Ezekre adunk adókedvezményeket

Az adókedvezmények nem ördögtől valóak, hisz az állam ezeken a kedvezményeken keresztül tudja az adófizetőket olyan tevékenységekre sarkalni, ami a társadalom szempontjából is hasznos, és közvetve nem kerül pénzbe - nem számítva a be nem folyt adót, írja a Napi.hu.

lyen társadalmilag is hasznos cél lehet akár családok támogatása, a cégek beruházásainak ösztönzése, a k+f tevékenység ösztönzése, vagy akár a nyugdíj-előtakarékosság, miután ezek mind olyan célok, amelyek a jövőbeni adóbevételeket növelik, vagyis épp a későbbi költségvetési kiadásokat mérséklik.

Ugyanakkor van egy ésszerű határ is, ahol a számos kedvezmény az adórendszert már olyan bonyolulttá teszi, ami már az állam számára is áttekinthetetlen, illetve a kieső bevételek költsége elér egy olyan szintet, amely már jelentősnek tekinthető az állam működése szempontjából.

A magyar adórendszerben jelenleg mintegy 51 adó, járulék, vagy egyéb állami elvonás van. Ebből az 51 adónemből 47 jogcímen lehet kedvezményt igényelni. Az NGM alsó becslése szerint 2014-ben 696 milliárd forintot nem fizetnek be az adózók az államkincstárba legálisan. Ugyanezen számítás felső becslése szerint ez az összeg viszont elérheti akár a 754 milliárd forintot is, ami a GDP 2,5 százalékának felel meg.

A 700 milliárd forintos összeg kiemelkedő, hisz ennél nagyobb bevétel csak az áfából, a jövedéki adóból és az szja-ból folyik be. A társasági adóbevételek esetében ennek mintegy felére, 358 milliárd forintra rúgnak 2014-ben a kedvezményeknek, miközben a különadóval, evával együtt is csak 1351 milliárdot fizetnek a cégek. Áfából kerek 3000 milliárd forintot szednek be a tervek szerint jövőre, vagyis a 700 milliárd forint összegű adókedvezmény 6-7 százalékos áfacsökkentést tenne lehetővé, ami már sokkal kedvezőbb lenne a világrekord 27 százalékos áfával szemben, hisz a 20 százalék már belesimulna az európai átlagba.

Mire mennek el a milliárdok?

A legnagyobb kiesés a szja-rendszerben érhető tetten a családi adókedvezmény bevezetése miatt. Szja-ból 2014-ben 1550 milliárd forintos bevételt terveznek, ezzel szemben 206 milliárd forintos bevételkieséssel számol az NGM, amiből a családi adókedvezmény 189 milliárd forintot tesz ki - a maradék 16 milliárd forint többsége az önkéntes pénztári kedvezményekre és a nyugdíjelőtakarékossági kedvezményre megy el. A családi adókedvezményt 2014-ben kiterjesztik a tb-rendszerre is, ami miatt a járulékokban további 46 milliárd forintot kiesést prognosztizálnak.

Fotó: Bruzák Noémi

A családi adókedvezmény rendszerét abból a szempontból éri a legtöbb bírálat, hogy leginkább az átlagos és az átlag feletti jövedelmet szerzők kapják a kedvezmények többségét, vagyis ott, ahol egyrészről a bevételi oldalon jelent nagyobb kiesést, másrészt az ezekbe a jövedelemcsoportokba tartozók nincsenek annyira rászorulva a kedvezményre.

Az átlag alatti alacsony jövedelműek ugyanis eddig nem tudták kihasználni a családi adókedvezményt, ezért próbálja a kormány ezt a megoldást kiterjeszteni januártól azt a tb-járulékokra, ami azt is jelenti, hogy ezen a címen jövőre már 252 milliárd forint bevételtől esik el az államkassza.

Az NGM számítása szerint 2014-ben 145 milliárd forintnyi kedvezményt kapnak azok a cégek, amelyek tartós munkanélkülit, gyedről visszatérő kismamát alkalmaznak, ezzel összegszerűen ez a második legtöbbe kerülő adókedvezmény, amit a céget a szociális hozzájárulási adóból - ismertebb nevén a munkaadók társadalombiztosítási járulékából - érvényesíthetnek. Arányaiban viszont a társasági adókedvezményekből esik ki a legtöbb bevétel, hisz a 358 milliárdos bevétellel szemben a kedvezmények révén be nem szedett adók 157 milliárd forintra rúgnak.

Sport, film, előadóművészetek

A legnagyobb teher a társasági adókedvezményeken belül a sporttámogatások: az NGM számításai szerint ugyanis a cégek jövőre már 50 milliárd forint adót nem fizetnek be, ehelyett inkább valamilyen sportegyesület támogatásra fordítják ezt az összeget. Az 50 milliárd forint meghökkentő kiesés, ha szembe állítjuk a 46 milliárd forintos fejlesztési adókedvezménnyel: igaz míg az előbbiért egy cégnek nem kell tennie semmit, hisz adófizetés helyett kvázi szponzorációs szerződést köt egy sportegyesülettel, addig a fejlesztési kedvezmény igénybevételéhez nem elegendő a beruházás, hanem meg kell felellni az annak igénybevéléhez szükséges formai követelményeknek is.

Fotó: Huszti István

 További 25 milliárd forintot kapnak a vállalkozások adókedvezményként a K+F kiadásaik után, vagyis a cégek fejlesztési és beruházási kedvezményei együtt már bőven meghaladják a sportkedvezményeket. A társasági adóból a filmipar támogatására 10-11 milliárd forint mehet, s hasonló összeg esik ki előadóművészeti produkciók támogatása miatt is. Így három tétel - sport, kultúra és film - már eléri a 70 milliárd forintot, ami már költségvetési szempontból sem elhanyagolható adókiesés.

A jövedéki adóból mintegy 60 milliárd forintot engednek el, ennek nagy részét 45 milliárd forintot a mezőgazdasági ás a közlekedési cégek és fuvarozó gázolajkedvezménye viszi el, míg további 10 milliárdot jelent a pálinkafőzés jövedéki adókedvezménye. Jelentősebb, 35-44 milliárdos kedvezményt ad az állam a magánszemélyeknek különböző illetékmentességek révén, amit főleg az öröklési illeték és a lakáscserék illetékmentessége adja.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!