Nem szívesen látott vendég érkezett a magyar gazdaságba

Az első becslés alapján a nyers adatok szerint 0,4 százalékkal, míg a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,9 százalékkal nőtt Magyarország bruttó hazai terméke 2022 IV. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A jó hír eddig tart, vagyis, hogy éves szinten a felszín felett marad a GDP, és – ha minimálist is, de – bővült a magyar gazdaság. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint –

A mezőgazdaság volt a fék

2022-ben a GDP volumene 4,6 százalékkal növekedett, ami alulmúlja a várakozásokat. A Pénzügyminisztérium 4,8, míg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 4,5-5 százalék közöttire lőtte be a növekedést. Elemzők 5 százalék körüli GDP-növekedést prognosztizáltak. 2021-ben 7,1 százalékos bővülést mértek.

Ahogy a harmadik, úgy a negyedik negyedévben is a mezőgazdaság jelentős visszaesése fékezte a magyar GDP-t. A többi nemzetgazdasági ág azonban jelentősen hozzájárult a tavalyi évi bővüléshez. Leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások. Az iparon belül különösen a közúti jármű, illetve a villamos berendezés gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként az ingatlanügyletek, valamint a szállítás, raktározás bővülése volt jelentős az egy évvel korábbihoz mérten.

Rövid, sekély válság jöhet

A KSH jelentős revíziókat hajtott ugyanakkor végre. Míg korábban a harmadik negyedéves adat 0,4 százalékos negyedév/negyedév visszaesést mutatott, a felülvizsgálat után 0,7 százalékos volt a visszaesés. Ezt követte a negyedik negyedévben egy 0,4 százalékos újabb csökkenés. Éves bázison nézve 2022 utolsó negyedévében már csupán 0,4 százalékkal emelkedett a GDP. Ez megegyezik az ING által várttal, ugyanakkor alulmúlja a piaci konszenzust. 2022 egészében – az egész évre átnyúló felülvizsgálat miatt – a vártnál gyengébb, 4,6 százalékos GDP-növekedést mutatott ki a KSH – közölte az első becslés ismeretében Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.

Kijelenthető, hogy bár a gazdaság technikai recesszióban van, éves bázison még képes volt bővülést felmutatni. Mindazonáltal a KSH külön megjegyezte, hogy a szokásosnál nagyobb revíziókra lehet számítani a közeljövőben az adatminőség romlása és az ebből fakadó módszertani nehézségek miatt. Nem lennénk meglepve, ha a részletes adatközlés során némiképp még borúsabbá válna a kép.

Előre tekintve egyelőre meglehetősen kevés a kapaszkodó, hiszen még januárra vonatkozóan sem láttunk havi gazdasági adatokat.

Ez a felzárkózás 4-6 negyedévet vehet igénybe, vagyis egy rövid, sekély válságra számítunk csupán. A 2023-as gazdasági kilátásokat nagyban javítják a kedvező külső gazdasági folyamatok (a régi-új növekedés fókuszú kínai gazdaságpolitika, az amerikai és az európai gazdaságok ellenállóképessége, az energiaválság rémének múlása). Ugyanakkor a negatív áthúzódó hatások miatt nem számítunk 1 százaléknál dinamikusabb növekedésre az év egészét nézve. Az ING pontbecslése 0,7 százalék, enyhe felfelé mutató kockázatokkal.

Derűsebb jövőkép

A gazdasági aktivitás a mélypont közelében lehet jelenleg – ismertette Nagy János, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője, hozzátéve: a korábban megszokotthoz képest továbbra is megnövekedett energiaárak és a vágtázó infláció együttesen szorítják vissza a fizetőképes keresletet. A rendkívül kedvezőtlenné váló kamatkörnyezet és a kormányzati halasztások a beruházási aktivitás lassulását eredményezik. Mindemellett a globálisan kedvezőbbé váló kilátások, kiegészülve a jelentős hazai kapacitásbővítésekkel (elsősorban az akkumulátorgyártás terén) az export érdemi bővülését vetíthetik előre, ami ellensúlyozhatja a belső kereslet visszafogott teljesítményét. Az árdinamika mérséklődésével párhuzamosan a második negyedévtől számíthatunk a gazdaság meglódulására, melyet főként majd az év második felében már érdemben javuló világgazdasági konjunktúra is támogat majd.

Hamar jöhet a növekedési fordulat

A gazdaság negyedik negyedévi visszaesése várható volt a megugró infláció és a csökkenő reálbérek keresletszűkítő hatása miatt – írta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Ezt támasztották alá a kiskereskedelmi adatok is, a negyedik negyedévben a kiskereskedelmi forgalom mintegy egy százalékkal csökkent mind éves, mind negyedéves alapon. Igen jelentősen, 2,8 százalékra lassult az ipari termelés növekedése, míg az előző negyedévhez képest közel 2 százalékkal csökkent, elsősorban az energiaintenzív iparágak termelésének visszafogása miatt. Az építőipar szerény növekedést ért el mind negyedéves, mind éves összehasonlításban, így a kis súlya miatt nem befolyásolhatta a GDP növekedését. Azonban válságállónak bizonyult a vendéglátás és a szálláshely szolgáltatás, az utóbbi kifejezetten impozáns növekedést ért el decemberben. Kínálati oldalon az energiaköltségek elszállása miatt átmenetileg bezáró vállalkozások, intézmények fékezhették a gazdaságot, elsősorban a szabadidő, sport, kultúra területén.

A jelenlegi – a tavalyihoz képest számottevően visszaeső – viszonylag alacsonyabb energiaárak, a vártnál ellenállóbbnak bizonyuló ágazatok, a vártnál kedvezőbb európai kilátások, az ellátási láncok helyreállása, valamint a zéró-Covid politika után újranyíló kínai gazdaság hatására azonban a növekedési fordulat akár hamarabb is bekövetkezhet, így a gazdaság lassulása is enyhébb lehet a jelenlegi várakozásokhoz képest. Kérdés, hogy a hazai gazdaság már az első negyedévben kilép-e a technikai recesszióból, de a második negyedévtől már érdemben gyorsulhat a gazdaság a fűtési szezont követő újranyitások hatására.

A jövő évi növekedést az is támogathatja, ha nem ismétlődik meg a tavalyi rendkívüli aszály, így a mezőgazdaság hozzájárulása is számottevő lehet. A javuló kilátások miatt kismértékben javíthatjuk az idei 0,8 százalékos növekedési előrejelzésünket.

(Borítókép: Index)