Máshol már öntik a pénzt, Orbánék is készítik a vödröt

Április elejére tovább mélyült az egész világon a koronavírus-járvány okozta globális gazdasági válság, padlóra küldve világgazdaságot. Az országok egész gazdaságát megbénító kijárási korlátozások és karantén-intézkedések már a gazdaság gyakorlatilag minden szereplőjére hatással vannak, emberek milliói veszítik el az állásukat, az üzletüket.

Mindez eddig már korábban sosem látott pénzköltésre ösztökélte a nyugati államokat, remélve, hogy mindez tompíthatja a válság hatásait. A magyar kormány is tett már lépéseket a gazdaság kimentésére, és a nagy pénzosztás is készülőben van, szombaton Gulyás Gergely már konkrétumokat is bejelentett, a csomag részleteit április 7-én ismertetik.

Amennyit eddig tudni lehet: különadókat vetnek majd ki, a multinacionális kereskedelmi cégektől 36 milliárd, a bankoktól 55 milliárd forintot szedne be az állam, az önkormányzatoktól pedig a járvány elleni védekezésre átcsatornázná a gépjárműadót, a járvány elleni védekezésre 663 milliárd forintot költenek.

Hogy ezt a pénzt pontosan mire költi majd a kormány, azt egyelőre nem tudni. Azt viszont lehet, hogy az egyik legbefolyásosabb lobbiszervezet, a Magyar Nemzeti Iparkamara mit javasol a kormánynak: leginkább azt, hogy csökkentse az adóterheket és dolgozzon ki támogatási rendszert, hogy a cégeknek ne kelljen kirúgni a dolgozókat. Vagyis ilyen-olyan formában öntsön rengeteg pénzt a gazdaságra.

Eddig kisebb lépések voltak

A pénzszórás eddig még csak kisebb részben kezdődött el, az első kedvezmények kihirdetése után március 23-án Orbán Viktor újabb, 6 pontos gazdasági csomagot jelentett be, ami cégek és személyek újabb körére terjesztette ki a válságot átvészelni segítő intézkedéseket, egyelőre azonban ez is csak néhány szektornak segít, és ott sem mindenkinek.

A kormány második, koronavírus miatt bevezett gazdasági programja alapvetően az elsőre épít, amely többek között bevezette a hitelfizetési moratóriumot, számos kedvezményben részesítette a járvány okozta válságnak leginkább kitettnek tekintett turizmust, vendéglátás és a szórakoztatóipar, és elengedte a kata szerint adózó taxisok átalányadó szerinti fizetési kötelezettségét június 30-ig.

Március 23-án a kormány egyrészt a taxisoknak járó kedvezményeket terjesztette ki még több mint 81 ezer katás vállalkozóra, így a nyár közepéig sokan mentesülnek az átalányadózástól a sportolóktól és edzőktől a villanyszerelőkön és tetőfedőkön át a fodrászokig és a fogorvosokig.

Az viszont minden katásnak segítség lehet, hogy a veszélyhelyzet lezárulása utáni negyedik hónapig nem kell kifizetni a katások március előtt keletkezett adóhátralékát, utána pedig 10 hónapjuk lesz törleszteni, amire késedelmi pótlékot sem kell majd fizetniük.

Fontos intézkedése volt még a csomagnak, hogy a korábban a vendéglátásra és turizmusra szabott kedvezményeket kiterjesztette összesen 11 iparágra, többek között a napilapok kiadására, tévés és rádiós műsorok készítésére és konferenciák szervezésére.

A 11 iparágban a munkáltatók járulékfizetési kötelezettségét elengedik, a munkavállalóknak pedig csak a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell fizetniük (legfeljebb 7710 forintot) március, április, május és június hónapra vonatkozóan.

ami a veszélyhelyzet lezárását követő 15. napig tart - ami a kormányrendelet egy része szerint akár október végén vagy még később is lehet. A moratórium nem vonatkozik azokra az adósokra, akiknek a tartozása már egy végrehajtóhoz került, így a már kihirdetett árveréseket megtartják és a végrehajtó ezen adósok fizetéséből vagy nyugdíjából továbbra is inkasszózza a tartozását.

