Gyöngyi
9 °C
9 °C

Amitől még a NAV-os is fél

HUS 8993 ok
2015.12.09. 10:46
Nem túl jó most a hangulat az adóhivatalban: elindult az átalakítás, egyre nagyobb a bizonytalanság. Kedden már a NAV átalakításáról szóló kormányhatározat is megjelent. Azt viszont nem tudni, kiknek a feje hullik, ki maradhat. Nőni fog-e a politikai befolyás az új struktúra miatt? Mi lesz a kiemelt adózók igazgatóságával? Milyen további változások jönnek még? A képviselők úgy szavaztak a törvényről, hogy azt sem tudták, mi van benne, az egykori vezetők is csak találgatnak az új irányokról.

Feszült a helyzet az adóhivatalban. A 23 ezer fős állami szervezet nagy átalakítás előtt áll. Ami alatt azonban a kormány főleg szemléletváltást és hatékonyságjavítást ért, abban a dolgozók leginkább leépítést látnak, az ellenzék pedig a politikai befolyás növelésének kockázatát.

Ez a három olvasat pedig akár valóban mind benne lehet a következő időszak történéseiben. Kedden az elfogadott törvény után már az átalakítás határidőit rögzítő kormányhatározat is megjelent, eszerint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek március 31-ig van ideje arra, hogy az adóhatóság új szervezeti struktúrájára javaslatot tegyen.

    Ami az eddig megjelentek alapján biztosnak tűnik:
  • Megszűnik a regionális szint a NAV-ban, a feladataikat pedig szétdobják a központi irányítás és a megyei szint közt.
  • A NAV megszűnik önálló hivatalként működni, és államtitkárságként, az NGM-be betagozva fog működni Tállai András fideszes államtitkár és országgyűlési képviselő irányításával. 
  • Kormányablakokhoz telepítik az adózói ügyfél-tájékoztatást, az ehhez szükséges intézkedéseket március végéig hozzák meg.
  • Szóba jöhet valamilyen életpályamodell, ezt március végéig kitalálják.
  • Lesz valamekkora leépítés.

Az, hogy a regionális szint és a hét igazgatóság eltűnik, nagyobb horderejű változás, valójában azonban nem különösebben problémás. Több névtelenséget kérő, volt adóhivatali vezetővel, illetve a szervezet működésére rálátó emberrel beszéltünk, de egyik sem ezt tartotta az átalakítás kulcskérdésének, és még csak nem is a tervezett leépítéseket, amelyek a szervezet akár tíz százalékát, vagyis több ezer embert is érinthetnek. Regionális szint eleve csak 2006 óta van a NAV-ban, és nem is váltotta be a hozzá fűzött reményeket a régiók koordinációs szerepe.

Tartanak Tállaitól

Ami az egész NAV átalakításban ezeknél fontosabbnak tűnik, az inkább az NGM-be tagozódás, és a szervezet vezetőjének a szerepe.

Az egyik forrásunk szerint az új felső vezetésben Tállai háttere miatt nőni fog a miskolci befolyás, az ottani adóigazgatóság embere lehet Tállai egyik új helyettes államtitkára is – ez a pozíció váltja a mostani elnökhelyettesi státuszt. Tállai András jelenleg két tanácsadóval dolgozik, az egyik a miskolci igazgatóságról érkezett, a másik pedig a Központi Hivatalból. Tállai embere a nyugdíjazását nem cáfoló adószakmai elnökhelyettes, Csillag Dezsőné posztjára kerülhet már államtitkári rangban – aki egyébként Vida Ildikóval együtt szerepel az amerikai kitiltási listán. 

A kitiltás után

A NAV vezetése körül azóta igazán forró helyzet, hogy az USA korrupció miatt kitiltotta az állami hivatal egyes vezetőit. Az egyik érintett, Vida Ildikó NAV-elnök, bár alaptalannak nevezte a vádakat, a helyzetre és családjára való tekintettel már akkor lemondott volna. Orbán viszont a tüntetések környékén egyáltalán nem akarta elfogadni elfogadni a számára nyilvánvaló politikai veszteséggel járó lemondást, ezért ott tartotta Vidát addig, amíg elfáradtak a tüntetők. A volt NAV-elnök elbúcsúzásakor mindenesetre még odaszúrt Orbánnak, kiemelve két fajsúlyosabb szakmai ügyet is, egyrészt, hogy a kidolgozott NAV-os életpályamodelljüket a kormány nem támogatta, másrészt, hogy úgy akarja átalakítani a kormány a NAV-ot, hogy abba az intézménynek semmi beleszólása nem volt.

