Előd
7 °C
16 °C

Ezekre adunk adókedvezményeket

2013.11.08. 11:31
Egyre messzebb kerül a magyar adórendszer az áttekinthetőségtől, nem csupán az elképesztően nagy mennyiségű adó miatt, hanem az újra terebélyesedő kedvezményrendszer miatt is. Az NGM becslése szerint 2014-ben az államháztartás kieséses az adóbevételekből 696-754 milliárd forint között lesz, miközben az egész éves hiányt 924 milliárd forintra tervezik.

Az adókedvezmények nem ördögtől valóak, hisz az állam ezeken a kedvezményeken keresztül tudja az adófizetőket olyan tevékenységekre sarkalni, ami a társadalom szempontjából is hasznos, és közvetve nem kerül pénzbe - nem számítva a be nem folyt adót, írja a Napi.hu.

lyen társadalmilag is hasznos cél lehet akár családok támogatása, a cégek beruházásainak ösztönzése, a k+f tevékenység ösztönzése, vagy akár a nyugdíj-előtakarékosság, miután ezek mind olyan célok, amelyek a jövőbeni adóbevételeket növelik, vagyis épp a későbbi költségvetési kiadásokat mérséklik.

Ugyanakkor van egy ésszerű határ is, ahol a számos kedvezmény az adórendszert már olyan bonyolulttá teszi, ami már az állam számára is áttekinthetetlen, illetve a kieső bevételek költsége elér egy olyan szintet, amely már jelentősnek tekinthető az állam működése szempontjából.

A magyar adórendszerben jelenleg mintegy 51 adó, járulék, vagy egyéb állami elvonás van. Ebből az 51 adónemből 47 jogcímen lehet kedvezményt igényelni. Az NGM alsó becslése szerint 2014-ben 696 milliárd forintot nem fizetnek be az adózók az államkincstárba legálisan. Ugyanezen számítás felső becslése szerint ez az összeg viszont elérheti akár a 754 milliárd forintot is, ami a GDP 2,5 százalékának felel meg.

A 700 milliárd forintos összeg kiemelkedő, hisz ennél nagyobb bevétel csak az áfából, a jövedéki adóból és az szja-ból folyik be. A társasági adóbevételek esetében ennek mintegy felére, 358 milliárd forintra rúgnak 2014-ben a kedvezményeknek, miközben a különadóval, evával együtt is csak 1351 milliárdot fizetnek a cégek. Áfából kerek 3000 milliárd forintot szednek be a tervek szerint jövőre, vagyis a 700 milliárd forint összegű adókedvezmény 6-7 százalékos áfacsökkentést tenne lehetővé, ami már sokkal kedvezőbb lenne a világrekord 27 százalékos áfával szemben, hisz a 20 százalék már belesimulna az európai átlagba.

Elengedett kedvezmények adónként 2014-ben (milliárd forint)
Adónem Főbb adókedvezmények (kedvezményes kulcsok nélkül) Alsó becslés Felső becslés
Jövedéki adó üzemanyagok 45 50
   mezőgazdasági gázolaj visszt. 26 28
   vasút, hajózás gázolaj visszatérítés 5 6
   kereskedelmi gázolaj visszatérítés 14 16
   Alkoholok 10 12
   adómentes pálinkafőzetés 10 12
   Összesen 55 62
Energiaadó lakosság mentessége 14 14,5
   Összesen 14 14,5
Környezetterhelési díj levegőterhelési díjkedvezmény 0,1 0,5
   vízterhelési díjkedvezmény 0,3 1
   Összesen 0,4 1,5
Társasági adó Adókedvezmények 117 125
   kis- és közepes vállalkozások adókedvezménye 2 3
   fejlesztési adókedvezmény 46 50
   filmtámogatás kedvezménye 10 11
   előadó-művészeti szervezet támogatása utáni adókedvezmény 9 11
   sportcélú támogatás utáni adókedvezmény 50 50
   Adóalap-csökkentő tételek 39 48
   kapott jogdíj alapján elszámolt bevétel 50 százaléka 8 11
   K+F kapott támogatás 25 30
   mikro v. kisvállalkozásnál beruházások 6 7
   Adómentesség 1 2
   Összesen 157 175
Pénzügyi szervezetek különadója deviza alapú kölcsönszerződés végtörlesztése miatti adójóváírás* 0 0
   devizahitel forintra történő átváltása miatti adójóváírás** 0 0
   Összesen 0 0
Távközlési adó Nem adóköteles hívások és üzenetek 19 20
   Összesen 19 20
Személyi jövedelemadó Családi adóalap-kedvezmény 188 190
   Adót csökkentő kedvezmények 7 7,4
   súlyos fogyatékosság miatt levont összeg 4,6 4,7
   lakástörlesztés kedvezménye 1,5 1,8
   felsőoktatási tandíj kedvezménye 0,1 0,1
   őstermelői kedvezmény 0,8 0,8
   Rendelkezések az adó felett 9,9 10,2
   önkéntes kölcsönös és nyugdíjpénztári befizetés 7 7,2
   nyugdíjelőtakarékosság 2,9 3
   Összesen 204,9 207,6
Helyi iparűzési adó Foglalkoztatás növeléséhez kapcsolódó adóalap-mentesség 2 4
   K+F tevékenység 3 5
   Fuvarozók kedvezménye 8 9
   Összesen 13 18
Illetékek Lakástulajdonok közvetett cseréje 10 12
   Ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzés 1,5 2
   Illetékmentes öröklés 11 13
   Összesen 35,1 44,9
Szociális hozzájárulási adó Munkahelyvédelmi kedvezmények 145 150
   Kutatók kedvezménye 1 1,2
   Összesen 146 151,2
Munkavállalói tb-járulék Családi kedvezmény kiterjesztése 45,9 50
Összesen    696,2 757,7
Forrás:költségvetés (Napi.hu által)

Mire mennek el a milliárdok?

