70-75 milliárdos bírságot kaptunk Brüsszeltől
További Adó és költségvetés cikkek
-
Egy tollvonással 300 milliárdot vett ki a kormány a Gazdaságvédelmi Alapból - Augusztusban a kormány állja a cechet a brit éttermekben
- Minden idők második legnagyobb magyar költségvetési hiánya jött össze júniusban
- Még egy napja van arra, hogy ne az állam rendelkezzen az adója 1+1 százalékáról
- Május 1-től a fizetés nélküli szabadság ideje alatt is fizeti a cég a társadalombiztosítást
A 15 futó uniós programunkból 10-et kifogásolt az unió a mérnökprobléma (lásd lejjebb) miatt, ezek 5 százalékára, összesen hozzávetőleg 230-250 millió euróra (69-75 milliárd forintra) bírságol meg minket az unió a pályázati rendszerünk szabálytalanságára hivatkozva. Ezt Lázár János és Johannes Hahn uniós biztos közösen jelentették be ma Brüsszelben. Korábban annyit lehetett tudni, hogy 25-125 milliárd forint körüli bírságra számított a magyar kormány, amit 5-25 százalék közti büntetésre becsültek, ezért összességében egy Magyarország számára kedvező forgatókönyv valósult meg, még ha az összeg több is az előzetesen várt legalacsonyabbnál.
Hahn azt is elmondta, hogy napokon belül újraindulhat mind a tíz kifogásolt operatív program (Közop, Keop, Tiop és a 7 regionális operatív program), és hogy az ilyen típusú szankció nem egy különleges akció, hiszen mintegy száz operatív programot függesztettek fel szerte az EU-ban, és szinte minden tagország érintett volt hasonlóban. Lázár János is korrektnek tartja bírságot, bár hozzátette, hogy a 2 százalékos büntetésnek talán még jobban örült volna.
Egy régi barát
Sietnének nagyon
Azt Csepreghy Nándor helyettes államtitkártól lehet tudni, hogy egyrészt létrehoztak egy állami előfinanszírozási segítségalapot, aminek az 50 milliárdos keretéből a pénzhiány miatt lelassuló (30 százaléknál nagyobb lemaradásban lévő) programokba lehelnek újra életet. Emellett csináltak egy, az NFM felügyelete alá tartozó nonprofit kft.-t mintegy húsz szakemberrel, aminek a feladata elsősorban a pályázati pénzek kiosztásának felgyorsítása, például közös közbeszerzésekkel és projektmenedzsmentbeli segítséggel.
A jogszabálybeli segítségnél például olyasmire lehet gondolni, hogy építkezéseknél kevesebb jogot kapnak a régészek, hogy ne hátráltassák a fő projektet.
Lázár János külön megköszönte az unió és Hahn biztos precíz szakmai munkáját, a gyors eredmény emellett annak volt köszönhető, hogy mindkét fél nagyon együttműködően állt a problémákhoz. „Hahn biztosban Magyarország régi barátját tisztelhetjük. Csak az elmúlt időszakban túl kevésszer hívták fel erre a figyelmét”, és Lázár most majd azon lesz, hogy ez ne így legyen a jövőben. Elmondta még újra, hogy a következő ciklusban arra fogunk törekedni, hogy az uniós pénzek 60 százalékát a vállalkozásfejlesztésre fordítsuk.
Azt is elmondta, hogy a Miniszterelnökség egyik kezével támogatni fog, a másikkal büntetni. Egyrészt igyekeznek minden jogszabályi és projektmenedzsmentbeli segítséget megadni ahhoz, hogy minél gyorsabban lehessen lehívni a pénzeket; másrészt viszont ott, ahol jelentős csúszások vannak, ott az állam elállhat a szerződésektől, vagy saját kezébe veheti azokat. Illetve biztossá vált, hogy azon minisztériumok, amelyek hibájából csúszik uniós projekt 2013-ban, büntetést kapnak, az elúszott összeggel kisebb lesz a költségvetésük a 2014-ben.
A bírsággal egyszerű lesz az ügymenet, napokon belül meg kell állapodnunk arról, hogy mely projekteket mennyiben érinti, és ha az EU ellenőrző hatósága rábólintott, akkor már aznap újra utalják a fennmaradó pénzeket.
