Romániában tényleg sokkal többet keresnek a közalkalmazottak, mint a magáncégek dolgozói?

A román nettó átlagbér tulajdonképpen már annyit ér, mint a magyar átlagfizetés - derült ki júniusban az Eurostat adataiból. Fontos azonban, hogy a szomszédos országban a magyarországihoz képest eltérő jövedelmi viszonyok vannak, tőlünk nézve különösen furcsának tűnhet, hogy a közalkalmazottak sokkal többet keresnek, mint a versenyszféra dolgozói.

Az elmúlt években nagyon jelentős mértékben emelkedtek a bérek Romániában, ezt részben az is magyarázza, hogy nagyon alacsony szintről indult a növekedés - mondta az Indexnek Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem oktatója.

A fizetések elmúlt években tapasztalt növekedésének előzményivel kapcsolatban Bálint arról is beszélt, hogy a 2008-2009-es válságban Romániának sikerült megtennie a megfelelő korrekciókat, és az új gazdasági ciklusnak elég jó egyensúlyi állapotban vágtak neki. Ez egy hosszú fellendülés volt, a munkanélküliségi ráta hónapról hónapra történelmi mélypontokra került, a járvány előtt már 4 százalék alá is bement - mondta.

Jöhet a differenciált minimálbér

A romániai fizetések elmúlt években tapasztalt emelkedésének egyik fő mozgatórugója az volt, hogy az egymást váltó kormányok jelentősen emelték a minimálbért, ami a köz- és magánszférát is érintette. A minimálbér emelésében nagy szerepe volt az elvándorlásnak, és az ennek következtében fellépő munkaerőhiánynak. Szinte minden kelet-közép-európai országból sokan vándorolnak nyugatra, de Románia még ebben a mezőnyben is kiemelkedik, becslések szerint a munkaképes korú, aktív lakosság több mint 20 százaléka, 2-4 millió ember másik uniós országban dolgozik - hangsúlyozta Bálint Csaba.

Hogy valamelyest csökkentsék az elvándorlás mértékét, a román kormányok az elmúlt öt évben megduplázták a minimálbér összegét - erről már Rácz Béla Gergely, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa beszélt. Jelenleg 1350 lej, azaz 98 ezer forint a nettó minimálbér, de most a differenciált minimálbér bevezetését tárgyalja a román parlament - és komoly esély van rá, hogy meg is szavazzák. Ezt végzettségi szintek alapján határoznák meg - mondta Rácz. Néhány iparágban már tulajdonképpen most is differenciált minimálbér van, például az építőipari dolgozók közül olyan sokan mentek külföldre, hogy muszáj volt magasabb minimumbért bevezetni, és ennek hatására egyébként az ágazatban lassult is a kivándorlás - fűzte hozzá.

A közalkalmazottak többet keresnek, mint a magánszféra dolgozói

Különös helyzetben vannak a közszférában dolgozók is, az ő bérük 2015 utolsó negyedéve és 2019 utolsó negyedéve között éves alapon 20 százalékot meghaladó mértékben nőtt. A 2020 májusi adatok szerint Romániában

• a közalkalmazottak átlagos nettó bére 3786 lej, ami 276 ezer forintnak felel meg;
• a magánszektor átlaga pedig 2800 lej, ami 203 ezer forinttal egyenértékű

- sorolta Rácz Béla Gergely. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 

• Ráadásul a versenyszféra átlagbéréhez képest a köztisztviselők és a hadseregben dolgozók bére még ennél is nagyobb eltérést mutat, ők átlagosan 4935 lejt visznek haza, ez nagyjából 350 ezer forintnak felel meg.
• Az oktatásban dolgozók átlagosan nettó 3566 lejt, azaz 260 ezer forintot kapnak havonta;
• az egészségügyben és a szociális ellátásban dolgozók pedig átlagosan nettó 3848 lejt, azaz 280 ezer forintot visznek haza.

Ez utóbbiban egyébként Rácz Béla Gergely szerint elég nagy a szórás, a szociális munkások és az ápolók bére lefelé húzza az átlagot, míg egy szakorvos nettó alapfizetése 5-6 ezer lej között van, ami a plusz juttatásokkal együtt felmegy 10 ezerig, ami több mint 700 ezer forinttal egyenértékű.

