Mesterségesen felpumpált a költségvetés

A növekedésünk elérheti a GDP 2,3 százalékát jövőre, de a kormány által kitalált 2,5 százalék nem látszik hogy miből jöhetne össze - álla Költségvetési Felelősségi Intézet friss elemzéseiben. A baj az, hogy még ezt a pici növekedést sem egy egyre egészségesebb szerkezetű magyar gazdaság hozza össze, hanem megint egyszeri gyors lehúzások.

Az alapálya szerinti 1,8 százalékos növekedést például rögtön felhúzza 2,1-re a devizahitelesek megmentése. Itt a bankok az MNB becslése szerint adnak 105 milliárdot a hiteleseknek azonnal, és 75 milliárdot  tartós törlesztőrészlet-csökkenésben. Így ezek, a már tényleg szegényebbnek számító  devizahitlesek ennek a pénznek egy jelentős részét el fogják vásárolni, ami növeli a GDP-t.

A komoly, nagyságrendileg a GDP 0,4 százalékára rúgó új adóemeléseink ugyan fékezik a növekedést nagyjából 0,09 százalékkal, de cserébe az visszaerősíti 2,3 százalékra, hogy sokkal többet költ majd a kormány fogyasztásra és kormányzati beruházásokra. Muszáj megjegyezni még, hogy a költségvetési módosításoknál épp nem takarékosabbra szabták a költségvetést, hanem elengedték a hiányt még 45 milliárd forinttal.  

Rengeteg kisebb, és jó pár nagyobb adóemelés

A következőképp fog kinézni az utolsó adóemelési csomagunk hatása a költségvetésre:

Így csipeget az állam innen-onnan

1. az első házasok kedvezménye teljesen elhanyagolható kiadási összeg. A havi ötezer forintos támogatás olyan kicsi egyébként is, hogy előfordulhat, hogy csak az adminisztrációja többe kerülhet az országnak mint maga a támogatás. 
2. A cafeteria változásoknak valószínűleg nem lesz érdemi költségvetési hatása, mert csak eltolja a munkáltatókat a SZÉP-kártya irányába.
3. Hasonló helyzet a felsőoktatási támogatások adókedvezményével, mivel ez csak az adóalapból vonható le, nem úgy mint a focis TAO-támogatásoknál, ahol magából az adóból – ezért várhatóan ez nem fog nagyon elterjedni.
4. Az ukrán helyzet miatti kedvezmény pontosan 5 milliárd forint állami ajándékot jelent az OTP-nek, ez viszonylag tiszta sor volt kezdettől.
5. Kiemelkedik még a pálinkás-szabadságharcunk visszavonulója, ebből most újra 7-8 milliárdra számíthat a kormány.
6. Külön erős tétel még a csipszadó elég durva kiterjesztése az alkoholokra, kivéve nagyjából a pálinkára és az unikumra. Ebből 11 milliárd jön be és az áfabevételeket is megdobhatja 3 milliárddal végül.
7. Erős hátraarc volt gyakorlatilag visszacsinálni a 2012-ben megszüntetett kisker különadót, ebből most 33 milliárd forint jöhet be, ami kicsit több mint 24 milliárddal több, mint amit eddig is fizettek az élelmiszerláncok felügyeleti díjként.
8. Erős kitétel még a környezetvédelmi termékdíj további emelése is, ez még 10 milliárdot hozhat az államnak. 

A legszebb adó a világon

Bár önmagában csak  nagyjából 9,4 milliárdos tétel, nem lehet szó nélkül elmenni a szabályozó legparádésabb adója mellett. Ez pedig a dohánycégek, elvileg csak jövőre megfizetendő különadója. 

Itt úgy oldották meg, hogy a cégeknek az idei, már nem változtatható árbevételük arányában kell fizetniük, de levonható ebből, ha valaki véletlenül idén véletlenül pont aktivált a termeléshez kapcsolódó beruházást.

Lázár János jóbarátjának cége pedig – akinek a véleményét dohányipari törvényalkotásnál rendre kikéri a kormány nagy embere – hogy hogynem pont ilyen. 

Jól látható, hogy a multik  mellett még a más kis magyar cégek is igen erősen ráfáznak az új adóra, kivéve két, váratlanul szerencsés cég, a Continental és a Róna.

Érdemes megemlíteni, hogy a kétgyerekes családok adókevezménye is egyre jelentősebb költségvetési teher lesz,  2018-ban már 55 milliárdos. 

A devizásmentéssel , az adócsomaggal és az utolsó pillanatos költségvetési módosításokkal pedig így néz ki a jövő évünk:

És ebben még van pár erős kockázat

Így például be van írva 169 milliárd forint ismeretlen eredetű bevétel, aminél jó lenne tudni, hogy mire gondolhattak. Ezt parlamenti kérdésre sem árulta ma el az NGM. 

Emellett folyamatban van még nagyjából egy 90 milliárdos visszafizetési kockázattal az aszfaltos ügyünk az unióval. És azt is csak úgy beírták, hogy 20 milliárddal többet fogunk beszedni e-útdíjból. A költségvetési szervek lejárt tartozásai pedig jóval nagyobbak is lehetnek az intézet szerint, mint az erre félretett 60 milliárd forint.

A pozitív kockázatok közt a több áfabevétel jöhet esetleg szóba, vagy, hogy Paks 2 csúszik, és akkor az erre becélzott 28 milliárdból talán mégse kell annyit, vagy talán semennyit se elkölteni.  

Végül így fog kinézni az ország az jövő évtől kissé előrébb tekintve, ha semmi egyéb nem változik:

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!