Vlagyimir Putyin dörzsöli a markát, nem jött össze a Nyugat terve

Az orosz szervezetek 2022-re 1268 ezermilliárd rubel (5148 ezermilliárd forint) adóbevételt jelentettek be (ami csaknem 1,3 billiárd rubelnek felel meg). Ez csaknem kétszerese a 2021-es bevételnek, amely 655 ezermilliárd rubelt tett ki – derül ki az orosz Szövetségi Adószolgálat adataiból, amelyeket az RBC elemzett.

Oroszország történetében először lépte át a cégek bevétele az egybilliárd rubeles küszöböt.

Már az első kilenc hónapban átlépték az egybilliárd rubelt

A Szövetségi Adószolgálat szerint a tavalyi bevételnövekedés főként a gazdaság olaj- és gázipari ágazatában működő szervezetek exportbevételeinek növekedésének, valamint az áruk, munkák és szolgáltatások iránti fogyasztói kereslet élénkülésének köszönhetően érte el az 1,27 ezermilliárd rubelt. Az adószolgálat szerint a szervezetek bevételei már az első kilenc hónapban meghaladták az egybilliárdot.

2022-ben az energiapiacok kedvező árkörnyezete mellett az üzemanyag- és energiatermékek (beleértve az olajat, olajtermékeket, gázt, szenet) oroszországi exportjának értéke 43 százalékkal, 383,7 milliárd dollárra nőtt, ami majdnem a teljes áruexport kétharmada (2021-ben 55 százalékos részesedéssel).

Ugyanakkor a vállalati nyereség tavaly az adóbevallások szerint kevesebb mint 6 százalékkal nőtt 2021-hez képest. A mutató növekedése a Szövetségi Adószolgálat magyarázata szerint az olaj- és gázszektornak is köszönhető, míg a szolgálat külön kiemeli „az exportra szánt földgáz átlagos tényleges értékesítési árának növekedését”. Az összes szervezettől számított jövedelemadó összege 2022-ben közel 5,6 ezermilliárd rubelt tett ki.

Ugrásszerűen megnőttek az üzleti költségek

Alekszandr Csepurenko egyetemi professzor szerint a jelentős bevételnövekedés és a csak enyhe nyereségnövekedés az üzleti költségek ugrásszerű növekedését jelzi. A Növekedésgazdasági Intézet igazgatója, Stolypin Anton Sviridenko összekapcsolja az üzleti költségek növekedését az inflációval. „Az év végén összességében 11,9 százalékot tett ki, de iparágtól függően 10–15 százalék között ingadozott” – mutat rá a szakember.

Az RBC arra is emlékeztet, tavaly a rubel rendkívül ingadozó volt, ez pedig lehetővé tette az orosz exportőrök számára, hogy pénz keressenek. „A rubel leértékelődése és az orosz exportcikkek versenyképességének megőrzése lehetővé tette az exportőrök számára, hogy növeljék bevételeiket” – véli Julia Orlova szakértő.

A „mosodaországok” a szankciók igazi nyertesei

A Makronóm Intézet elemzést készített a témában. Mint azt a tanulmányuk megállapította, a nyugati világ legnagyobb része betiltotta vagy korlátozta az orosz nyersolaj és olajtermékek behozatalát, ami Oroszország olajexport-bevételeinek jelentős, azonban időszakosnak bizonyuló csökkenéséhez vezetett. Az adatok szerint az orosz nyersolaj feldolgozott formában bizonyos kiskapukon keresztül mégis eljut Európába.

Egyes, úgynevezett „mosodaországok” – idetartozik India, Törökország, az Egyesült Arab Emírségek, Szingapúr és Kína is – nyers kőolajat vásárolnak Oroszországból, feldolgozzák azt, majd továbbértékesítik a Nyugatnak. Eközben a nyugati hajózási és biztosítási vállalatokat is egyre nagyobb mértékben helyettesíti egy már 600 hajót számláló, a szankciókat megkerülni képes „szellemflotta”.

A Makronóm kutatása szerint az orosz–ukrán háború kitörését követő egy évben a tengeri úton a mosodaországokba importált

Arra a következtetésre jutottak, hogy a szankciók nem hatottak számottevően Moszkva kőolajból származó bevételeire, a jelenlegi politikai környezet azonban nem engedi meg a Nyugatnak sem a lazítást, sem a szigorítást. A helyzet igazi nyertesei a mosodaországok lettek, a legnagyobb vesztesei pedig Európa versenyképessége.

(Az MNB aktuális árfolyama szerint 1 rubel 4,06 forintnak felel meg.)

(Borítókép: Olajkút Szibériában 2002. április 24-én. Fotó:  Oleg Nikishin / Getty Images)