Újabb sötét árny vetül a kriptopiacokra

Tavaly augusztusban hat nap alatt egy kriptotárcában (walletban) 360 000 dollár (akkori árfolyamon 125 millió forint) értékű Gnosis coint halmoztak fel. A hetedik napon a Binance – a világ legnagyobb volumenű kriptopénztőzsdéje – egy blogbejegyzésben közölte, hogy listázza a Gnosist, lehetővé téve a felhasználók közötti kereskedést.

A tokenek listázása egyszerre növeli a likviditást és a token legitimitását, a lépés pedig gyakran fellendíti a token kereskedési árfolyamát. A Gnosis ára meredeken emelkedett, egy órán belül 300-ról 410 dollárra. A kereskedési értéke aznap a hétnapos átlagának több mint hétszeresére ugrott.

Négy perccel a Binance bejelentése után a felhalmozó elkezdte eladni a tokenjeit, és alig több mint négy óra alatt az egészet pénzzé tette valamivel több mint 500 000 dollárért, így mintegy 140 000 dollár nyereséget és nagyjából 40 százalékos hozamot elérve az Argus által végzett elemzés szerint, amely cég olyan szoftvereket kínál a vállalatoknak, amelyekkel a munkavállalók kereskedelmét kezelhetik. Ugyanebből a kriptotárcából más tokenek esetében is hasonló mintázatokat azonosítottak: felhalmozás, majd a listázás után gyors eladás. 

A kripto-ökoszisztéma egyre inkább olyan problémákkal küzd, amelyekkel a hagyományos pénzvilág már évtizedekkel ezelőtt megbirkózott. A héten egy stablecoin (vagyis egy olyan kripto, melynek árfolyama egy másik eszköz értékéhez van kötve) árfolyama beszakadt, mert kiderült, hogy nincs akkora készpénzfedezet mögötte, mint a kibocsátók állították. Közben a népszerű bitcoin árfolyama is jelentősen zuhant.

A tőzsdéken is van bennfentes kereskedelem, de ott ellenőrzik

Az, hogy a kriptotőzsdék hogyan akadályozzák meg a piacérzékeny információk kiszivárgását, egyre fontosabb kérdéssé válik. A figyelem középpontjában az áll, hogy a szabályozók kérdéseket vetnek fel a piac tisztességességével kapcsolatban, féltve a kisbefektetőket, akiket a nagy nyereség reménye behúz a kriptók világába, de nem rendelkeznek kellő információval, így rengeteg pénzt veszítenek a spekulánsok és a bennfentes módon kereskedők miatt.

Azt pedig, hogy Gnosis-ügy nem egyedi eset, jól mutatja, hogy a WSJ szerint az Argus összesen 46 kriptotárcát talált, amelyek összesen 17,3 millió dollár értékben vásároltak tokeneket azelőtt, hogy röviddel később a Coinbase, a Binance és az FTX tőzsdéin jegyezni kezdték azokat. A tárcák tulajdonosai nem határozhatók meg a nyilvános blokkláncon keresztül.

A blokkláncon látható tokenek eladásából származó nyereség összesen több mint 1,7 millió dollár volt. A kereskedésekből származó valódi nyereség azonban valószínűleg jóval magasabb, mivel a tétek több darabját a tárcákból inkább a tőzsdékre vitték át, mintsem hogy közvetlenül stablecoinra vagy más valutákra cserélték volna.

Az effajta bennfentes kereskedelem a tőzsdéken is előfordul, de azt a különböző szabályozók, felügyeleti szervek árgus szemmel figyelik. Ha szabálytalanságot látnak, akkor az elkövetőket felelősségre vonják és súlyos büntetésre számíthatnak. A kriptotőzsdék viszont egyelőre szabályozatlanok. Nem véletlen, hogy egyre több jegybank és felügyeleti szerv mondja azt világszerte, hogy szigorúbban kell szabályozni a piacot. Szombaton épp az Európai Központi Bank elnöke, Christine Lagarde ígért lépéseket.

Talán meglesz a tettes, de a pénz soha

Az Argus csak azokra a tárcákra összpontosított, amelyeknél a tőzsdei bevezetés bejelentése előtt ismétlődő mintát mutatott a tokenek vásárlása, majd nem sokkal utána az eladás. Az elemzés a 2021 februárjától idén áprilisig tartó kereskedési tevékenységet jelölte meg. A trükközésen nyert pénz további sorsát már nem tudta lekövetni az elemzőcég.

A Coinbase, a Binance és az FTX mindegyike azt mondta, hogy megfelelési szabályzatuk van, amely megtiltja az alkalmazottaknak, hogy privilegizált információkkal kereskedjenek. Az utóbbi kettő azt mondta, hogy áttekintették az elemzést, és megállapították, hogy az Argus jelentésében szereplő kereskedési tevékenység nem sérti az irányelveiket. A Binance szóvivője azt is elmondta, hogy egyik tárca címe sem kötődik az alkalmazottaihoz.

„Mindig fennáll annak a lehetősége, hogy valaki a Coinbase-en belül akarva vagy akaratlanul információkat szivárogtat ki illegális tevékenységet folytató kívülállóknak” – írta a múlt hónapban Brian Armstrong, a Coinbase vezérigazgatója. Elmondása szerint a tőzsde kivizsgálja azokat az alkalmazottakat, akikről úgy tűnik, hogy kapcsolatban állnak olyanokkal, akik az ehhez hasonló, a kriptós zsargonban front runningnak nevezett tevékenységhez köthetők. Ha valakiről kiderül, hogy érintett egy ilyen ügyben, akkor kirúgják.

Ha valaki részvénykereskedelemben tenne hasonlót, akkor sokkal szigorúbb büntetésre számíthatna: a bennfentes kereskedelemre vonatkozó törvények világszerte megtiltják a befektetőknek, hogy részvényekkel vagy árucikkekkel kereskedjenek olyan lényeges, nem nyilvános információk alapján, mint például a közelgő tőzsdei bevezetésről vagy egyesülési ajánlatról szóló biztos információk.

(Borítókép: Moe Zoyari / Bloomberg / Getty Images)