Építőanyag-drágulás: kártérítést is követelhetnek az érintettek

Az idén elszabadultak az új lakóingatlanoknál az árak, egyrészt az építőanyagok drágulása, másfelől az élénkülő kereslet miatt. A drágulás miatt a Gazdasági Versenyhivatal már vizsgálódik, és egy esetleges kartell-megállapítást követően az építtetők vagy lakásvásárlók elviekben akár kártérítést is követelhetnének – áll az ingatlan.com elemzésében.

A koronavírus-járvány előtt az új lakások árának emelkedésében a kereslet és a munkaerő drágulása volt a főszerepben, az építőanyagok árának emelkedése kevésbé. Most viszont utóbbiak extrém drágulása miatt két teljesen különböző félévet tudhat maga mögött az új lakóingatlanok piaca az átlagárak változása alapján

– magyarázta Balogh László, az ingatlanok eladást és bérbeadását segítő gyűjtőportál vezető gazdasági szakértője. Hozzátette: Budapesten például múlt év második felében – júniustól az év végéig – kevesebb mint 10 ezer forinttal nőtt az eladásra kínált új lakóingatlanok átlagos négyzetméterára, januártól július elejéig viszony több mint 60 ezer forinttal. Ez pedig egy 100 négyzetméteres lakás vagy ház esetében 

Az adatokból az is kiderül, hogy Budapesten tavaly júniusban az új lakóingatlanoknál az átlagos négyzetméterár 854 ezer forint volt, ez december végén 861 ezer forintra, mindössze 1 százalékkal nőtt. Az idén júniusi 923 ezer forintos négyzetméterár viszont 7 százalékos drágulást jelent hat hónap alatt. A fővároson kívüli piacon még látványosabb a különbség. A múlt év második felében az új lakóingatlanok átlagos négyzetméterára a megyeszékhelyeken 2,4 százalékkal 536 ezer forintra mérséklődött, miközben az idei első félévben több mint 12 százalékkal 600 ezer forint fölé emelkedett.

Balogh László azt is elmondta, hogy amennyiben az építőanyag-drágulás nem csak átmeneti, hanem tartós lesz, akkor az drasztikusan megemelheti az új lakások és házak árait, ami viszont begyűrűzhet a használt lakások piacára is.

Érdekes helyzetet teremthet viszont a piacon, ha bebizonyosodik, hogy az építőanyag-kereskedők kartelleztek a magasabb árak fenntartása érdekében.

Szigorúan elméleti síkon ebben az esetben lehet rá esély, hogy az érintettek kártérítést követeljenek 

–  vélekedett Tolnay Mihály, az elemzést készítő portál  jogi szakértője, hozzátéve, hogy ilyen helyzetben mindig egyedi mérlegelés kérdése, ki jogosult kártérítést igényelni. Azok például, akik generálkivitelezőtől vettek ingatlant, nehezebb helyzetben lehetnek azokhoz képest, mint akik saját maguk vásárolták meg az építkezéshez szükséges építőanyagot. Az egyösszegű generálkivitelezői számlák befogadóinak sokkal nehezebb igazolniuk, hogy a kartell miatt feltételezhetően magasabb anyagár miként okozott vételár-növekedést szemben azzal az építtetővel, akinek az ingatlan építésének költségeiről minden egyes számla a rendelkezésére áll. A jogász hozzátette, egyelőre pusztán elméleti lehetőségről van szó, mert minden a Gazdasági Versenyhivatal esetleges vizsgálatainak eredményétől függ.

A GVH még június közepén közölte, hogy a drasztikus építőipari alapanyag-áremelkedés okainak feltárására külön vizsgálócsoportot hozott létre, amely kiemelten elemzi a kartellgyanús tevékenységekkel kapcsolatos panaszokat és piaci jelzéseket. Emellett igazi ritkaságnak számít, hogy egy szektorban történt kartellezés után kártérítést fizessenek a cégek, de nem is példa nélküli. Még 2016-ban az Európai Bizottság kartellezésért elmarasztalt több kamiongyártót, akik összehangolták az árazásukat. Az uniós szervezet döntése után a fuvarozók kártérítési igénnyel fordultak a gyártókhoz, a perek még most is folyamatban vannak.