Erre számítson, aki árstopos terméket vásárolna

DSZZS20221114004
2022.11.24. 06:13
Van olyan áruházlánc, ahol idén nyárig annyi kristálycukrot adtak el, mint tavaly az egész évben. Az új árstopos termékek közül a tojás értékesítése még nem bolydult fel, a burgonya iránti kereslet viszont szinte azonnal duplázódott. A legtöbb helyen mennyiségi korlátozást vezettek be – derült ki az Index kiskereskedelmi körképéből. Az élelmiszerárstop mellett érdeklődtünk a karácsonyi szezonról, s arról, hogy az emelkedő költségek és a csökkenő volumen mellett miként alakulnak az éves forgalmi tervek.

A lét és nemlét határán táncolnak a kisboltosok, de a mostani turbulens gazdasági helyzet a nagy áruházláncokat is nehéz helyzetbe hozza. Abban a többség egyetért, hogy az élelmiszerárstop legfeljebb a lakosságnak jó, miközben az intézkedés a gyártókat és a forgalmazókat is falhoz állítja. A karácsonyi bevásárlási szezon közeledtével arról kérdezte az Index a legnagyobb kereskedelmi hálózatokat, milyen hatással van a működésükre a hatósági árazás, az extrém magas infláció, illetve hogyan gazdálkodják ki a többletköltségeket, miközben csökken a vásárlóerő.

Van olyan árstopos termék, amelyből a korábbi háromszorosát értékesítjük, de például a kristálycukor esetében a tavalyi egész éves mennyiség az idén nyárra már elfogyott. Jelenleg éppen a kristálycukor vonatkozásában akadoznak a beszállítások, így kevesebb érhető el, mint tavaly ilyenkor

– közölte lapunkkal Maczelka Márk, a SPAR kommunikációs vezetője. Hozzátette: más termékeknél is elmondható, hogy a kereslet meghaladja az értékesített mennyiséget. Ez nemcsak a fogyasztói igényekkel magyarázható, hanem a szállodákat, éttermeket, kávézókat tömörítő HoReCa-szektor beszerzéseivel is. Mennyiségi korlátozások bevezetésével igyekezték kezelni a helyzetet, hogy legyen elérhető termék az üzletekben.

Kevesebb csirkemell fogy

A fogyasztói árak ilyen mértékű torzító hatása miatt más termékek forgalma a SPAR-nál tapasztaltak szerint időközben lecsökkent. Maczelka Márk elmondta: ilyen például a csirkecomb vagy a 1,5 százalékos UHT-tej. Becslése szerint a hatósági ár miatti veszteség az év végéig 10 milliárdos nagyságrendű lesz a vállalatnál.

Az élelmiszerárstop alá újonnan bevont tojásnál az értékesített volumenben még nem látszik emelkedő tendencia, a burgonyánál azonban gyorsan reagáltak a fogyasztók és közel a duplájára nőtt a forgalom.

„Rendkívül élénk keresletet tapasztalunk az árstopos termékeknél. Az árstop nagyon komoly veszteséget okoz, fontos megjegyezni, hogy ezen termékek árait is már több hullámban emelték a beszállítók a periódus kezdete óta. Különösen nehéz helyzetben vannak a vidéki, kis alapterületű üzleteket működtető kis-, illetve családi vállalkozások” – mondta az Indexnek Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója.

Megkeresésünkre az Auchannál is arról számoltak be, több milliárd forint veszteséget okoz, hogy több termék esetében is négy-öt alkalommal áremelés volt tapasztalható az utóbbi hónapokban, míg az eladási ár be volt fagyasztva. „Értelemszerűen a vásárlások eltolódnak e termékek irányába, és 20-80 százalékos volumennövekedésünk van a normál időszakhoz képest” – közölték az áruházláncnál, hozzátéve, hogy szinte egyedüli élelmiszer-kereskedőként sem a tojás, sem a burgonya mennyiségét nem korlátozták eddig.

Miből mennyit vehetünk?