Koronatörvény és forintmélypont

A kormány és a fideszes parlamenti többség törvényalkotó energiáit emellett az kötötte le, hogy a parlamentben biztosítsák a veszélyhelyzetre hivatkozva a rendeleti kormányzás lehetőségét egészen addig, amíg a kormány úgy nem látja, hogy már nincs veszélyhelyzet.

A hír bejárta a sajtót az egész világon, mondván, hogy Orbán Viktor arra használja ki a járványt kihasználva gyakorlatilag diktatúrát épít ki az országban. A lépés ellen számos nyugati politikus tiltakozott, 13 párt a Fidesz kizárását kérte az Európai Néppártból, és úgy tűnik, a nemzetközi befektetői réteghez is eljutott, sokan ugyanis ennek a hírnek tulajdonítják, hogy az euró árfolyama egy nap alatt több mint 9 forinttal emelkedett április elsején.

A forint már a koronavírus-járvány eleje óta esett, március 19-éig egy hét alatt 335 forintról 360 forint fölé emelkedett egy euró ára, majd március utolsó napján újabb mélypontot elérve 361,8 forint volt. Hogy aztán április elsején

Bár a 360-as szint még a régiós trendekbe illeszkedett, az új mélypontnak elemzők szerint már nem annyira gazdasági, mint inkább politikai okai voltak: a befektetők nem fogadták túl pozitívan, hogy Orbán és kormánya gyakorlatilag teljhatalmat kapott saját pártjától, a bizalom pedig addig nem biztos, hogy visszatér, amíg valahogy Orbán bizonyítja, hogy nem él vissza ezzel a hatalmával.

A kormány viszont eddig nem annyira ezt bizonyította, inkább azt, hogy a koronavírus jelentette figyelemelterelést arra használja fel, hogy a szívének kedves dolgokat átverjen a parlamenten, például törvényben betonozza be a városligeti építkezéseket, titkosítsa a Budapest-Belgrád vasútvonal szerződéseit, amelyben Mészáros Lőrinc is érdekelt, gyakorlatilag ellehetetlenítsék a nemváltoztatást, újabb állami egyetemeket változtasson alapítványi magánegyetemmé és állami ingatlanokat adjon ingyen Schmidt Mária alapítványának. Ezen kívül megpróbálták egy salátatörvény részeként elvenni a veszélyhelyzet idejére a polgármesterek hatalmát, igaz, ezt később visszavonta a kormány.

A forint végül az MNB beavatkozásának hatására állt meg az április elsejei lejtmenetben, a jegybank ugyanis bejelentette, hogy az egyhetes betéti tender rendszeres meghirdetéséről döntött, az indoklás szerint az eszköz a bankrendszer likviditásának 0,9 százalékos alapkamaton való lekötésével segíti a hatékonyabb likviditáskezelést. Az egyhetes betéti eszköz fix kamatozású és az O/N betéti eszköz -5 bázispontos kamatával szemben 0,9 százalékos alapkamatot fizet. Elemzők szerint ez hatását tekintve olyan

Kérdés viszont, hogy ez mennyire lesz elég a befektetők megnyugtatására, ha valóban nem az MNB eddig nagyon laza monetáris politikájával, hanem a Fidesz hatalompolitikájával van bajuk a politikailag az amúgy általában nem igazán finnyás befektetőknek.

Az MNB azt is bejelentette, hogy 250 milliárd forint osztalékot fizet a költségvetésbe. Amire szükség is lesz, az ugyanis látszik, hogy a magyar kormány sem fogja megúszni a hatalmas költségvetési költekezéssel járó mentőcsomagok kidolgozását. A magyar gazdaság állapotát és a gazdasági szereplők hangulatát mérő beszerzésimenedzser-index értéke márciusban 29,1 pontra zuhant az előző havi 50 pontról, egyre több ember veszíti el az állását és a gazdaság egyre több területére gyűrűzik be a válság.

Nyugaton beindult a pénzöntés

A világ más országaiban már előálltak a kormányok a programokkal, amikkel gyakorlatilag dézsából öntik a pénzt a gazdaságaikra.

