Kezd felébredni a kenderlázból Amerika

Kaliforniában 2016 óta legális a kannabisz rekreációs használata (gyógyászati céllal 1996 óta lehet fogyasztani). 2018. január 1-től pedig a megfelelő engedélyek birtokában árulni is lehet az államban a füvet. Az előzetes lelkesedés hatalmas volt, a legalizálás támogatói visszaszoruló szervezetbűnözést, növekvő adóbevételeket, és gandzsaszagban úszó földi paradicsomot képzeltek el.

Bár tényleg hatalmas érdeklődés támadt a fűbiznisz iránt, hamar kiderült, nem annyira egyszerű a dolog, hogy adunk a dílereknek egy pénztárgépet meg egy vállalkozói engedélyt, és dől a lé. A kereskedelem tényleg felpörgött, de nagyon magassá vált az adórés is, azaz egy csomóan továbbra is terítették a kábszit, de adót nem fizettek, így lettek a drogdílerekből adócsalók. Iparági szakértők szerint 6,5 milliárd dolláros piac nőhetett volna ki Kaliforniában, ehhez képest tavaly a legális piacon csupán 3,3 milliárd dollárt szívtak el.

Az illegális drogok beárazásánál a fő tényező nem az alapanyagok vagy a munkaerő költsége. A lebukás veszélyét kell a vevőnek megfizetnie a kereskedő számára. Ez a tényező a legalizálással kiesett a képből, azonban a hivatalos utat továbbra is számos dolog nehezítette.

Egyfelől nehéz a szükséges engedélyeket beszerezni, hosszú és költséges utat kell kijárni: engedély kell Kalifornia állam adóhivatalától, a vízügyi hatóságtól, a halászati és vadászati felügyelettől, a tűzoltóságtól, az államtitkárságtól. Attól függően, hogy milyen telepet (pl.: kültér, beltér) akar nyitni valaki, egy csomó külön engedélyt be kell szereznie.

Aztán, ha ez mind megvan, akkor jön egy kör az adott megye vagy város hivatalaival, a városi tanáccsal (ebben benne lehet egy közmeghallgatás is), az építésüggyel. Sokszor párhuzamosan el kell fogadtatni ugyanazt az állami (state) felügyeleti szervek városi vagy megyei (county) megfelelőjével is. Ezek után lehet csak besétálni az állami hivatalhoz, akik, ha minden jól megy kiadnak egy state cannabis license-t. De még ezután is évente rendszeres ellenőrzéseken kell bizonyítani, hogy minden flott, és rendszeresen megújítani a különféle engedélyeket. 

És még itt nem értek véget azok a hátrányok, amik azokat sújtják, akik legálisan szeretnék űzni az ipart. A különféle adók ugyanis összesen akár 45 százalékkal is megsarcolhatják a zöld aranyat. Mindezek mellett az ellátási láncot sem könnyű legálisan fenntartani, ugyanis a nagykereskedelmek nyitása is ugyanúgy a helyi hatóságok engedélyétől függ, és a kaliforniai városok alig ötödében adnak ki engedélyt viszonteladókat kiszolgáló üzletenek. Ez oda vezetett, hogy a United Cannabis Business Association 2019 őszén végzett felmérése szerint egy legálisan működő boltra három illegális árus jutott az államban. Becslések szerint Kaliforniában minden fűre elköltött dollárból 74 cent a feketegazdaságba kerül.

Ráadásul a kannabiszipart is sújtják azok a munkajogi átkok, amelyek a techben dolgozók életét keserítik meg. Mindkét területben közös, hogy hirtelen szívott fel rengeteg embert, akikhez nehezen találnak utat a szakszervezetek. Pedig az egész Egyesült Államokban becslések szerint 250 000 ember dolgozik a marihuánabizniszben. És nem a boltok pultjai mögött álló, látványosan beszívott arcokra kell elsősorban gondolni, akik hosszan magyaráznak róla, hogy melyik a felkelős, és melyik az elalvós fajta, hanem betanított mezőgazdasági munkásokra.

A Marijuana Business Magazin januári száma szerint az idei év is számos kihívás elé állítja a gandzsa-üzletágat:

• Nehezebb tőkéhez jutni, ugyanis a befektetők kezdeti lelkesedése csökkent.
• További elbocsátások várhatóak a kannabisztermesztéssel és -kereskedelemmel foglalkozó cégeknél.
• De közben egységesebbé válhat az államonként jelenleg szélsőségesen eltérő és kusza szabályozás.
• Az e-cigikkel kapcsolatos halálesetek bizalmatlanságot szültek a vásárlók körében a különféle kannabiszolajokkal szemben.

De van egy kevésbé ismert nehézség is: a kannabiszban utazó üzleteknek korlátozott a hozzáférése a banki szolgáltatásokhoz Amerikában. Persze a bankok örömmel fogadnak bármilyen pénzt, de óvatosak is, hiszen a szövetségi bankfelügyelet könyörtelenül lecsap, ha felmerül a gyanú, hogy nem legális forrásból származó pénzekkel operál egy pénzintézet.