Az Aldinál pedig arra hívták fel az Index figyelmét, hogy nem csupán az árstoppal érintett kilenc termék esetében fontos cél a legalacsonyabb ár biztosítása a piacon, hiszen egy átlagos bevásárlói kosár sem kilenc termékből áll, hanem a teljes szortiment esetében. A változatos, egészséges táplálkozáshoz sem csupán kilenc termékre van szükség. A diszkontlánc megnövekedett keresletet tapasztal az árstoppal érintett termékeknél, ugyanakkor szeretné biztosítani minden fogyasztónak a hozzáférést. Ezért a személyenként megvásárolható mennyiséget jelenleg az alábbiak szerint határozta meg:

  • étolajból maximum 3 liter,
  • tejből 6 liter,
  • csirke far-hátból 3 kg,
  • kristálycukorból 5 kg,
  • csirkemellből 2 kg,
  • sertéscombból 5 kg,
  • lisztből 5 kg,
  • burgonyából legfeljebb 10 kg,
  • míg tojásból 36 darab vásárolható meg személyenként.

Egészen drámai, hogy az élelmiszerek drágulása az októberi adatok alapján immár 40 százalékos, egyes kategóriákban azonban a 70-90 százalékot is eléri az infláció mértéke. Mindez érdemben befolyásolhatja a fogyasztói döntéseket, a vásárlói kosárértékről, a tranzakciókról nem is beszélve. A SPAR kommunikációs vezetője az Indexnek leszögezte:

az inflációt nem a kiskereskedelem okozza, hanem az, hogy a termékbeszállító partnereknél növekedtek a költségek, akik így kénytelenek megemelni az áraikat.

„A beszerzési ár alatti értékesítés tilos Magyarországon, így a kereskedők is rá vannak kényszerítve arra, hogy árat emeljenek. A beszerző kollégák azonban folyamatosan azon dolgoznak, hogy a lehető legalacsonyabb árakkal találkozzanak a vásárlók az üzleteinkben” – jelentette ki Maczelka Márk. Elismerte, hogy a tranzakciók száma csökkenő tendenciát mutat, a nagyon magas áremelkedést mutató termékterületeknél az eladások jelentős visszaesését tapasztalják.

Úgy látják az Auchannál is, hogy az utóbbi hetekben érezhető a kosarak átrendeződése. „Tranzakciószámban továbbra is fejlődünk, de az értékesített darabszám csökkenése látható, amit főleg a nem élelmiszeres kategóriák okoznak. Élelmiszertermékek esetében az árstopos, akciós és jó ár-érték arányú saját márkás termékek piacrész-növekedése húzza a darabeladást is” – állapították meg.

A több néha kevesebb

A tavalyi bázisnál mintegy 12 százalékkal több tranzakciót realizált idén a Penny, ebből arra következtetnek, hogy a vásárlók gyakrabban járnak áruházaikba. Ezt támasztja alá az is, hogy egy-egy látogatás alkalmával a megszokottnál kevesebbet vásárolnak. „A kosárérték növekedése jelenleg 21 százalékos, ami elmarad az infláció mértékétől. Néhány kategóriában tapasztalható lefelé vásárlás, az viszont a saját márkás kínálatot hozza előnybe, továbbá az is észrevehető, hogy a promóciós és akciós árú termékeinkre nagyobb az érdeklődés” – közölték az áruházláncnál.

Az Aldi meglátása szerint az FMCG-piacot jelenleg számos hatás éri, és több folyamat is a paradigmaváltás irányába mutat. Az energiaárak extrém növekedése általában növeli a működési költségeket, ők azonban „szerencsére 2008 óta tudatosan kerülik a fosszilis energia használatát”.

Az alapanyaghiány sok termék elérhetőségét befolyásolja, ezért felértékelődtek a hosszú távú beszállítói kapcsolatok, amelyek segítségével sikerült biztosítani a lakosság ellátását az alapvető élelmiszerekből.