Fehéríteni akarnak

Magyarországról nézve különösnek tűnhet, hogy az állami dolgozók többet keresnek, mint a magáncégek alkalmazottai, de mindez sok esetben

hiszen nagyon jelentős az adóelkerülés mértéke. „Romániában még Magyarországhoz képest is nagyobb sport az adóelkerülés" - hangsúlyozta Rácz Béla Gergely. Beszédes adat, hogy a magánszektorban dolgozó körülbelül 5,2 millió emberből több mint egymillióan minimálbérre vannak bejelentve. Ha a versenyszféra béreit korrigálnánk a feketemunka után járó jövedelmekkel, akkor a magán- és a közszféra bérei sokkal közelebb lennének egymáshoz - tette hozzá. A román kormányok tehát nemcsak az elvándorlás miatt emelték a minimumbért, hanem azért is, hogy fehérítsék a gazdaságot - mondta Rácz.

A jövedelempolitika mindenek felett

Romániában az elmúlt öt évben messze a legnagyobb hangsúlyt a jövedelempolitikára helyezték, nemcsak a minimálbért, hanem a nyugdíjakat és az egyéb juttatásokat (pl. gyerekpénz) is emelték - mondta Rácz, aki szerint ennek az egyik oka az, hogy

körülbelül félévente váltották egymást a kabinetek, ez az instabilitás pedig rövid távon sikerre vihető döntések meghozatalára késztette őket: egymásra licitálva emelték a béreket, a nyugdíjakat és az egyéb juttatásokat.

A Babeș-Bolyai Tudományegyetem oktatója szerint a román GDP szárnyalását is ez hajtotta, hiszen a jövedelmek emelkedése szinte egyenes arányban állt a fogyasztás növekedésével, sokkal többet költöttek az emberek, a megtakarítások azonban csak nagyon kis mértékben nőttek.

Pörög a fogyasztás, megtakarítani viszont nem akarnak 

Az emberek tehát hiába kerestek egyre többet, nem igazán kezdtek el takarékoskodni, ennek fő oka Rácz szerint az, hogy a pénzügyi tudatosság terén Románia a lista végén kullog az uniós felmérésekben. „Valószínűleg sokan nem értik, hogy a GDP növekedése mögött igazából főként a dinamikusan bővülő fogyasztás áll, ami hosszútávon nem biztos, hogy a legjárhatóbb út, komoly kockázatai vannak az ilyen folyamatoknak" - mondta.

Az állami kiadások nagyon jelentős része megy el a közalkalmazottak egyre növekvő bérének kifizetésére, ez pedig súlyos egyensúlytalansághoz vezet, a költségvetési hiány 4,3 százalék volt 2019-ben, ami a legmagasabb az EU-s tagállamok között, idén pedig valószínűleg el fogja érni a 8,5-10 százalékot. Emellett ráadásul a külkereskedelmi mérleg hiánya is jelentős, hiszen a románok főként külföldi javakat vásárolnak, „ez az ikerhiány pedig egy hatalmas felkiáltójele az egyensúlytalanságnak, az instabilitásnak" - tette hozzá.

Egymillió ember kényszerszabadságon

A koronavírus-járvány okozta válság pedig csak elmélyítette a problémát, 2020 első négy hónapjában az államháztartás bevételeinek 33 százaléka ment el bérekre, az unióban ez átlagosan csak 20 százalék, és ugye a nyugdíjak ebben nincsenek is benne - folytatta Rácz. Jelentősen megdobta a kiadásokat, hogy a magánszektorban a járvány idején a kényszerszabadságra küldött dolgozók bérének 75 százalékát az állam fizette, volt olyan időszak, amikor Romániában egymillió ember volt így kényszerszabadságon.

Az állami költekezés következménye az államadósság növekedése lehet, de ezen a téren egyelőre kedvező helyzetben van az ország, mivel még mindig 40 százalék alatt van a GDP arányos adósság - mondta Rácz, hozzátéve, hogy a relatíve kedvező helyzet egyik oka az, hogy Magyarországgal szemben Románia szinte államadósság nélkül indult a rendszerváltás után. Persze vannak negatívumai is annak, hogy az állami kiadások jelentős részét bérekre költik, hiszen így más dolgokra kevesebb jut, a kritikák gyakran említik például, hogy alig épül autópálya az országban - fűzte hozzá Rácz Béla Gergely.

(Borítókép: Egy román nő telefonál a vonaton Temesvár nyugati részén található vasútállomáson 2020. május 10-én. Fotó: Daniel Mihailescu / AFP)