A program részeként minden, évi 75 ezer dollárnál alacsonyabb jövedelmű egyedülálló amerikai 1200, és minden kevesebb mint 150 ezres jövedelmű házaspár 2400 dollárt kap az államtól. A magasabb jövedelműek kevesebb pénzt kapnak, évi 99 ezer dollárt vagy többet kereső egyedülálló állampolgárok és 198 ezres vagy magasabb összjövedelmű, gyermektelen házaspárok nem kapnak támogatást. Emellett a csomag tartalmaz 250 milliárd dollárt munkanélküli segélyek kiterjesztésére, 500 milliárdos hitelkeretet a leginkább érintett gazdasági szektorok és 350 milliárd hitelt a kisvállalkozások támogatására, és 100 milliárd dollár támogatást a gazdasági nehézségekkel küzdő kórházaknak.

Közben Trump már egy újabb 2000 milliárdos csomagról kezdett beszélni, ezúttal infrastruktúra-fejlesztésre, hogy a válság után gyorsabban föl lehessen pörgetni a gazdaságot. Az elnök szerint a jelenlegi, nagyon alacsony kamatkörnyezetben az állam elég olcsón tud eladósodni, így most van itt a tökéletes alkalom egy ilyen terv megvalósítására.

Egy nagyszabású infrastruktúra-fejlesztési programról már évek óta beszélnek Washingtonban, Trump is ígért ilyesmit a választási kampányában és a demokraták Green New Deal csomagjaiban is kiemelt szerepet kap mindez. Eddig azonban nem sikerült átvinni a törvényhozáson semmilyen infrastruktúra-csomagot. Kérdés, hogy a válsághelyzet és a tény, hogy már több mint 6 millió amerikai lett hivatalosan is munkanélküli, változtatni tud-e ezen.

Az Európai Unió több országában is megindult már a tűzoltó állami költekezés, hol kisebb, hogy nagyobb arányban, de az államok hitelgaranciákat nyújtanak a vállalatoknak, fizetik a munkanélkülivé vagy részmunkaidőssé vált dolgozók fizetését, miközben igyekeznek minél több pénzt pumpálni az egészségügyükbe.

A német kormánynál már közel félmillió cég jelentkezett a programba, amelyben a német állam kifizeti a csökkentett munkaidőbe átkerült dolgozók fizetésének egy részét, Csehországban pedig a válság miatt leállt cégek dolgozói a fizetésük 80 százalékát már az államtól kapják.

a SURE elnevezéső program keretében a bizottság kifizetné a cégek helyett a munkásaik fizetésének egy részét, egy részét pedig a tagállamok állnák, így kerülve el a tömeges leépítéseket. Ehhez a bizottság hitelt venne föl, amelyet tovább adna a tagállamoknak. Kérdés viszont, hogy erre rábólintanának-e azok a tagállamok, főleg Németoszág és Hollandia, amelyek az EU-s vagy eurózóna-szintű kötvénykibocsátás, vagyis közös eladósodás ötletét is határozottan ellenzik.

Közös megoldás hiányában pedig marad a megoldás, hogy minden tagállam maga igyekszik kezelni a válságot. Viszont a közös megoldás hiánya nem jelenti azt, hogy a károk tagállami szinten tudnak maradni, főleg az eurózónán belül. Ahogy a 2008-ban indult válság európai szakaszában láthattuk, az európai bankrendszer olyan szinten összefonódott, hogy a rendszer bármelyik elemének bedőlése döntheti a rendszer nagy részét.

Márpedig most rendszer több eleme is veszélyben van, nem tűnik túlzó feltételezésnek, hogy a járvány okozta válságban az európai bankok ügyfeleinek 15 százaléka csődbe megy. Mindezek miatt továbbra is nagy a kockázata annak, hogy az európai bankrendszer, áttételesen pedig az egész Európai Unió működés-képtelenné válik, ha nem lesz valamilyen átfogó, közös megoldás.

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, Matolcsy György a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Pintér Sándor belügyminiszter a kormány egyik akciócsoportjának 2020. március 27-i tanácskozásán. Fotó: Facebook/Orbán Viktor hivatalos)