A kormány és a főváros is fejlesztene a Gellért-hegyen: sínen van a sikló?

Startra kész a gellért-hegyi sikló építése - jelentette be július 22-i közleményében a projektgazda Sikló-Beruházó Kft, és mint a cég közleménye hírül adta

a beruházás építési engedélyének meghosszabbítását célzó eljárás folyik, és ezzel párhuzamosan kerülhet sor majd a fejlesztés megvalósítására létrehozott projektcég és a Fővárosi Önkormányzat között 2009-ben megkötött szerződés aktualizálására is. A kivitelezés a még hátralévő régészeti feltárások befejezésével indul el.

Optimista nyilatkozat, de vajon tényleg sínen van már a projekt?

Úgy tűnik, hogy a kormányzat részéről megvan a támogatás. Sokakat meglephetett egy július 10-i kormányhatározat, szám szerint az 1385/2020-as.

A Gellért-hegyről szóló iromány szerint a Miniszterelnökséget vezető miniszter felügyeletével a kormány 1,5 milliárd forintot ad mindenféle gellért-hegyi célokra, így

1. a Tabánból induló sikló megépítésére,
2. egy közpark létrehozására,
3. illetve egy kötélpályás, a Gellért-hegyet a várral összekötő „lanovka” kialakítására.

Ebből a háromból a legtöbbet talán a sikló ötletéről lehetett korábban hallani, amely egy közel másfél évtizede dédelgetett elképzelés, már építési engedélye is volt. Mi is sokszor írtunk arról a projektről, amely a Tabánt kötné össze, részben a föld alatt (az Orom utcáig), részben a föld felett a Citadellával. De kezdjük talán a másik kettővel, ezek alighanem kevésbé ismertek!

Valami legyen fent!

A Citadellát ismerjük, elmondhatjuk róla, hogy régóta egyszerre egy fantasztikus kilátást nyújtó, népszerű pontja a városnak, ugyanakkor egyszerre egy vitatott sorsú mostohagyereke is mindenféle érdeknek.

Zavaros tulajdonosi, bérleti, használati csaták, lezárások, biztonsági őrök, szórakozóhely, étterem, ágyúk jellemezték, de igazán semmi egyébről nem lehetett számunkra maradandóan emlékezetes, mint a valóban pazar kilátásról.

Az elmúlt években azért olykor fellángolt a hasznosításáról a vita, 4-5 éve volt egy olyan potenciális koncepció, hogy valamilyen első világháborús emlékmúzeumot kellene a Citadellánál létrehozni.

Kérdés persze, hogy egy első világháborús emlékhely, vagy esetleg egy ilyen tematikájú múzeum mennyire javítaná Budapest turisztikai vonzerejét, egyáltalán mennyire illeszkedne egy szomorú, fekete-fehér, katonai, mészárlásos, gáztámadásos hangulat a Citadellára tervezett vidám, családi programokra alkalmas imázsával.

Maga a projekt viszont annyiban meghatározza a másik két elképzelést is, vagyis a régóta létező sikló és a most elővarázsolt kötélpályás valami létrehozását, hogy nyilván a megtérülési mutatókat nagyban befolyásolja, hogy hányan szeretnének eljutni a Citadellához.

Mi ez a kötélpálya?

A másik, a friss elképzelés, vagyis a kötélpálya egyelőre új, de a kormányhatározat szerint meg kell vizsgálni valamilyen kötélpályás, a Vár és a Gellért-hegy között közlekedő eszköz lehetőségét. Maga a közlekedési lehetőség ugyan nem hangzik rosszul, de más kérdés, hogy ez mi is lenne és hol menne.

A szakemberek szerint annak nincs igazán esélye, hogy amolyan Libegő-szerű nyitott, kétüléses pad mozogjon a sűrűn lakott területek felett. Ami a Libegő nyomvonalán jól működik, azt a városban ugyanis aligha lehetne engedélyezni,

Vélhetően inkább a szintén a nyugati sípályákról ismert többszemélyes dobozoknak lenne realitása. Az biztos, hogy a váratlanul a Gellért-hegy projekt támogatására felesküdött kormány nem a közlekedési eszközöket szeretné 1,5 milliárddal támogatni, hanem ezt az átfogó fejlesztést, vagyis

nem a siklóért lenne a Citadella múzeuma, hanem fordítva, egy új közpark-elképzelés (valamilyen vidámabb, szabadságharcos park) valósulna meg, amelynek környezetbarát elérését támogatná a másik két projekt.