Pedig életfontosságúak volnának a hitelek, ha az iparág növekedni szeretne, azonban egyelőre még nincsenek szövetségi szinten rendezve a kannabisszal foglalkozó cégeknek nyújtott banki szolgáltatások. Tavaly a képviselőház kétpárti egyetértésben elfogadta a SAFE-nek nevezett szabályozásjavaslatot, amely jelentősen megkönnyítené, hogy a kannabisszal kapcsolatos üzletek is korlátlanul hozzá tudjanak férni a pénzügyi szolgáltatásokhoz, azonban kérdéses, hogy átjut-e a SAFE a szenátuson.

A dolgon nem segít, hogy a külöböző szövetségi államokban radikálisan eltérő a kannabisz jogi státusza. 11 államban legálisan lehet szívni rekreációs célból, a többiben viszont káosz van, van ahol csak szabálysértés, ha használja az ember, van ahol börtönt is kaphat érte, máshol orvosi céllal lehet fogyasztani, de eltérő a szabályozás a termesztésre is. A pénzintézetek azonban lényegüknél fogva szövetségi szinten működnek, így nehéz dűlőre jutni a dologgal.

A kezdeti túlzó lelkesedés is némileg visszaüt most a fűiparra. Hasonlóan az internethez, vagy a nagy start-up lázhoz, a kannabiszról is elterjedt a befektetők között, hogy ez a következő nagy dobás, és öntötték bele a pénzt. 2019 szeptemberére már olyan 10,4 milliárd dollárnyi tőkét raktak a marihuánaiparba, 40 százalékkal többet mint 2018-ban.

Azonban, ahogy előjöttek a nehézségek, például a kaliforniai teljes (tehát nem csak orvosi célú) legalizáció buktatói, kicsit lehűltek a befektetők, és már nem dobálóznak olyan könnyen a milliárdokkal. Így a hangsúly átkerült arra, hogy fenntartható üzleti modellekkel operáljanak a cégek, akkor is ha ez elbocsátásokat jelent, és egyelőre parkolópályára kerülnek a nagyberuházások.

A túllihegésnek volt egy másik hozadéka: a túltermelés. A lehetőségektől megrészegült termelők teljes kapacitáson ontották magukból a kannabisztermékeket, akkor is, ha a piac már nem bírt el a cuccal. A Health Canada adatai szerint míg az országban 2019 februárjában 143 tonna szárított virágzat állt felhalmozva és 6,6 tonna került értékesítésre, addig szeptemberre a készlet 380 tonnára nőtt.

Mindez nem jelenti azt, hogy ne növekedne piac. Egyesek szerint pedig egyenesen jót is tesz a kijózanodás, elkezdenek a racionális üzleti szempontok dominálni az alaptalan hype helyett. "Az emberek kicsit visszavágják az elvárásaikat. Kezdenek rájönni, hogy ez nem egy olyan gazdagodj meg gyorsan szituáció"– nyilatkozta a Marijuana Business Magazinnak Avis Bulbulyan a kaliforniai Siva Enterprises vezérigazgatója.

A várakozások szerint ráadásul csak az idén fog még igazán berobbani a már így is slágerterméknek számító CBD. A Hemp Industry Daily becslése szerint 2020-ban a legális CBD-piac olyan 1,9-2,3 milliárd dollárt tehet majd ki. A CBD-t nem tudatmodosítóként fogyasztják (szemben a THC-val, a kannabisz fő hatóanyagával) hanem feltételezett jótékony hatásai miatt. De feljövőben vannak a kevésbé ismert alkaloidok is, így a gazdák olyan fajtákba is belevágnak, amelyeknek magas a CBG vagy CBN tartalma. És hiába a sok aggasztó jel Kaliforniából, azért az arany államban továbbra is virágzik a kender.

Szerintem Kalifornia kibaszott fantasztikus, többen szívnak füvet, mint valaha. Lehetne jobb, de még soha nem volt ennyire jó. Több a legálisan üzemelő üzlet, mint bármikor, és az év végére mégtöbb lesz.

– mondta a Leafynek Graham Farrar, a Santa Barbara-i központú Glass House vezérigazgatója. A Glass House egy termesztő, értékesítő cég, akik az idén nyitották meg a negyedik üzletüket, valamint 80-ról 120-ra növelték az alkalmazottaik számát. A cég zászlóshajó-üzlete, a Farmacy, naponta három-négyszáz vevőt szolgál ki. Farrar szerint a mariuhuána fő előnye a kiszámíthatóság.

Korábban a techben dolgoztam, amikor fejlesztettünk egy terméket, soha nem tudhattuk, hogy a vevők szeretik-e majd. A füvet akkor is vették, amikor még börtön járt érte.