A vásárlók még inkább ártudatosak lettek, a legkisebb árkülönbségekre is érzékenyen reagálnak, ennek következtében a korábbinál is erőteljesebben fordulnak a diszkont szegmens és a saját márkás termékek felé, az utóbbiak akár 20-30 százalékkal olcsóbbak, mint a gyártói brandek.

Meglesz-e a forgalom?

A mostani nehéz gazdasági helyzetben különösen sok múlik a karácsonyi bevásárlásokon. Iparági forrásaink szerint joggal feltételezhető, hogy a forintban mért 2022-es forgalmi célok teljesülnek, a volumen azonban több helyen elmarad a tavalyi értékesítés szintjétől. Az e felvetésre adott piaci reakciók azonban vegyesek. Az év végével kapcsolatban optimisták az Auchannál, ugyanis az október elején-közepén indított tematikus szezonjuk (karácsonyi dekoráció, játék, csokoládé) jól teljesít.

A Pennynél az ünnepi szezonra az előzetes elemzések alapján 5-7 százalékos mennyiségi csökkenéssel kalkulálnak. „Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ebbe a számításba még nem tartoznak bele a tojás árstopja miatti, előre nem látható változások.

Az októberi hónap adatai alapján azt látjuk, hogy a forgalom a tavalyi hasonló időszakhoz képest mintegy 34 százalékkal nőtt, azonban az értékesített áruk mennyisége 8-10 százalékkal csökkent.

A CBA-s tapasztalatok szerint a lakosság sokkal megfontoltabban vásárol, jelentősen előnyben részesítve a saját márkás, első áras, akciós termékeket. Fodor Attila rávilágított: az infláció hatására az üzletek jelentős részében nő az árbevétel, ugyanakkor az eladott áruk mennyisége csökkenést mutat. Meglátása szerint nagyon sok múlik a decemberi hónapon, hiszen az a legfajsúlyosabb időszak a kereskedelemben. „Jóslásokba bocsátkozni a mostani helyzetben nagyon nehéz, de bízunk abban, hogy a vásárlók az idei esztendőben is az ünnepek kapcsán a minőségi termékeket fogják előtérbe helyezni, ahogyan azt az elmúlt években is megszokhattuk” – tette hozzá.

Kihívás a háztartásoknak

A Tesco sajtóosztályán az Indexnek hangsúlyozták: tisztában vannak vele, hogy a jelenlegi inflációs környezet milyen kihívásokat jelent a háztartásoknak. „Ezért minden körülmények között vásárlóink mellett állunk, és segítjük őket abban, hogy az általunk nyújtott lehetőségekkel jól be tudják osztani a pénzüket” – tették egyértelművé, érvelve mások mellett az árgarancia feliratú termékekkel, a Clubcard előnyeivel.

Egy átlagos fogyasztói kosár értéke a Tescóban jelenleg 6100 forint. Az elmúlt időszakban körülbelül 15 százalékkal növekedett értékben egy kosár úgy, hogy közben eggyel kevesebb termék van benne

– közölték lapunkkal. Azt látják tehát, hogy a vásárlók az infláció hatására átlagosan egy terméket hagynak el a kosarukból, hogy pontosan mit, az változó. „Érezhető a lefelé vásárlás, a vevők egyre inkább a saját márkás vagy olcsóbb termékeket választják. Mindeközben nőtt az akciós érzékenység is, a Tesco klubkártyás forgalma, melyen keresztül a promócióink nagy részét biztosítjuk, 70 százalékkal növekedett idén” – tudatták.

Éppen ezért nagyon átgondolt karácsonyi szezonra számítanak, a vásárlók tudatosan készülnek az ünnepi szezonra. A jelenlegi volumentrend várhatóan karácsonykor sem fog változni, kevesebb termék kerül majd a vevők kosarába, akár kevesebb ajándékkal a fa alatt és kevésbé bőséges karácsonyi menüvel. Az árbevétel szempontjából ugyanakkor növekedésre számítanak, a megugró infláció várhatóan kompenzálja ugyanis a mennyiségi visszaesést az értékesítésben.

(Borítókép: Szigetváry Zsolt/MTI)