Mi van a támogatások mögött?

De ki lobbizta ezt ki, miért szerette meg a kormány ezt a projektet? Egyelőre semmilyen közvetlen kedvezményezetti kör, vagy ismert baráti cég nem látszik a megvalósítók között (a kötélpályás projekt kapcsán vélhetően még nincs konkrét cég, vagy legalábbis nem fedte fel magát).

2022-ben parlamenti választás lesz, miért ne lehetne a kormányzatnak, vagy persze akár a fővárosnak olyan célja, hogy sikeres projektekkel bizonyítsa rátermettségét. Már csak az a kérdés, és az utóbbi időben láttunk erre bőven példát, hogy amennyiben Budapesten valami elindul, neadjisten el is készül, az kinek hoz szavazatokat, a kormánypártoknak, vagy a nagypolitikában ellenzéki városvezetésnek?

Tulajdonosok

Jó esetben persze minden elkészült projekt mindenkinek siker, de az fontos, hogy ezt a későbbiekben is így érezzék a résztvevők. A sikló ugyanis összetett projekt, 25 százalékban a fővárosé (BKK), így az biztos, hogy a főváros abban érdekelt, hogy kilendüljön a tetszhalott-állapotból ez a régi elképzelés.

75 százalékban viszont magánbefektetőké. A magánoldalban korábban 55 százalékkal az ügyvezető Bató Csaba (korábban Erste, MKB, MFB), míg 45 százalékban Horváth Gábor olimpiai bajnok kajakozó cége áll, amelynek a közeli és mindeddig sikertelen projekt, a Rác fürdő és hotel alapítóihoz van kapcsolódása. Hozzájuk társult egy egyelőre csak kisebbségi pakettel Kreinbacher József építő- és pezsgőipari vállalkozó.

Mi lökte be a projektet?

Ki érte el, hogy most minden begyorsuljon a Gellért-hegy körül? Nem igazán lehet tudni, de alighanem nem a siklósok. Horváth Gáborék nem olyan erejű szereplők, Bató Csaba nem NER-es, Kreinbacher József sem, igaz ő az a kategória, ahogy egyik forrásunk fogalmazott, akinek azért alapvetően a jobboldalon is erős kapcsolatai vannak.

Korábban ugyanis ez nem sikerült sem a magyar projektgazdáknak (utoljára Albrecht Ottó és a Cashline Holding próbálkozott), sem a külföldi érdeklődőnek (és bár nagyon úgy hangzik, mint egy vicc kezdete, de tényleg megnézte a projektet egy arab, egy kínai, egy ukrán és még egy albán befektető is.)

Hamar elindulhat

Mostantól a projektet újra kell tervezni és engedélyeztetni, bár a lényegi elemek megvannak.

Ha az engedély valóban meglehet Q3-ra, vagyis a harmadik negyedévre, akkor tényleg felgyorsulhatnak az események,

Kérdés persze így is akadhat bőven

• A kormányzat és a főváros nem fog-e összeveszni, nem fogja-e a siklóprojektet más fővárosi projektekkel (például a konfliktusos Lánchíd-fejlesztéssel) párba állítani, nem fognak-e a felek egy tárgyalási pozíció kedvéért befeszülni?

• Valóban lehet-e olyan gyorsan haladni, ahogyan azt a projekt magánszereplői elképzelik, vagy a BKK kisebbségi jelenléte miatt bürokratikusabb folyamatok szükségesek, például közbeszerzések?

• Az, hogy a korábbi önkormányzati engedélyeztetés „áttevődött” a kormányhivatalokhoz (értsd a Fidesz csökkentette az önkormányzatok hatásköreit), segít, vagy éppen nehezít ebben az esetben?

(Borítókép: A Rudas Gyógyfürdő és Uszoda épülete a Gellért-hegy lábánál. Fotó: Jászai Csaba / MTI)