Legutóbb a 2008-as válság idején esett vissza ennyire a fizetések értéke

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az év első hónapjában bruttó 528 ezer forint volt az átlagkereset, ami nettó 363 900 forintot jelent. Az átlagbér 16 százalékkal lett magasabb, mint egy évvel ezelőtt.

Ennél azonban az elemzők szerint pontosabb képet mutat a mediánbér, ami azt az összeget mutatja, aminél éppen annyival keresnek többet, mint ahányan kevesebbet. Ami januárban nettó 294 500 forint volt. Azonban a keresetek reálértéke nagyot csökkent az infláció következtében.

De ha azt is hozzávesszük, hogy az infláció sokkal nagyobb, 25 százalékot meghaladó mértékű volt idén januárban, akkor azt látjuk, hogy a keresetek vásárlóereje az nagyon nagy mértékben csökkent. 7,6 százalékkal volt kisebb, mint az előző év azonos időszakában

– mutatott rá Hornyák József, a Portfolio.hu makroelemzője az RTL Híradóban.

Majd kiemelte, a fizetések értéke utoljára a 2008-as válság idején esett vissza ennyire. Ráadásul továbbra is csökkenni fog, mindaddig, amíg az infláció magasabb lesz, mint a béremelések.

A Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint már lassulni fog az infláció, de éves szinten akár a 20 százalékot is megközelítheti.

Márciusban, februárban még egy lassú dezinfláció, majd ezt követően egy egyre erősebb dezinflációs pályára számíthatunk, ami kifejezetten erőssé válik az év végére, és megítélésünk szerint jó esélyünk van arra, hogy az év végére, tehát 2023 végére az infláció újra egy számjegyű tartományba süllyedjen

– fogalmazott Virág Barnabás, az MNB alelnöke.

A jegybank arra is számít, hogy a belföldi kereslet egész évben csökken majd, mert szerintük az emberek ilyen helyzetben kétszer is meggondolják, hogy mire költenek.

(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)