Palkovics szerint lesz pénz kezelni, ha ide is elér a vírus és a válság második hulláma

Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel közölt hétfőn interjút a Világgazdaság. Palkovics szerint a koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés kezeléséhez a kormány még nem merítette ki az összes tartalékát, ezért a második hullámban lehetőség lesz még plusz források kihelyezésére. Ugyanakkor szerinte egy ilyen esetre már könnyebbséget jelent, hogy kiépültek a gazdasági védekezéshez szükséges struktúrák.

Mint mondta, az, hogy a hivatalos adatok szerint is 100-120 ezren vesztették el az állásukat (amiben nincsenek benne azok, akik nem jelentették be magukat munkanélkülinek), ami nem kevés, de a munkahelyvesztés már elérte a csúcspontját három héttel ezelőtt, és azóta többen kerülnek ki a rendszerből, mint be. Ráadásul a helyzet kedvezőbb, mint 2008 után, mert mint mondja, az akkori helyzettel szemben most nincsenek strukturális problémái a gazdaságnak. Az ITM adatai szerint 195 ezren dolgoznak csökkentett munkaidőben, a magyar Kurzarbeit-szabályozást kihasználva. A miniszter azt mondta, a közmunkások száma a járvány óta csak 3 ezer fővel nőtt, 85 ezerről 88 ezer főre, a kormány programjai pedig mindent összevetve 1,2 millió embert értek el. Kínából kiindulva pedig Európa is joggal várhatja a felpattanást, hiszen hatékony válságkezelést mutat be.

Palkovics szerint a 2021-27-es EU-költségvetési ciklusra 30-40 százalékos uniós forrásemelkedéssel számolhatunk, amit gazdaságzöldítésre, digitalizációra, kkv-erősítésre lehet fordítani. Reális cél, hogy a következő 6 évben akár 50 milliárd euró álljon rendelkezésre, mondta hozzátéve, hogy a magyar kormány nem hajlandó elfogadni, hogy Brüsszel "a gazdag, de elhibázott gazdaságpolitikát követő országokat finanszírozza a szegényebb, jól működő országok kárára" a helyreállítási alapból. 

Szóba kerültek az interjúban olyan kormányzati nagyberuházások is, amelyek megtérülését rendre kétségbe vonják független elemzések. A Budapest-Belgrád vasútvonalról a miniszter azt mondta, azután, hogy kínai megvette a pireuszi kikötőt "azt a kérdést kellett csak megválaszolni, hogy Magyarország ki akar-e maradni az Ázsia-Európa áruszállítási útvonalból",, erre pedig határozott nemmel felelhetünk, tehát indokolt az 578 milliárdos beruházás, ami 2025-re készülhet el. (A beruházás dokumentumait egyébként 10 évre titkosították).

A szintén sok kérdőjelet felvető 65 milliárdos MotoGP-pályáról azt mondta Palkovics, az összegből szálloda, konferenciaközpont is épül, illetve hogy a Hungaroringen a háromnapos versenyhétvége 20 milliárd forint bevételt hoz, és ők hasonlóan gondolnak a hajdúnánási projektre is. (Külföldi MotoGP-pályák megtérüléséről és a Hungaroring veszteséges működéséről itt olvashat bővebben.)