Megtudtuk, kinek a munkájáért jelentkezik be a mesterséges intelligencia

HNT 9964
2023.01.18. 16:46
Nem megalapozatlan a félelem a masszív leépítésektől a mesterséges intelligencia térnyerése miatt, ugyan az orvosokat nem cserélik robotokra, de vannak szép számmal, akik aggódhatnak – mondta az Indexnek adott exkluzív interjúban a nemzetközi színtéren elismert mesterségesintelligencia-szakértő. Dr. Tilesch Györggyel egyebek mellett beszélgettünk a technológia veszélyeiről, szabályozási hátteréről, sőt magyar vonatkozásáról is.

A Szilícium-völgyből érkezett Magyarországra dr. Tilesch György (George Tilesch) mesterséges-intelligencia- (MI) szakértő, akit exkluzív interjúnkban a mesterséges intelligencia térnyeréséről kérdeztünk. Többek között elmondta, hogy

  • sok szempontból az emberi képességekkel vetekszik, sőt meg is haladja azt az MI – vajon elveheti az állásunkat?;
  • hogyan fordítják ellenünk a nagy techcégek a rohamléptekben fejlődő technológiát;
  • féljünk tőle vagy örömmel üdvözöljük az új virtuális géniuszt?;
  • milyen válaszlépésekkel készülnek a kormányok a technagyhatalmak megfékezésére és új csodafegyverük megfékezésére?

Az ügyvédi vizsgát is leteszi a robot?

Elképesztő léptékben fejlődik a mesterséges intelligencia, ezért sokan aggódnak a munkájuk miatt. Jogos ez a félelem? Miként forgatja fel a munkaerőpiacot az MI? Eljöhet a masszív munkanélküliség kora?

Exponenciálisan robban be a mesterséges intelligencia a munkaerőpiacra azzal, hogy hatékonyabbá teszi a munkát. Habár komoly hajtóerő van a technológiában, de semmi sem automatikus, ezért attól, hogy valaki szakmája teljes egészében elvesszen, nem kell tartani, viszont jelentős leépítéseket okozhat, mivel hatékonyabban végez el bizonyos feladatokat, mint az ember. Béta-verzióban ugyan, de már a jelenben is szolgálja a gépeken keresztül a társadalmat a mesterséges intelligencia, amelynek ahhoz, hogy fejlődjön, sokat kell még tanulnia az emberektől. 

A leépítésektől való félelem akkor lehet reális, ha marad a klasszikus kapitalista felfogás, ami az állami szerepvállalást mellőzi, és kizárólag a piac mindenhatóságában hisz

– hiszen a cégek hasznot maximalizálnak, és az emberek gépekre cserélésével magasabb profitra tehetnek szert. E technológia teljes körű felmérése még várat magára: míg egyes hatásai pár hónapon belül átírhatnak iparágakat, addig vannak olyanok, amelyek lassabban jelentkezhetnek, írhatják át az életünket.

Már hallhattunk olyanról, hogy robotok dolgoznak a jogi szférában. Melyik szektorba fog a legnagyobb erővel bevonulni az MI? 

Az élet minden területére begyűrűzik majd, a tartalomkészítésben a gépi tömegtermelés tör majd utat magának. Tehát minden olyan szakmában megjelenik majd, amely a tartalomgyártásra épít, a dizájnereknél, a zene- és dalszerzőknél, a dj-knél, a webdesignereknél, és ez a lista vélhetően bővülni fog, mivel bőven akadnak olyan területek, ahol a gép sokszor pontosabban képes ellátni egyes feladatokat az embernél. Tudatosan készülnek erre a techcégek, amelyekbe a befektetők dollármilliárdokat invesztálnak azért, hogy egyszerre fecskendezzék be termékeiket a társadalom véráramába.

Melyik szakmákat alakíthatja át, törölheti el végérvényesen?

Az újságírásban futótűzként fog elterjedni a technológia, hiszen már most is nehéz megmondani, melyik cikket írta a tartalomgyártó robot. Éppen ezért felértékelődik az ember által készített tartalom, a jövőben külön kell majd fizetnie annak, aki ember által írt cikket olvasna. A mesterséges intelligencia megsokszorozza egy szerkesztőség hatékonyságát, ugyanis képes adatokat gyűjteni, vázlatokat és szöveget is írni, amelyen az embernek sokszor már csak apró változtatásokat kell eszközölnie. Ebből következik, hogy kevesebb újságíró kell majd például egy hírügyeletbe. Az MSN vagy a Reuters már jó ideje élesben alkalmazza a technológiát. A program pedig évről évre egyre ügyesebben végzi el ezeket a feladatokat.

Abban viszont nem hiszek, hogy teljes mértékben eltörölne szakmákat az MI. Ugyanakkor az alkotók száma lecsökken, és eltolódik a hangsúly – felügyelői, ellenőrzői leszünk a gépeknek. 

