EP-s agrárreform: több környezetvédelem, kevesebb támogatás a nagybirtokos gazdálkodóknak

A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás és fenntartható termelés jegyében fogadta el az Európai Parlament a hét évre szóló közös agrárpolitika reformjáról előkészített javaslatot pénteken Brüsszelben. Csak a rugalmas, fenntartható és válságbiztos agrárpolitika garantálhatja, hogy a gazdálkodók továbbra is biztosítani tudják a biztonságos élelmiszer-ellátást az Európai Unió egészében – szögezték le a pénteki szavazás után.

Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén 425 szavazattal, 212 ellenében és 51 tartózkodás mellett elfogadott álláspontban a képviselők támogatták azt a szakpolitikai irányváltást, amelynek értelmében az uniós agrárpolitika a jövőben jobban igazodna az egyes tagországok egyedi igényeihez. Véleményük szerint a kormányoknak agrárpolitikai stratégiájukra vonatkozó tervet kellene készíteniük, melyben felvázolják, miként fogják a gyakorlatban végrehajtani az uniós célkitűzéseket. A tagállamoknak pedig az Európai Bizottsággal kellene jóváhagyatniuk terveiket.

Felkészülés a klímaváltozásra

A képviselők leszögezték, a stratégiai terveknek összhangban kell állniuk a 2015-ös, éghajlatpolitikai fellépésről szóló párizsi megállapodással.

Megerősítették, az éghajlat- és környezetbarát elemeket a közvetlen kifizetések feltételei között teszik kötelezővé. Ez azt jelenti, hogy a feltételeket minden gazdálkodónak teljesítenie kell, ha közvetlen kifizetésben szeretne részesülni. Ragaszkodtak ahhoz, hogy a tagállamok uniós támogatásaik legalább 30 százalékából segítsék a gazdálkodókat megbirkózni az éghajlatváltozással a természeti erőforrások fenntartható kezelésében és a biológiai sokféleség megőrzésében.

Kevesebb támogatás a zöldbáróknak

Az EP a vidékfejlesztési források legalább 35 százalékát is különböző környezetvédelmi, illetve éghajlatváltozás ellen ható beavatkozásokra fordítaná. Kevesebb pénzt juttatna a nagyüzemeknek, azonban több támogatást szeretne a kisvállalkozásoknak és a fiatal gazdálkodóknak. Az Európai Parlament javaslata fokozatosan csökkentené a közvetlen kifizetések éves összegének 60 ezer euró feletti részét, a kifizetések felső határát pedig 100 ezer euróban maximalizálnák. A gazdálkodók azonban a teljes összegből még csökkentés előtt levonhatnák a bejelentett munkabérek 50 százalékát. A Parlament külön kiemeli, hogy uniós támogatásban csak azok részesülhetnek, akik legalább minimális szintű mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. Automatikusan kizárnák azokat, akik repülőtereket, vasúttársaságokat, vízműveket, ingatlanügynökségeket, illetve állandó sport- és rekreációs területeket üzemeltetnek.

Marad a növényi alapú „hús”

A képviselők elutasították az összes olyan módosító indítványt, amely kizárólag a hústartalmú termékek esetében engedélyezte volna a húsra vonatkozó elnevezéseket. A növényi alapú termékek elnevezésében nincs változás. Szigorítani kívánják azonban a szankciókat azokkal szemben, akik több alkalommal is megsértik az uniós szabályokat, például a környezetvédelem vagy az állatjólét terén.

Hidvégh Balázs fideszes EP-képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében kijelentette, a baloldal „teljesen irreális klímapolitikai terheket” rótt volna a gazdákra, holott a földművelés és a legeltetés miatt éppen a gazdák azok, akik leginkább a bőrükön érzik az éghajlatváltozás hatásait. Nekik van meg az a gyakorlati tapasztalatuk, amely nélkül nem képzelhető el eredményes klímapolitika – tette hozzá.

Borítókép: Martiskó Gábor / Index