Korlátozták a versenyt
Egyéb kisebb szabálytalanságok mellett az volt a legnagyobb probléma a programoknál, hogy az állami építési beruházásokat előkészítő közbeszerzéseknél az ajánlatkérő közintézmények megkövetelték, hogy a pályázatokra jelentkező cégek mérnökei rendelkezzenek magyar kamarai tagsággal.
Ez pedig az uniós jognak ellentmondó versenykorlátozást jelent, hiszen a külföldi cégeket az indulástól eleve elijeszthette, és a hazai pályán működő magyarokkal szemben hátrányos helyzetbe hozta.
Nem kell befizetni
A szankcióként megállapított pénzösszeg nem vész el, ki lehet osztani újból hasonló témában, de más pályázatokra. Így ez annyit jelent, hogy a korábbi szabálytalan pályázatoknál az uniós pénz egy részét a költségvetésből kell kifizetni, és még idén meg kell pályáztatni az így eddig kieső, nagyjából 70 milliárd forintot.
Ez éppenséggel nem akkora újdonság, hiszen bár 2011-től már akadozva jött pénz az uniótól, 2012 őszétől már egy fillért se kaptunk. A magyar hatóságok által benyújtott számlák kifizetésének megtagadása a korábbi politikusi nyilatkozatokkal szemben 13 helyett „csak” 11 operatív programot érint. Ebből tíz a legnagyobb strukturális fejlesztési alaphoz, az európai regionális fejlesztési alaphoz tartozik, míg egy viszonylag új, még kezdeti szakaszban lévő dosszié az európai szociális alapot érinti – írta elemzésében a Bruxinfo.hu. A 11. programnál a Támopra utaltak, ennél ugyanis nem a mérnökökkel volt baj, hanem azzal, hogy voltak automatikusan elfogadott pályázatok, amiket az EU alapjáraton nem szeret.
Százmilliárdos tétek
A végleges pénzügyi korrekció összegéről nincsenek hivatalos információk, mindazonáltal Brüsszelben itt-ott ötszázalékos csökkentést emlegetnek. A hétfői tárgyalásoknak egyebek között éppen az lesz az egyik központi kérdése, hogy minek is az x százalékáról van szó. A BruxInfo által megkérdezett források általában egyetértettek abban, hogy a szabálytalanságok által érintett szerződések összegének bizonyos százalékát sújthatja az elvonás, egyfajta átalánykorrekció formájában.
Az Európai Bizottság várhatóan csak a korrekció százalékos arányát közli majd hétfőn, a pontos összeget ez alapján a magyar hatóságoknak kell majd kiszámolniuk. Brüsszelben előzetesen mindenesetre messze eltúlzottnak tartották azokat a magyar sajtóban megjelent értesüléseket, melyek 2 milliárd euró (600 milliárd forint) körülire becsülték a várható korrekciót.
„Ennek az összegnek a töredékéről beszélünk” – nyilatkozta pénteken magyar újságíróknak Shirin Wheeler, Hahn biztos szóvivője, aki ugyanakkor nem kívánt közelebbit elárulni. Hozzátette, hogy különbséget kell tenni a korrekció által érintett összeg és azon támogatások között, amelyek lehívása a gyengébb abszorpciós képesség miatt kerülhet veszélybe.
Más, nevük elhallgatását kérő források 400-500 millió euró (körülbelül 120 milliárd forint) körülire becsülték a pénzügyi korrekció várható összegét, ugyanakkor óvtak attól, hogy ezt bárki is készpénznek vegye, hiszen minden a hétfői tárgyaláson dől el.
Ezért zárták el
A bizottság tavaly ősszel elsőként a környezetvédelmi és energia operatív program kifizetéseit szakította meg (formailag a felfüggesztéssel szemben a megszakítás csak a gyanú meglétét jelenti), mert a külföldiekkel szemben diszkriminatívnak ítélte meg azt a magyar szabályt, amely magyar nyelvtudást és mérnöki kamarai regisztrációt ír elő a projekteket tervező mérnökök számára.
Az EU-nak ugyanakkor egészen 2012 őszéig nem szúrt szemet ez a gyakorlat, holott 2007, a pénzügyi időszak kezdete óta számos alkalommal ellenőrizték már a programokat és a projekteket. Ezért a kifizetések leállítását egyesek összefüggésbe hozták az EU és a magyar kormány közötti konfliktusokkal, azt a benyomást keltve, mintha a bizottság pikkelne hazánkra.
