Ez vár a katásokra az adószakértő szerint

A négy nagy amerikai adótanácsadó vállalat egyike a PriceWaterHouseCoopers (röviden PwC). A cég magyarországi igazgatóját, Honyek Pétert arról kérdeztük, hogy amennyiben a magyar kormánynak szándékában áll, akkor milyen, más országban már jól bevált, és a magyar viszonyokhoz jól illeszkedő, de egyszerű adminisztrációval járó adózási formát lenne érdemes Magyarországon is bevezetni.

Honyek Péter igazgató megosztotta velünk, hogy a külföldi mikrovállalkozások adminisztrációs terheivel kapcsolatban sajnos kevés gyakorlati tapasztalattal rendelkezik a vállalatuk, mivel ezek a cégek ritkán válnak a PwC ügyfeleivé. Azt viszont fontos lehet tudni, hogy egy, a PwC által fenntartott honlap, a https://taxsummaries.pwc.com/ a Föld szinte minden országára vonatkozóan tartalmaz adózásra, ideértve az adózáshoz kapcsolódó adminisztrációra vonatkozó információkat.

Mivel most év közben változott a kata szerinti adózást érintő jogszabály, ezért a katásoknak jelen pillanatban a legkézenfekvőbb megoldás az átalányadózás választása lehet. Az átalányadózás egy matematikailag könnyen leírható szabályrendszer.

Főszabály szerint az átalányadózás esetén a vállalkozó havi fizetési kötelezettsége

• a havi bevétel 60 százaléka,
• csökkentve 2022-ben a szeptembertől átalányadót választók esetében 300 ezer forinttal, 2023-ban pedig a havi minimálbér 50 százalékával,
• szorozva 46,5 százalékkal (15 százalék szja, 18,5 százalék járulék és 13 százalék szociális hozzájárulási adó).

A fenti számítást módosíthatja, ha valaki

1. főállású munkavállalóként a fenti számítás alapján nem fizet elég járulékot, és/vagy
2. olyan tevékenységet végez, amely esetében 80 vagy 90 százalék a levonható költséghányad (például taxis vagy számítógép-javítással foglalkozik), és/vagy
3. adó- vagy adóalap kedvezményre jogosult (például családi kedvezményre), és/vagy
4. nyugdíjas.

A főállású munkavállalók 2022-ben legalább 66.250 Ft vagy 86.125 Ft járulék és szociális hozzájárulási adó (röviden szocho) fizetésére kötelesek attól függően, hogy tevékenységük legalább középfokú végzettséghez van-e kötve. A 80 vagy 90 százalékos költséghányad csak meghatározott tevékenységek esetén érhető el. 80 százalékos költséghányad esetén értelemszerűen csak a bevétel 20 százaléka, 90 százalékos költséghányad esetén pedig a bevétel 10 százaléka az adóalap. A nyugdíjasoknak pedig csak személyi jövedelemadót, azaz összesen 15 százalékot kell adózniuk a fentiek szerint kiszámított jövedelem után.

Az átalányadózás tehát elméletben nem bonyolult. Viszont kihívást jelenthet, hogy az átalányadózást választó vállalkozó a járulékairól havonta, a személyi jövedelemadóról pedig évente köteles adóbevallást benyújtani. Emellett negyedévente köteles személyijövedelemadó-előleget kiszámítani és megfizetni, amit azonban bevallani nem kell.

Arról nem is beszélve, hogy sajnos sem a havi (2258 jelű), sem az éves 22SZJA megjelölésű nyomtatvány nem az átalányadózókra van optimalizálva.

Az adóhatóság már most is segíti az átalányadózás választására vonatkozó döntés meghozatalát egy kalkulátorral, ami ide kattintva érhető el.

Az adózóbarát megközelítésnek a következő logikus lépése az lehetne, ha az adóhatóság a várhatóan több százezer átalányadózó egyéni vállalkozónak az átalányadózásra optimalizált havi személyijövedelemadó- és járulékbevallási nyomtatványt készítene.

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)