A NAV belső ügyeiben járatos, névtelenséget kérő forrásunk szerint Sors László bűnügyi elnökhelyettes maradhat, a bűnügyi főigazgató pedig alighanem Vankó László marad – a NAV bűnügyi szervezeti felépítése most így fest. Úgy tudjuk, a külső kapcsolatokért felelős elnökhelyettes, Varga Árpád viszont távozhat – a NAV vezetőiről és szervezeti felépítéséről itt olvashat

Nagy kérdés, hogy lesznek-e az új kinevezettek között olyanok, akik korábbi ügyeik miatt támadhatók lesznek, ami nem lenne egyébként példátlan: az adóhatóság vám- és pénzügyőri elnökhelyetteséről, Kovácsics Istvánról korábban például a China Mart-os kötődései derültek ki, ami nem vetett jó fényt a szervezetre, és a minisztérium sem ebben, sem más korábbi ügyben nem állt ki erősen a NAV-vezetők mellett.

Ahogyan az ellenzéki pártok többsége, úgy forrásaink is aggályosnak tartják, hogy Tállai András képviselőként a törvényhozásban is helyet foglal, miközben a NAV-ért felelős államtitkárként a végrehajtó hatalomnak is a részese.

„Minarik Györgytől Vida Ildikóig az adóhivatali elnökök mind olyan emberek voltak, akik az életüket korábban a szakmában töltötték. Ez a szakmai pályafutásukban volt egy lépcső. És ez még Simicska Lajosra is igaz, ugyanis adóhivatali elnökként ő sem töltött be politikai funkciót. Az, hogy kikkel milyen kapcsolatban, milyen befolyással volt, az nem lényegtelen, de másodlagos abból a szempontból, hogy aktív politikai szereplő nem irányította az adóhivatalt" – mondta az egyik volt adóhivatali vezető.

Egy másik forrásunk úgy fogalmazott: a legnagyobb hatású változás leginkább a vezetők kiválasztásában lehet. Az új államigazgatási szervezeti formában nagyobb terep nyílik a nem szakmai, hanem politikai kinevezettek megjelenésének, hisz az egész szervezet eggyel közvetlenebbül kapcsolódik majd a kormányhoz, illetve a kormány egyik miniszteréhez, mint eddig. Persze a politikának eddig is döntő szava volt a NAV-ügyekben, mostantól viszont nagyobb esély van arra, hogy a közép- és felső vezetők között megjelenjenek azok, akiknek semmilyen adóhivatali szakmai múltjuk nincs. De könnyebben mehet majd bizonyos emberek eltávolítása is.

Az egyik volt adóhivatali elnök szerint „eddig, ha egy NAV-os igazgatót mondjuk le akart váltatni egy államtitkár, vagy egy országgyűlési képviselő, akkor behívatta a NAV elnökét. Aki utána azt simán visszautasította, ha szakmailag nem hibázott az érintett. Most ilyenfajta dilemmák nem lesznek, az államtitkár közvetlenül kirakhat bárkit."

Nagyon sok a kérdés

A minisztériumi betagozódásra kétféle érv merült fel: az egyik, hogy kormány megteheti, a másik, hogy vannak más országok is, ahol ez így van, például Szlovénia vagy Ausztria. Igaz, utóbbi hivatkozási alap mellé könnyű odatenni, hogy vannak más országok, ahol meg nem így van, mondjuk Anglia vagy Spanyolország és eddig mi is.

A másik homályos pont a nagy átalakításban, hogy mi történik majd a Kiemelt Adózók Adóigazgatóságával (KAIG), erről ugyanis sem az elfogadott jogszabály, sem a kormányhatározat nem  tesz említést. A KAIG annak idején nagy reformnak számított, nyugati adószakemberek is ezt a szervezeti megoldást másolták. Ehhez a területhez tartozik az a nem egészen ezer leginkább multinacionális nagyvállalat, ami extra figyelmet kap. A rájuk vonatkozó nemzetközi elszámolási és számviteli szabályok miatt ezek ellenőrzése bonyolult, mondjuk egy nagyobb bank átvilágítása egy mezei revizornak túl nagy falat lenni.

De ide tartozik még több ezer kiemelt társas vállalkozó, összességében úgy nagyjából a legnagyobb tízezer adózó, lényegében a magyar gazdaság meghatározó szereplői, akiknek a viselkedéséből kikövetkeztethetők a gazdaságban várható tendenciák - ezért ők extra adatszolgáltatásra kötelezhetők. Mindenki, akivel beszéltünk, eléggé fontosnak tartaná, hogy a kormányrendelet a KAIG-ot megtartsa. Ne feledjük, az adóhivatalon keresztül érkezik be minden évben az állami bevételek kilenctizede.

Mit öntenek ki a fürdővízzel?

A nagy NAV-átalakításokon belül azonban nem csak a nagy strukturális átalakítások érdekesek. Hanem az is, hogy a nagy újragondolás milyen eddig működő gyakorlatokat változtat meg, és miket hoz majd a helyükbe. Az átalakítás legközvetlenebb vagy inkább eddig leglátványosabb hatása például a vagyonosodási vizsgálatok körének szűkítése lesz. A jogszabály 2016 januárjától kiveszi a NAV kezéből a vagyonosodási vizsgálatok legfontosabb eszközét, az úgynevezett becslést.