Ahogy a gépek benyomulnak, kevesebb emberre lesz szükség ahhoz, hogy valamilyen eredményt előállítsunk. Olyan emberekre kell fókuszálnunk a munkaerőpiacon, akik képesek elsajátítani a gépek gondolkodását, és tudják, hogy milyen feladatot nem szabad nekik adni. Szükség lesz az emberi tudásra, a szakemberekre, hogy észrevegyék, ha a gép esetleg hibát vét. 

Robotokra cserélhetik az orvosokat, ügyvédeket is?

Ennyire drasztikus változás nem lesz ezekben a szakmákban, viszont elérkezik a másodvélemény korszaka. Habár az orvosi szakmában is használható a mesterséges intelligencia, például képes diagnosztizálni, ugyanakkor fontos, hogy ezt csak másodvéleményként használjuk, tehát hagyatkozzunk az orvos megállapításaira, és azzal vessük össze a robot meglátásait, és ha eltérések vannak a kettő között, akkor megnézzük, hogy mennyire helytállók a program következtetései. Ezen a ponton megemlíteném, hogy a Google még tavaly jelentette be a saját orvosi társalgó MI-ját, amely gyorsabb és pontosabb orvosi válaszokat adott a betegeknek, mint egy fehér köpenyes orvos. Arról nem is beszélve, hogy a robot nem megy el ebédelni, nem fárad el, nem kér szabadságot.

Az elmúlt hetekben elterjedt ChatGPT 3.5-ös verziója – amelyről korábban részletesen írtunk – már 50 százalék felett teljesít a nagyon nehéz amerikai ügyvédi szakvizsgán, de San Franciscó-i belső forrásokból tudom, hogy van a csőben egy 4.0-s verzió is, ami már hibátlanul leteszi. Az élesítéstől már csak hónapokra vagyunk. 

Magyar tudós engedte ki a „szörnyet”

Érdekesség, hogy magyar vonatkozása is van a mesterséges intelligenciának, ugyanis a mi Neumann Jánosunk sok tekintetben az MI ősatyjának is tekinthető.

Valóban, a „mesterséges élet” és az önreprodukáló sejtautomata víziójának lefektetésével, de hivatalosan a kifejezés, hogy mesterséges intelligencia és az ambíció, hogy az emberi gondolkodást replikáló, gondolkodó és tanuló gépeket alkossunk, az egy 1956-os dartmouth-i szimpózium eredménye. 

Személy szerint egy houstoni szakmai eseményt követően döbbentem rá, hogy ez lesz a 21. század meghatározó technológiája, viszont aggasztó volt, hogy senki sem foglalkozik a veszélyeivel. A NASA innovációs vezetőjével, Omar Hatamleh-vel úgy döntöttünk, hogy beleássuk magunkat a témába, annak üzleti és társadalmi vetületeibe. Nyomozásunkból könyvet is írtunk Mesterség és intelligencia címmel, amely Magyarországon is elérhető. 

Megállapítottuk, hogy ez a világ legjobb es legígéretesebb technológiája jelenleg, azonban sokkal veszélyesebb is, mint amit eddig valaha alkottunk.

Még az atombombánál is veszélyesebb? 

A legérdekesebb, hogy nem kell ahhoz adattudósnak lenni, hogy nagyon erősen bemásszon az életünkbe az új interfészekkel, mint a ChatGPT. Egyébként 29 milliárd dollárra értékelték a programot üzemeltető vállalatot, az OpenAI-t, a Microsoft pedig a napokban jelentette be, hogy még 10 milliárd dollárt fektet a cégbe. A ChatGPT nyomában haladó társalkodó MI-modellek könnyű elérhetősége, kézzelfoghatósága és hanggal történő kezelése robbanásszerű változásokat fog hozni a társadalom megannyi szegmensében. 

Egyértelműen elérkezett a laikus hozzáférés robbanása, amikor még nagyobb szükség lesz arra, hogy akik az eddigi leckéket nem vették át, de a kezükbe kaptak egy ilyen bivalyerős eszközt, megtudják, mik a kockázatok, veszélyek.

bizonyos értelemben igen, veszélyesebb, mert az atombomba egyszerre csak egy helyen robban, míg a mesterséges intelligencia akár a nap 24 órájában bombázza az agyakat. 

Egyébként egy ideig a nagy tanácsadó cégek és kormányok nem érezték fenyegetésnek, azt állították, hogy több munkahelyet fog teremteni, mint amennyit megszüntet, ezt az állítást bizonyítani viszont nem tudták. 

Képes lenne az MI arra is, hogy veszélyeztesse az egészségünket, biztonságunkat és megélhetésünket?

