Megvannak a háború nyertesei

GettyImages-1726904
2022.09.12. 09:03
Az idén februárban kirobbant orosz–ukrán háború teljesen átformálta a nyersanyagpiacot. A nyugati országok elkezdtek még jobban érdeklődni a közel-keleti olaj iránt. A régió államai már most óriási profitot realizálnak a háború által okozott energiaválságból. De ezekben az országokban legalább annyira hiánycikk a demokrácia, mint mondjuk Oroszországban.

A nyugati országoktól a konfliktus kirobbanását követőn számos szankciós válasz érkezett, ezek elsősorban az orosz nyersanyagforrásokat vették célba. Ennek az lett a következménye, hogy a szankciókat bevezető országoknak alternatív beszállítókat kellett keresniük. Így lett a Közel-Kelet újra célpont. Ilyen kereskedelmi kapcsolat létesítésére két eklatáns példa is volt:

  1. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke június közepén többnapos látogatássorozatot tett a Közel-Keleten, hogy elmélyítse az uniós kapcsolatokat az energetikai ellátás terén.
  2. Joe Biden amerikai elnök júliusban utazott a térségbe. Látogatása előtt úgy fogalmazott, hogy egy biztonságosabb és integráltabb Közel-Kelet sok szempontból előnyös és alapvető fontosságú a globális kereskedelem és az ellátási láncok számára. Kijelentette: a térség „energiaforrásai létfontosságúak az ukrajnai orosz háború globális ellátásra gyakorolt hatásának mérsékléséhez”.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) számításai szerint a közel-keleti államok a következő négy évben összesen 1300 milliárd dollár (közel 520 ezer milliárd forint) extra bevételre tehetnek szert. Az IMF becslése szerint a régió olaj- és gázexportőrei – különösen az Öböl-menti országok – feltehetően jelentős profitot fognak elkönyvelni a megnövekedett árak miatt. Illetve a megváltozott kereskedelmi kapcsolatok miatt új lehetőségek kapujába kerültek. Oroszország pedig növelni tudta az ázsiai országokba irányuló olajexportját, a gázzal kapcsolatosan viszont feltehetően nehezebb dolga lesz, mert annak szállítása elég rugalmatlan.

Dzsihád Azour, az IMF Közel-Keletért és Észak-Afrikáért felelős igazgatója szerint az Öböl-menti országoknak fel kell használniuk ezeket a váratlan bevételeket „a jövőbe való beruházásra”. Az előrejelzése szerint az Öböl-menti Együttműködési Tanács, amelynek a tagja az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Kuvait, Bahrein, Omán és Katar, együttesen 6,4 százalékkal fogja növeli a gazdasági növekedését az idén.

Csak egy szokásos ügylet

Szaúd-Arábia nagyrészt állami tulajdonban lévő energetikai vállalata, a Saudi Aramco a június végéig tartó három hónapos időszakban 90 százalékkal növelte nyereségét. Ezzel kapcsolatosan Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő egy nagyon lényeges dolgot hangsúlyozott ki lapunknak: „Európa az orosz energia bojkottja miatt súlyos energiadeficittel küszködik. A globális energiapiac pedig az eladók piaca és nem a vevőké, így a ritmust nem az európai vevők, hanem a közel-keleti eladók diktálják. A legjobb példa erre, hogy Szaúd-Arábia jelentős energiaimportőrré vált, jelentős mennyiségű orosz olajat vásárol és azt jelentős feláron adják el Európában. Ezzel finanszírozva az orosz hadi gépezetet.”

A politika szintjén rövid, illetve középtávon a közel-keleti energiaexportőrök a nyertesi ennek a helyzetnek.

A biztonságpolitikai szakértő az Index megkeresésére erre a kereskedelmi átalakulásra megjegyezte, hogy az utóbbi időben mintha kevesebb európai kritikát hallanánk az emberi jogok, a női és melegjogok megsértésével kapcsolatban a Közel-Kelet államaiban. Pedig a régióban az energiapolitika elsősorban nemzetbiztonsági kategória, és csak utána gazdasági. Robert C. Castel a helyzet megértéséhez még egy fontos dolgot emelt ki: „Izraelen kívül az átlagos közel-keleti ember reflexszerűen nyugatellenes, és a jelenlegi konfliktussal kapcsolatban vagy semleges, vagy Oroszország pártján áll. Az emlékezetükben a Nyugat úgy él, mint az örök gyarmatosító, Napóleon egyiptomi hadjárata óta, a mai napig.”