A vagyonosodási vizsgálat lényegében egy személyi jövedelemadó vizsgálat, kiegészítve azzal, hogy ha a bevallott és a látható életvitel között látványosabb különbség van, akkor az adóellenőrök megbecsülhetik a bevallott és a valós adóalap közötti különbözetet, ami alapján bírságot és a különbözet befizetését szabhatják ki. A módszer rágóta létezett annak idején Gyurcsány Ferenc politikai okokból terjesztette ki évi legalább 10 ezer plusz egy vizságlatra, aki 2006-ban első körben maga és politikustársai ellen. Később szélesebb körben is kötelezően kiszélesítve az akkori APEH-nak egyre emelkedő éves ellenőrzési célszámokat megszabva. 

A vizsgálatok mögöttes logikája az volt, hogy azok a pénzesebb vállalkozók, akik könyvelési és számviteli trükkök százaival eltüntették céges bevételeiket és eredményüket, ne ússzák meg ilyen könnyen. Mivel cégjogi oldalról nehezebb volt büntetni, kitalálták, hogy azokat a cégtulajdonosokat veszik elő, akik magánszemélyként bevallott személyi jövedelmeik alapján fenntarthatatlan életvitelt folytattak. Mondjuk kevés legális jövedelemből százmilliós budai villákban éltek, és hasonlók.

Az egyik forrásunk szerint nem így kellett volna szankcionálni a dolgot, nem magánszemélyként, hanem vállalati oldalon tulajdonosként kellett volna megfogni azokat akik megkárosítják a költségvetést (csalják az adót) vagy mondjuk pénzt mosnak. Ez lett lett volna a fenntarthatóbb és elegánsabb megoldás, de mivel annak idején nem ezt a módszert választották, most részben lehet azt mondani, hogy a vagyonosodási vizsgálatok nálunk meghonosított formája éppenséggel megérett a felszámolásra.

A gond, hogy nincs semmi, amit az elfogadott törvény a felszámolt módszer helyébe léptet. Ennek nyilván – nem kell hozzá nagy fantázia – politikai indíttatása is lehet, hiszen a politikai és gazdasági elitek köreiben most nagyon sokan megkönnyebbülhetnek. Januártól nyugodtan lehet kevés jövedelemből luxuskörülmények között élni, a NAV-nak nem lesz lehetősége ez ellen fellépni. Azaz egy módon mégis lesz: a jogszabály szerint a jövő évtől a Btk.-ba ütköző bűncselekmény nyomozóhatósági gyanúja esetén indítható olyan adóhatósági eljárás, amiben a NAV újra becsülhet. A hamarosan hatályba lépő szabály szerint tehát, aki nem kerül a nyomozóhatóság látókörébe, az megnyugodhat, mert az adóhatóság nem piszkálhatja többé.

A képviselők azt sem tudták, miről szavaznak

Magát a NAV átalakításáról szóló törvényt egyébként kivételes rohamtempóban fogadták el, a múlt hét hétfőn beadott, 30 törvényt módosító javaslatról egy napra rá kedden már döntött is a parlament. A törvényalkotási bizottság előzetes, november 30-i ülésén, ahol az ülés kezdetén osztották ki a hosszú törvényjavaslatot, az ellenzéki képviselők háborogtak is, hogy egy ilyen komoly horderejű szabályozást napokkal előtte meg kellett volna kapniuk, hogy el is tudják olvasni. Itt meg pár mondat vita után rögtön szavaznak róla.

Mire a kormánypártiak megvédték, majd kiderült, hogy ők se olvasták el, azaz pontosabban a hozzászólok közül fideszes Répássy Róbert „nem minden részletet” olvasott el, de abban teljesen biztos, hogy jogszerű minden, amit csinálnak. A szintén fideszes Galambos Dénes pedig átfutotta amíg a többiek beszéltek, közben pedig „igenis értelmezte”, szóval nem igaz, hogy ennyiből nem lehet maximálisan támogatni a javaslatot.  Az egész ülés csak egy óráig tartott, végül a fideszes többség simán elfogadta az egészet. Aznap tárgyalta az országgyűlés is, másnap gyorsan el is fogadták. 

A rohamtempónak az volt az egyetlen, de nagy előnye, hogy a készítőkön kívül senki nem tudta alaposan megnézni, hogy mi van pontosan benne. Így sikerült elrejteni a NAV-törvényben egy olyan, nem is ide tartozó és nehezen megindokolható változtatást, hogy most már adott közbeszerzések kiírónak közeli rokonai is indulhatnak a közbeszerzéseken. Feltéve, hogy másik háztartásba vannak bejelentve. Ezzel egy csapásra iszonyatosan megnehezítették a korrupció elleni próbálkozásokat.