Tovább fog nőni a lakások ára

Erősen indult a 2021-es év a magyarországi lakáspiacon: az első fél évben – 2020 azonos időszakához képest – 9-10 százalékkal nőtt az adásvételek száma, ami a koronavírus-járvány okozta lezárások miatti alacsony bázisra, a 2021-től jelentősen bővülő otthonteremtési kedvezményekre, köztük az új elemként megjelenő lakásfelújítási támogatásra, valamint a már 2020-ban beharangozott kedvezmények miatt visszatartott ügyletek piacra lépésére vezethető vissza – kezdte a 2021-es lakáspiaci jellemzését lapunk kérdésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

A lendületet a szokásos nyári stagnálás megtörte, amire ráerősített, hogy az MNB kamatemelési ciklusba kezdett, az emelkedő alapkamat drágította az újonnan felvett hitelek törlesztőrészleteit is, lassítva az ingatlanpiacot.

Fordulópontot hozott a zöldhitel

A 2021-es esztendő egyik ingatlanpiaci fordulópontja októberben következett be, amikor elindult az MNB „zöld otthon” programja, amely valósággal berobbantotta az új lakások iránti keresletet.

A kedvezményes finanszírozási program abból a szempontból formabontónak is tekinthető, hogy már nem demográfiai szempontoktól (vagyis a meglévő és vállalt gyermekek számától) függ az igénybevétel lehetősége, hanem csak és kizárólag az új lakóingatlan zöld jellege játszik szerepet. A program népszerűségét az is növeli, hogy piaci alapon már legalább dupla akkora kamatteher mellett lehet csak lakáshitelhez jutni.

Mit hoz a következő egy év?

2022-ben ellentmondó hatások feszülnek egymásnak az ingatlanpiacon, aminek a forrása közös: a magas infláció. A pénz elértéktelenedése miatti félelmek újabb és újabb vevőket csábíthatnak az ingatlanpiacra, ahol a keresletnövekedés további áremelkedést eredményezhet a használt lakások piacán is. Ennek azért van jelentősége, mert az új lakásoknál szinte bizonyosan legalább 10-15 százalékos drágulással lehet számolni 2022-ben – vetíti előre Balogh László.

Ugyanakkor az infláció miatt emelkedő banki kamatok és az emelkedő törlesztőrészletek a korábbinál kevesebb ember számára teszi elérhetővé a hitelfelvételt, vagy ugyanazok számára kisebb hitelösszeg lesz elérhető.

Ez pedig gyengíti a keresleti oldalt, kivéve az újlakás-piacon, ahol a „zöld otthon” program stabil keresletet biztosíthat 2022-ben. Tapasztalatai szerint sokan attól tartanak, hogy március-áprilisra kifogy az első 200 milliárd forintos keret, de szinte biztos abban, hogy az MNB nemrég megkapott zöld mandátuma miatt további források lesznek elérhetők erre a célra.

Figyelni kell a lejáró határidőkre

A vevőknek finanszírozási szempontból arra is figyelniük kell, hogy számos kedvezmény véget ér: a falusi csok (családi otthonteremtési kedvezmény), a lakásfelújítási támogatás és a babaváró kölcsön 2022-ben fut ki.

Nem kizárt, hogy ezeknek lesz folytatása, de sokan lesznek, akik nem bízzák a véletlenre, és inkább a lakáspiacra lépnek, mint hogy 2023-ban kellemetlen meglepetés érje őket.

A családi házak és a zártkertek reneszánsza

A Duna House (DH) szakemberei a 2021-es lakáspiac keresleti oldalának átalakulását emelik ki. Előtérbe kerültek ugyanis a kertkapcsolatos ingatlanok, köztük is reneszánszukat élik a zártkertek, amelyek kereslete az alacsony áruk miatt is jelentősen megugrott. 2021-ben tovább nőtt a nyaralók értéke, a szezonalitást felváltotta az egész éves, állandó kereslet, amely egyelőre jóval magasabb, mint a kínálat, így például a balatoni ingatlanárak is egyre inkább közelítenek a fővárosiakhoz.

A kiköltözési hullám szinte kivétel nélkül az ország többi nagyvárosára is jellemző, a mintegy 140 ezer realizálódott adásvétel jelentős részét az agglomerációba kiköltözők adták – állapította meg Benedikt Károly, a DH PR- és elemzési vezetője.

A panellakások átlagos négyzetméterára Budapesten 4-13 százalékkal, vidéken 3-12 százalékkal emelkedett. A budapesti téglalakások négyzetméterára átlagosan 9-17, a vidékieké 18-28 százalékkal drágult 2020-hoz viszonyítva.

A fővárosi új építésű otthonok átlagos négyzetméterára 2021 végére meghaladta az 1 millió forintot Budapesten, ami tovább emelkedhet, főleg, ha a rozsdaövezeti területek kijelölése után megkezdődik azok rehabilitációja is.

Velünk marad a drágulás

A DH szakértői aktív piaccal számolnak 2022-ben is, lokációtól és lakástípustól függően 5-10 százalékos áremelkedés mellett.

Úgy vélik, hogy nem érdemes kivárni a lakásvásárlással, hiszen a kamatemelés és a gazdasági helyzet nehezítheti az ingatlanszerzést. Várhatóan a befektetések szerepe is erősödni fog, az emelkedő inflációs környezetben ugyanis a reáleszközök felértékelődnek. A 2022. tavaszi országgyűlési választások miatti esetleges változások, illetve a további járványhullámok jelentik a bizonytalanságot.

Megúsztuk, élünk, és szeretnénk lakást vásárolni

A koronavírus-járvány kitörése utáni erős ijedséget felváltotta a „megúsztuk, élünk, és szeretnénk lakást vásárolni” attitűd, emiatt erős visszapattanás következett be, ami az év végéig is kitartott – foglalta össze az évet kérdésünkre Petz Raymund, a GKI ügyvezető igazgatója.

Véleménye szerint a lakáspiacra ható tényezők közül most az infláció a legizgalmasabb, és kérdés, hogy a befektetők az iszonyú reálkamatok időszakában még ráfordulnak-e az ingatlanpiacra. Petz erre a forgatókönyvre számít, illetve arra, hogy többen fognak belépni, mint ahányan kiszállási pontnak tartják ezt az időszakot. Vagyis a befektetők továbbra is támogatják a keresleti oldalt, legalábbis a nagyvárosokban.

Nincs ok trendfordulóra

Várakozása szerint a családi házba költözés trendje is folytatódik, már látszik, hogy egyre több agglomerációs településen teszik ki a megtelt táblát.

Minden valószínűség szerint a lakáspiacon nem következik be trendforduló 2022-ben, és nagy területi különbségekkel, de velünk marad a tempós 5, akár 10 százalékos áremelkedés is – jelentette ki összefoglalásul Petz Raymund.

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)