A legnagyobb kiesés a szja-rendszerben érhető tetten a családi adókedvezmény bevezetése miatt. Szja-ból 2014-ben 1550 milliárd forintos bevételt terveznek, ezzel szemben 206 milliárd forintos bevételkieséssel számol az NGM, amiből a családi adókedvezmény 189 milliárd forintot tesz ki - a maradék 16 milliárd forint többsége az önkéntes pénztári kedvezményekre és a nyugdíjelőtakarékossági kedvezményre megy el. A családi adókedvezményt 2014-ben kiterjesztik a tb-rendszerre is, ami miatt a járulékokban további 46 milliárd forintot kiesést prognosztizálnak.

A családi adókedvezmény rendszerét abból a szempontból éri a legtöbb bírálat, hogy leginkább az átlagos és az átlag feletti jövedelmet szerzők kapják a kedvezmények többségét, vagyis ott, ahol egyrészről a bevételi oldalon jelent nagyobb kiesést, másrészt az ezekbe a jövedelemcsoportokba tartozók nincsenek annyira rászorulva a kedvezményre.

Az átlag alatti alacsony jövedelműek ugyanis eddig nem tudták kihasználni a családi adókedvezményt, ezért próbálja a kormány ezt a megoldást kiterjeszteni januártól azt a tb-járulékokra, ami azt is jelenti, hogy ezen a címen jövőre már 252 milliárd forint bevételtől esik el az államkassza.

Az NGM számítása szerint 2014-ben 145 milliárd forintnyi kedvezményt kapnak azok a cégek, amelyek tartós munkanélkülit, gyedről visszatérő kismamát alkalmaznak, ezzel összegszerűen ez a második legtöbbe kerülő adókedvezmény, amit a céget a szociális hozzájárulási adóból - ismertebb nevén a munkaadók társadalombiztosítási járulékából - érvényesíthetnek. Arányaiban viszont a társasági adókedvezményekből esik ki a legtöbb bevétel, hisz a 358 milliárdos bevétellel szemben a kedvezmények révén be nem szedett adók 157 milliárd forintra rúgnak.

Sport, film, előadóművészetek

A legnagyobb teher a társasági adókedvezményeken belül a sporttámogatások: az NGM számításai szerint ugyanis a cégek jövőre már 50 milliárd forint adót nem fizetnek be, ehelyett inkább valamilyen sportegyesület támogatásra fordítják ezt az összeget. Az 50 milliárd forint meghökkentő kiesés, ha szembe állítjuk a 46 milliárd forintos fejlesztési adókedvezménnyel: igaz míg az előbbiért egy cégnek nem kell tennie semmit, hisz adófizetés helyett kvázi szponzorációs szerződést köt egy sportegyesülettel, addig a fejlesztési kedvezmény igénybevételéhez nem elegendő a beruházás, hanem meg kell felellni az annak igénybevéléhez szükséges formai követelményeknek is.

A bankok szerették a sportot

A pénzügyi szektorvolt tavaly a leglelkesebb sporttámogató, az igénybe vett, sporttámogatáshoz kapcsolódó adókedvezmény majdnem ötödét ugyanis ezen ágazat adta, a 48,35 milliárd forintból 10,43 milliárdot. A kedvezményen mindössze 163 társaság osztozott, ami egyenként 63,8 millió forintot jelentett. A nem pénzügyi szektor átlaga ennél nagyságrendekkel kisebb, itt 4730 társaság átlagosan nyolcmillió forintot érvényesített.

 További 25 milliárd forintot kapnak a vállalkozások adókedvezményként a K+F kiadásaik után, vagyis a cégek fejlesztési és beruházási kedvezményei együtt már bőven meghaladják a sportkedvezményeket. A társasági adóból a filmipar támogatására 10-11 milliárd forint mehet, s hasonló összeg esik ki előadóművészeti produkciók támogatása miatt is. Így három tétel - sport, kultúra és film - már eléri a 70 milliárd forintot, ami már költségvetési szempontból sem elhanyagolható adókiesés.

A jövedéki adóból mintegy 60 milliárd forintot engednek el, ennek nagy részét 45 milliárd forintot a mezőgazdasági ás a közlekedési cégek és fuvarozó gázolajkedvezménye viszi el, míg további 10 milliárdot jelent a pálinkafőzés jövedéki adókedvezménye. Jelentősebb, 35-44 milliárdos kedvezményt ad az állam a magánszemélyeknek különböző illetékmentességek révén, amit főleg az öröklési illeték és a lakáscserék illetékmentessége adja.