Több nemzetközi szakértő is kiemelte, hogy az energiaexport Iránból azt jelenti, hogy a perzsa államnak több pénze lesz a közel-keleti szövetségeseire és fegyverkezésre. A nyersanyagokért érkező pénzek nem a fejlesztésekre lesznek elköltve, ahogy azt az IMF várja, hanem rakétákra. Továbbá az is egy érdekes kérdés, hogy a közel-keleti régióból érkező olaj – például az iráni – logisztikailag hogyan fog eljutni a nyugati országokba, hiszen jelenleg körbe van zárva számukra ellenséges területekkel.

Nem éppen demokráciák

Szaúd-Arábián sok múlhat, bár a szaúdi olaj az európai import kevesebb mint 10 százalékát teszi ki. Az országnak nagy befolyása van az OPEC tevékenységére, és ezáltal a világpiac helyzetére. A szaúdiaknál számtalan emberi jogi kérdés is felmerült az elmúlt évtizedekben. Az általuk vezette koalíció egy nagyon véres háborúban vesz részt Jemenben, amely már több ezer halálos áldozatot követelt. A szaúdi hatóságok pedig elnyomják a liberálisan gondolkodókat és az emberi jogi aktivistákat is.

Az Egyesült Arab Emírségek egy szintén olajban gazdag monarchia. Az emírségeket emírek irányítják abszolút módon. A Freedom House legfrissebb jelentése az országot a „nem szabad” kategóriába sorolta. Mind a három hatalmi ág a hét örökös uralkodó kezében van. A törvények szabályozzák a médiát és számos embert bebörtönöztek a politikai reformok követelése miatt.

A nemzetközi piacok biztonságos nyersolajellátása érdekében az OPEC negyedik legnagyobb termelője növelte nyersolajtermelését – jelentette be a hetekben Mohammad Al-Faris kuvaiti olajminiszter. Kuvaitot a Freedom House 2022-es jelentése „részben szabad” kategóriába sorolta. Az alkotmányos monarchiában korlátozzák a szólás- és gyülekezési jogot. A kuvaiti törvények büntetést szabnak ki az iszlámot sértő, az emírt kritizáló kijelentésekre.

Irán rendelkezik a világ legnagyobb földgáztartalékával, és szintén alapítója az OPEC-nek. Irán jelenleg a nukleáris programja miatt szankciók alatt áll. Irán szigorúan elnyomja lakosait, az országot vallási törvények szerint vezeti az ajatollah, Ali Hámenei. Számos emberi jogsértéssel vádolják, és az iráni erők mélyen részt vesznek a szíriai polgárháborúban. Az országban a nagyon szigorú vallási előírások súlyosan korlátozzák a nők önrendelkezéséhez való jogait.

Katar kis területű ország, de a világ egyik legnagyobb kőolaj- és földgázkészletével rendelkezik, amiért most óriási lett a kereslet. Robert Habeck német alkancellár az év elején az élen járt, és márciusban Dohába látogatott, hogy véglegesítsék a gázüzletet. Az állam de facto abszolút monarchia, a katari emír államfő és kormányfő is egyben. A katari emír rendelkezik a végrehajtói és a törvényhozói hatalom felett, tehát a fékekről és egyensúlyokról beszélni sem érdemes, ám itt is a vallási törvények a katari jogszabályok fő forrásai.

Nagyon fontos, hogy az európai vezetők megértsék, hogy az energiáért kifizetett pénz, ha nem megfelelő kezekbe kerül, atomfegyverkezést, háborúkat és migrációs hullámokat okozhat. Az energia stratégiai fegyver

– fogalmazott ezzel kapcsolatosan lapunknak Robert C. Castel, aki megjegyezte, hogy csak Európa érdeke az olcsó energia, mindenki más, így Oroszország és a közel-keleti energiaexportőrök azt szeretnék, ha drága lenne.

(Borítókép: Olajmező Kuvaitban. Fotó: Joe Raedle/Getty Images)