Persze. Olyanra is volt már példa, hogy a képfelismerő rendszer arcokat nem azonosított be helyesen – egy korai arcfelismerő rendszer az amerikai kongresszus afroamerikai tagjait a bűnözőlista tagjaival tévesztette össze. Ez a technológia azt is képes meghatározni, hogy ki és mikor juthat hitelhez, ami szintén számos kockázatot rejthet magában. Csak hogy egy példával éljek: ha valaki Budapesten él átlag feletti körülmények között, de rossz környéken, akkor az MI lehet, hogy csak azt veszi figyelembe, hogy rossz a környék és a szomszédok rossz adósok, így az igénylőt is automatikusan rossz adósnak sorolja be, ezzel megfúrva a hitelkérelem sikeres elbírálását. 

Rengeteg ilyen problémája van a mesterséges intelligenciának. Ahogy a neurális hálók egyre szélesebbek lesznek, nehezebbé válik visszafejteni, hogy a rendszer miként jutott az adott következtetésre. 

A legnagyobb probléma, ha döntéshozó szerepkörbe helyezzük a mesterséges intelligenciát. 

Ha például banki ügyintézőként vagy kormányhivatalnokként elhisszük, hogy a gép okosabb nálunk, és nem bíráljuk felül a döntéseit. Ezért fontos, hogy egyénileg is pallérozzuk magunkat a kritikus gondolkodásra, hiszen a szabályozás sem védhet meg mindentől.

Ha nem avatkozunk be mi, felelős polgárok egyénként, közösségként, országként és civilizációként, akkor azok, akik ki tudják használni az MI erejét, sokkal nagyobb hatalmat tudnak gyakorolni rajtunk. Aki csak legyint egyet, mondván, hogy a mesterséges intelligencia a Terminátor, csak fikció, és nem is foglalkozik vele, máris lépéshátrányba került egyénileg. Másrészről társadalmi mozgalmak nélkül nem helyeződik elegendő nyomás a politikumra és a cégekre, ami kikényszerítené, hogy gyorsabban épüljön ki helyes szabályozás, és társadalmilag üdvös irányba terelődjön ez a fékezhetetlen erő.

Védőpajzs nélkül omlik ránk a technológia

A legtöbb embernek fogalma sincs arról, milyen veszélyek rejlenek ebben, ha védőpajzs nélkül omlik rájuk a technológia. Van olyan szerv, amely a technológiai cégek körmére néz? Milyen irányba halad az MI szabályozása? 

2014–2015-ben robbanásszerűen tört be a mesterséges intelligencia, több technológiai óriáscég is kijelentette, hogy „We are all in on AI” (Mindent felteszünk az MI-re), ezzel profilt váltottak, amelynek fókuszába a mesterséges intelligencia került. 

Egyesek olyan forgatókönyvet vizionálnak, hogy ha az energiaigényes neurális hálókat hagyjuk elszabadulni, akkor megsokszorozzuk azt a környezetszennyezést, amit a kriptobányászat okoz. Pont abban a korban szabadítjuk rá a rengeteg gépi tanulást támogató, energiaéhes új infrastruktúrát a világra, amikor mindennek a fenntarthatóságról kellene szólnia. Több ponton is félremehet ez a történet. Például itt a manipuláció kérdése: az algoritmusok személyre szabottan, a bőrünk alá férkőzve bombáznak reklámokkal, így az újonnan generált igényeink mentén sokkal többször nyitjuk ki a pénztárcánkat. 

Mely országok járnak az élen a szabályozásban?

A kormányok, cégek és a szakértők koalíciókat alkotva folyamatosan dolgoznak a technológia felelősségteljes használatának irányelvein. Az élen a szabályozásban az EU áll, utána az Egyesült Államok, majd Kína. Az Európai Unió éppen keretszabályozást készít, viszont nagyon lassan ért el idáig. 

Amerikában dolgoztam a szövetségi kormánnyal, a Fehér Házzal és a Pentagonnal ezeken a kérdéseken. A szabályozás nagyon töredezett, az MI hadi beszerzéseket nagyon komolyan tervezik szabályozni, azonban a társadalmi keretszabályozás még várat magára. Tavaly ősztől készülőben van az amerikai AI Bill of Rights, ami egy, a jogi hierarchiában magas szintűre tervezett szabályozás. Hogy ez mikor emelkedik törvényerőre, azt egyelőre nehéz megmondani. Megjegyzem, a szabályozás sem véd meg minden veszélytől, ezért is fontos, hogy tájékozódjunk ezekről, és elsajátítsuk a kritikus gondolkodás képességét.

Névjegy

Dr. Tilesch György (George Tilesch) a Szilícium-völgyben dolgozó MI-szakértő és -tanácsadó, a PHI Institute for Augmented Intelligence alapító elnöke, a Neumann Társaság MI-nagykövete. 2010 óta él Kaliforniában, dolgozott az amerikai, a dubai és EU-kormányoknak, Fortune 50 techcégeknek és nemzetközi szervezeteknek. A NASA innovációs vezetőjével közösen angolul írt könyve, a BetweenBrains magyarul 2021-ben jelent meg Mesterség és intelligencia címmel.

(Borítókép: Dr. Tilesch György. Fotó: Nagy Tamás / Index)