásra fókuszálunk, ezzel szemben két érv lehet,

  1. ne lehessen nyerészkedni a tragédiákon,
  2. ne fokozza az áresés mértékét az, hogy még azok is eladnak, akiknek nem is volt papírjuk.

A hedge fundok izgalmas világában játszódó Billions című zseniális sorozatban a főhős legnagyobb bűne az, hogy amikor a rokonai (rendőrök, tűzoltók, pilóták) 2001. szeptember 11-én az életüket kockáztatták, ő azonnal a légitársaságok shortolásával volt elfoglalva. Természetesen megideologizálja, később a dollármilliárdos nyereségből tudja támogatni az árvákat, amit a csalátagok elfogadnak ugyan, de örökre meggyűlölik.

Mit jelent?

A hisztérikusnak tartott tőzsdei áresések ellen mindenesetre minden felsorolt ellenérv ellenére a tőzsdefelügyeletek, vagy más hatóságok bizonyos shortolások tiltásával szoktak reagálni. Miért? És miről beszélünk?

Amikor a piac egyszerre fedezi fel, hogy újra kell értékelni mindent, más árazása lesz a részvényeknek, akkor egyszerre igyekezne kifelé mindenki egy szűk ajtón, megnő a forgalom, rengeteg az eladó, akik jelentős kereskedési kedv és zuhanó árak mellett üzletelnek.

A shortolás ilyenkor inkább a bátrak és azok játéka, akik nem pusztán menekülnek, hanem még nyerni is szeretnének a kialakult helyzeten.

Maga a shortolás annyit jelent, hogy a befektető áresésre számít, ezért kölcsönkér egy értékpapírt, és azt eladja, majd hamarosan - reményei szerint immár alacsonyabb áron - vissza is veszi azt.

Ha 2100 forintba kerül a Mol, és én eladom anélkül, hogy lenne ilyen papírom, akkor nyerek azzal, ha két nap múlva 1900 forinton tudom megvenni a kölcsönkért papírt, hiszen így 200 forint a nyereség.

A kereskedelem örök nyeresége az "olcsóbban vettem, mint amennyiért eladtam" üzletből áll, ez akkor is igaz, ha megfordul a logikus sorrend és az eladás megelőzi a vásárlást.

Sok szempontból ez egy nagyon nehéz ügylettípus, keveseknek sikerül, nagyon komoly tőkepiaci tapasztalattal lehet csak elkezdeni a shortolást.

Miért olyan nehéz?

A tőzsdei áremelkedés lassabb folyamat, fel lehet rá készülni, könnyű felülni a felfelé tartó vonatra. A lefelé tartó irány viszont jellemzően a zuhanás. Kevesen érzik, hogy hol van az emelkedés vége, a piacok túlértékelten is tudnak emelkedni, de a short-pozíciót nehéz áresés közben felvenni, akkor már hisztéria van.

Az időzítés tehát nagyon fontos. A shorthoz bátorság kell, nem elég akkor felvenni a pozíciót, amikor már túlárazott a piac, de akkor kell felvenni a pozíciót, amikor már túlárazott a piac és pillanatokon belül erre a többiek is rájönnek.

Az is elbukik, aki nem előzi meg a többieket, de az is elbukik, aki nagyon megelőzi a többieket."

Elliott-hullámok

Ralph Nelson Elliott a a nagy gazdasági válság során (90 ve) gyűjtötte a tőzsdei áresésekkel kapcsolatos tapasztalatait. Milliméter-papírra rajzolta az árfolyam-adatokat, de mégis ma is érvényes megállapításokat tett. Ismert megfigyelése például, hogy az emelkedő árfolyamtrendek sokszorhárom nagy hullámban zajlanak, közben két kisebb korrekcióval. Az áreséseknél viszont két nagy jellemzőbb a két nagy zuhanási hullám, közte egy pozitív felpattanással. A legprofibb shortosok, ha lemaradnak az első esésről, általában ennél a köztes emelkedésnél szállnak be a piacra.

További bonyodalmak

Született optimisták vagyunk, valamiért sokkal szívesebben veszünk fel long-pozíciót, mint shortot. Ez még akkor is igaz, ha súlyos negatív környezeti változás következik be, a befektetők ilyenkor is jellemzően azt gondolják, hogy az már biztosan beépült az árfolyamba. A tőzsdei befektetők legerősebb érezlmei amúgy sem akkor követkenek be, amikor nyernek, amikor vesztenek, hanem akkor, amikor a tbbiek nagyon nyernek és ők kimaradnak.

Ráadásul a shortnak az is egy hátulütője, hogy a nyereség véges, a veszteség végtelen lehet.

A részvénytartásnak is megvan a kockázata, az éppen a részvény ára. Ha van egy 7500 forintos papírom, akkor a veszteségem legrosszabb esetben is 7500 forint lehet, 0 alá nem eshet be a papír. A shortnak azonban korlátlan veszteségi potenciálja van. Ha egy 7500 forintos részvényre short-pozícióm van, akkor a potenciális nyereségem korlátos, legjobb esetben is csak 7500 forintot nyerhetek, ha a későbbiekben már 0 forintért tudom megvenni a papírt.

Ám ha az ár elszáll 27500 forintig, akkor 20 ezer forintot veszítettem, ha még jobban emelkedik az árfolyam, akkor még többet veszít a shortos. Nem valószínű esetek, de ez is hozzátartozik ennek az ügyletnek a lélektanához.

Parasztshort

Túl sok embert azért nem érint ez az ügylettípus, mi az ami inkább reális? A kisbefektetők legalapvetőbb védekezése az úgynevezett parasztshort, amikor a részvényes kisbefektető minden meglevő pozíciójából kiszáll. Az óvatos befektető ilyenkor készpénzt tart, vagy biztos hozamra vált, például állampapírt vesz.

Egyszerű shortos termék is sok van a piacon, ilyenkor nem nekünk kell kialakítani ezt a pozíciót, hanem van ilyen késztermék, a befektetési alap, tőzsdén kereskedett alap (ETF) és a certifikát. Ilyen terméket viszont csak annak és csak akkor érdemes venni, ha megértettük a terméket és vállaltuk ezek nagy kockázatát

És végül az igazán profik megpróbálkozhatnak az egyedi shorttal. Ha egy befektető úgy ítéli meg, hogy az európai turisztikai piac bizonytalanságai továbbra is veszteséget jelenthetnek a szállodaláncoknak, megteheti, hogy egyetlen Accor-részvény birtoklása nélkül kölcsönkér, majd elad egy 25 eurós részvényt a francia szállodás cég papírjaiból. A befektető ilyenkor arra játszik, hogy adott idő, egy hét, vagy egy hónap múlva majd 15 euróért is vissza tudja vásárolni a részvényt. Ha így lesz, akkor nyert 10 eurót.

A tőkepiacok február 20. és március 16. között egy hónapig szakadtak, azóta két hétig korrigáltak. A megfigyelések azért vannak, hogy egy új esemény majd teljesen más görbét írjon le, de ha hiszünk az Elliott-görbéknek, még nincs vége a csinn-bumm cirkusznak.

Durva influenza vagy veszélyes világjárvány?

Vannak, akiknek már nincsenek kérdéseik,
És vannak, akik az Indexet olvassák!
Támogasd te is a független újságírást, hogy ebben a nehéz helyzetben is tovább dolgozhassunk! Kattints ide!