Márk
6 °C
21 °C

Afrikai országok költségvetése átláthatóbb, mint Magyarországé

2015.09.09. 15:46

A magyar kormány is elismeri, hogy ez a helyzet

Az International Budget Partnership nevű nemzetközi civil szervezet Open Budget Survey elnevezésű felmérése az egyetlen olyan adatbázis, amely rendszeresen, nemzetközi szinten és időben összehasonlítható módon méri a nemzeti költségvetések átláthatóságát, a nyilvánosság bevonását és a költségvetést felügyelő intézmények, a parlamentek és számvevőszékek erejét. A felmérés nem véleményeken, hanem tényeken alapul, amelyeket először az IBP partnerei, az egyes országokban működő, kormánytól független, helyi civil szervezetek gyűjtenek össze. A 140 kérdésből álló kérdőívre adott első válaszokat véleményezi legalább egy másik független civil szakértő, de észrevételezheti a kormány is. A magyar kormányzatot képviselő Nemzetgazdasági Minisztérium ezt megtette és az eredményeket elfogadta.

Uniós szinten sereghajtók vagyunk abból a szempontból, hogy az átlagpolgár mennyire könnyen tud kiigazodni azon a költségvetésen, amit a kormány részben az ő pénzéből rak össze - ez derült ki a International Budget Partnership nevű költségvetési átláthatósággal foglalkozó nemzetközi szervezet 2014-re vonatkozó felméréséből, aminek a Magyarországra vonatkozó részét a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) készítette.

De mit jelent az hogy sereghajtók?

Azt, hogy abból a 15 uniós tagállamból, ahol elkészítették a felmérést, mi szerepeltünk a legrosszabbul. A felmérésből pedig olyan országok maradtak ki, mint a Benelux-, vagy a balti államok, illetve Finnország vagy Íroroszág, amik jó eséllyel megelőznek minket. A felmérést bemutató Romhányi Balázs, a KFIB ügyvezetője szerint egyedül Görögországban lehet rosszabb a költségvetés átláthatósága, mint nálunk. Romhányi egyébként azt is hozzátette még ehhez, hogy 2014 óta a számításaik alapján romlott a helyzet, így a korábbi 49-hez képest most már nagyjából csak 44 pontot kapna Magyarország. 

Nemcsak az EU-n belül nem szerepeltünk jól: a világ gazdag országait tömörítő OECD országain belül egyedül Törökországban rosszabb a költségvetés átláthatóságának helyzete, és például Oroszországban is könnyebben látja át az ország átlagpolgára a büdzsét, mint nálunk.

forrás: KFIB
forrás: KFIB

Regionális összevetésben pedig csak a Balkán irányában vannak olyan országok, amiknél jobban állunk, miközben öt afrikai ország is megelőz bennünket: például Uganda 62, Malawi 65 és Dél-Afrika a maga 88 pontjával is sokkal átláthatóbb, mint mi. A 102 vizsgált ország közül így 49 ponttal csak a 45. helyet szereztük meg.

forrás: KFIB
forrás: KFIB

Miért ennyire átláthatatlan a magyar költségvetés? 

Leginkább azért, mert a kormány a nemzetközileg elfogadott 8 legfontosabb költségvetési dokumentum közül hármat – a költségvetési irányelveket, a féléves jelentést és a polgárok költségvetését – el sem készít, a másik öt közül négynek a tartalma pedig még a balkáni országokat is magába foglaló régiónkban jellemző színvonaltól is elmarad.

Példa erre, hogy

  • nem derül ki egyértelműen, hogy milyen funkciókra (pl. oktatásra, egészségyre) mennyit költ a költségvetés,
  • a magyarázatok nagy része nem tartalmi (tehát például csak annyit árul el, hogy valamilyen költés hány százalékkal növekszik),
  • az elfogadott költségvetésben pedig nem frissülnek az indoklások (példa erre az internetadó, amit végül már nem is tudtak igazán mivel indokolni),
  • a tartalékokkal, maradványpénzekkel és az átcsoportosított pénzekkel a kormány azt csinál, amit akar: ez pedig a parlament költségvetési jogköreit csorbítja,
  • a havi jelentésekben pedig túlságosan összefolyik az államadósság szerkezetének bemutatása, tehát túl összevontan közlik a kiadásokat és az adósság összetételét.

Az egyetlen kivétel a számvevőszéki jelentés, amelynek tartalma valamivel jobb színvonalú még a fejlett országok átlagánál is. A költségvetési átláthatóság lényege, hogy az állampolgárok időben, könnyen és közérthető formában hozzájutnak a közpénzekkel kapcsolatos részletes információkhoz. Jó példa arra, hogy ez hogyan nem teljesül, hogy gazdasági tárca oldalán nincs olyan oldal, ahol az összes költségvetéssel kapcsolatos dokumentumot egy helyen el lehetne érni.

Mire ment a pénz? Nem kötjük az orrodra!

Az alábbi ábrán látszik, hogy átláthatóság, a nyilvánosság bevonása, és a parlamenti felügyelet szempontjából elég siralmas a helyzet, miközben a számvevőszéki felügyelet teljesít egyedül elfogadhatóan.

Aminek az a következménye, hogy 

összességében korlátozott információt bocsát a magyar kormány a magyar állampolgár rendelkezésére arról, hogy mire költi az adójából összejött pénzt.
forrás: KFIB
forrás: KFIB

És miért lenne fontos, hogy a költségvetés átláthatóbb legyen? Az átláthatóság hiánya ellehetetleníti a hatékony elszámoltatást, tágítja a korrupció lehetőségeit, komoly hátrány a nemzetközi tőkebefektetésekért és a donor-pénzekért folytatott versenyben, és ha a befektetők kevésbé látják át, hogy mit vesznek a pénzükért, akkor az állampapírokat is csak drágábban lesznek hajlandóak megvenni.

Viszont Romhányi szerint az az afrikai országok példáján is látszik, hogy

a javulás nem pénz, hanem politikai akarat kérdése.
 

Az International Budget Partnership és magyar partner-szervezete, a Költségvetési Felelősségi Intézet ezért azt ajánlja a kormánynak, hogy első lépésként hozza nyilvánosságra azokat a költségvetési információkat, amelyek már ma is rendelkezésére állnak, majd készítse el a fent említett három hiányzó dokumentumot, végül pedig bővítse annyira a publikált anyagok tartalmát annyira, hogy azokból valós és részletes képet lehessen alkotni a közpénzügyek helyzetéről és kilátásairól. Az átláthatóságot biztosító szabályokat pedig intézményesítse.