Ennek azonban ellentmond, hogy nem Magyarország az egyetlen tagállam, amelynek hasonló okból felfüggesztették a pénzek folyósítását. Úgy tudjuk, hogy korábban a románok és a csehek is emiatt jártak pórul, ráadásul a románok esetében állítólag 25 százalékos pénzügyi korrekcióra került sor.
Ki kell szórni
Augusztus közepén derült ki feketén-fehéren, hogy rövid távon is komoly bajok vannak az uniós pénzosztással. Egyrészt, hogy 2007 és 2013 között hozzávetőleg 8200 milliárd forintot kaphatunk az EU-tól, de ebből nagyjából 500 milliárdra még nincs szerződés. A szerződéseket legfeljebb idén év végéig lehet megkötni, felhasználni ráérnek az érintettek 2015 végéig.
Ingyenpénzre pályázókat találni nem lesz igazán megerőltető feladat, már csak azért sem, mert rengeteg állami tartalékpályázat van a fiókban hasonló esetekre, amiket csak alá kell írni. Nyilván lehetséges, hogy némelynél a pályázók körülményei megváltoztak, például az erre a célra létrehozott projektszervezetet a sikertelen pályázat után megszüntették, de jó tudni, hogy egy teljesen új pályázatra is átlagosan harmincszoros a túljelentkezés.
Hozzátok már a számlákat
Másra költötték
Jellemző példa, hogy mondjuk egy önkormányzat megnyert egy csatornázási pályázatot, elkezdte kapni a pénzt is, de abból részben más dolgokra is költött, mondjuk épp a saját működésére.
Ezért a következő, mondjuk uszodaépítési projektpénzből finanszírozni kezdte a csatornázást is, plusz tovább a saját működését, ami miatt az uszodaprojekt lassult, és így tovább. Viszont 2013 végén nincs tovább: vagy befejezik a vállalt projektszakaszokat, vagy elúszik a pénz.
Komolyabb baj, hogy a kifizetések viszont elég vészesnek tűnő csúszásban vannak, inkább az állami szféra saját pályázatainál. Azaz a pályázaton nyertek uniós pénzt, de a kivitelezés folyamatos és komoly késésben van, leginkább azért, mert másra költötték a pénzt. A piaci szereplők által elnyert pályázatoknál a válság is jelenthetett problémát, megdrágult ugyanis az előfinanszírozás, azaz hiába fizetné ki utólag az EU a projekt döntő részét, ha elkezdeni sincs elég pénz. Ezen csúszások miatt 500-700 milliárd forintot veszíthet az ország.
Külön probléma, hogy az intézményrendszer is túl lassú, 2015 végéig még nagyságrendileg 4150 milliárd forintot kéne kifizetni, azonban a jelenlegi sebességgel 2800 milliárdot fizetnénk csak ki. Így hozzávetőleg a másfélszeresére kellene feltornászni a kifizetési sebességet, ami nagyon nehéznek ígérkezik.
A Figyelő információi szerint ennek érdekében már meg is kezdték a kevésbé kompetens vezetők kirúgását az irányító hatóságnál és a közreműködő szervezeteknél, hogy a helyükre visszahívják az uniós pénzek ügyében felkészültebb, tapasztaltabb szakembereket. Mindenesetre a lap szakértői szerint már az is szinte csoda lenne, ha csak 500 milliárd forint lenne a végleges veszteség, amit 2015-ig nem tudunk kifizetni.
Megy a versenyfutás az idővel, Lázár már utalt is olyasmire, hogy most már mindennél fontosabb rohamtempóban kilapátolni a pénzt az uniós kasszából. Leginkább azért, mert minden beragadt forint aduász lehet az ellenzék kezében a közelgő választásoknál, amivel folyamatosan lehülyézhetik Orbánékat.
Hogy ez azt jelenti-e, hogy csak szórják majd a pénzt, és később inkább lemeccselik az unióval a szabálytalan pénzosztás miatt várható büntetéseket, még nem tudni, de uniós ügyeket ismerő forrásaink szerint benne van a pakliban.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
