Angéla, Petronella
14 °C
26 °C

Több százmilliárdos lyukat foltozna be a kormány

D KOS20130930052
2016.02.18. 11:31
Varga Mihály kedden arról beszélt, hogy nullás költségvetést terveznének 2017-re, ami azt jelenti, hogy pont annyi kiadása lenne az államnak, mint amennyi bevétele. A részletek hiánya miatt még nem lehet biztosra mondani semmit, de elemzők szerint ahhoz, hogy ne legyen hiány, nagyobb mértéktartásra lenne szükség, mint ami a mostani ígéretek alapján körvonalazódik. Így akár az is lehet, hogy az ígéret csak a hitelminősítőknek szól.

A nemzetgazdasági miniszter kedden meglepő bejelentést tett: arról beszélt, hogy idén már elkezdtek azon dolgozni, hogy a 2017-es költségvetés nullára jöjjön ki. Orbán Viktor régi álma valósulna meg, ha tényleg nullszaldós költségvetést terveznek, hiszen a miniszterelnök már 2014 októberében arról beszélt, hogy 

a pénzügyeink rendbe tétele érdekében meg kell céloznunk azt, hogy ne költsünk többet, mint amennyit keresünk.

Azon kívül viszont, hogy Orbánnak szimpatikus ez az ötlet, és hogy az EU-ban kevés ország képes ilyesmire, egyelőre nagyon sok a bizonytalanság, így csak spekulálni lehet azzal kapcsolatban, hogy mit lehet várni ettől a tervtől.

Az elmúlt években a költségvetés helyzete sokat javult, jól alakultak az állam bevételei, és így rendre 3 százalék alatti deficittel sikerült zárni az éveket az EU-s szabályoknak megfelelően. Összességében tehát úgy tűnik, hogy a terv megvalósítása egyáltalán nem lehetetlen, de magától nem fog összejönni:

  • vagy már beígért adócsökkentések maradnak el;
  • vagy kisebb megszorítások jönnek;
  • vagy további privatizációra készülnek;
  • vagy most még nem látható bevételekre számítanak;
  • vagy ezek kombinációja.

A költségvetés 1218 milliárd forintos pénzforgalmi hiánnyal zárta a tavalyi évet, a 2016-os költségvetést pedig 785 milliárd forintos pénzforgalmi hiánnyal fogadták el, igaz, egyszeri tételek miatt ez végül ennél lényegesen jobban alakulhat. A korábbi tervekben viszont nagyjából 600 milliárd forint körüli hiánnyal kalkuláltak 2017-re is, ami azt jelenti, hogy ahhoz, hogy összejöjjön a nullás hiány, nagyjából 

kb. a GDP 1,5-2 százalékának megfelelő összeget kellene tudni kigazdálkodni.

Valamit valamiért

Kondora Szilárd, az OTP elemzője úgy számol, hogy alapvetően nem elérhetetlen a kormány terve: 2017-re ugyanis két költségvetési kiadási tétel önmagától is jelentősen csökkenni fog. A két kiadáscsökkentő tétel közül

  • az egyiket a kamatkiadások jelentik, amiket az állam az állampapírok után fizet: mivel a hozamok – amiket az állam fizet a papírok tulajdonosainak – alacsonyak most az állampapírpiacon, és az államadósság szerkezete is pénzügyi szempontból kedvező irányba változott az utóbbi években, erre alapból kevesebbet kell majd költeni.
  • A másik tétel, amivel pedig a kormány spórolhat, a szociális kiadások, amikre nominálisan csak az infláció arányában költenek többet, de GDP-arányosan ez a kiadási tétel csökken.

Az első tétel 0,7 százalékpontos, a második pedig 1 százalékpontos GDP-arányos kiadáscsökkentést jelent, ami összesen a 2015-ös költségvetési hiányhoz képest már nullszaldót jelent 2017-ben. Ez alapján van költségvetési mozgástere a kormánynak, hogy költekezzen, ha az eredetileg tervezett 1,7 százalékos hiánycélt lövik be.

A kormány kommunikációja alapján pedig tervek is voltak arra, hogy mire költsenek, vagy milyen adókat csökkentsenek (például a csok, az egykulcsos szja, az egykulcsos társasági adó, az ágazati különadók csökkentése merült fel többek között). 

De nincs mozgástér, ha a nullára hajtanak.

„A kormányzati kommunikáció szintjén eddig az jelent meg, hogy ezeket a forrásokat el akarják költeni. Mi azzal kalkuláltunk, hogy a csok miatt nagyjából 25-30 ezer új lakás épül, ami 150-250 milliárddal rontja az egyenleget, és az EU-s pénzek elköltésének felgyorsítására is ígéretet tettek, ami az önrész miatt szintén egy pluszkiadás 2017-re. Ezek alapján 1,2 százalékos deficitet jelzünk előre” – mondta Kondora.

Ha tehát a kormány betartja az ígéreteit, akkor nincs nullás költségvetés. Ha a nullás költségvetéshez ragaszkodik, akkor pedig csökken az esélye, hogy véghezviszi azokat az adócsökkentéseket, amikről korábban tervszinten már szó volt.

Vagyis áldozatul eshetnek újabb ágazati áfacsökkentések, az szja, a társasági adó csökkentése, a telekomadó csökkentése, amit az iparág szereplői már eléggé vártak. Egyedül a bankadó csökkentése biztos, amiről már szerződés van. Ha pedig egyszerre szeretnének nullás költségvetési hiányt is, meg költekezni is, akkor valahonnan még pénzt kell szerezni.

Találni pár százmilliárdot

Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője például úgy látja, hogy a már beígért költségek fedezésére is találhat a kormány bevételi forrásokat. „Idén az állami földértékesítés egy egyszeri bevétel, és lehet, hogy valamilyen módon jövőre is számítanak még forrásokra ebből, de például az MKB eladását is 2016 első félévére ígérték.

Ilyen jellegű privatizációs bevételeket elő lehet még teremteni

– mondta az elemző.

A kiadások között Gárgyán szerint az EU-s források jelentenek bizonytalanságot, mert ha az ígéretéhez híven a kormány fel akarja pörgetni a költéseket, akkor az extra kiadásként jelenik meg, ami viszont a GDP-hez is hozzáad, a másik pedig a paksi bővítés, amit ha elhalasztanak, akkor az arra betervezett forrásokat másra lehet elkölteni.

És adott esetben a közmunkára félretett 406 milliárd forintból is lehet faragni, például EU-s pénzek bevonásával. Azzal kapcsolatban, hogy a csok nem jelent-e majd túl nagy kiadást ahhoz, hogy nullára jöjjön ki a költségvetés, Gárgyán azt mondta, a kormány bármikor szigorúbbra tudja szabni a program feltételeit, ha a pályázók száma úgy alakulna, hogy az már túl nagy teher lenne a büdzsének.

A növekedésre és az államadósságra is hatással lehet

Kondora Szilárd szerint a növekedést legfeljebb fél százalékponttal csökkentené, ha tényleg nullára hozzák ki a 2017-es költségvetést, de ez természetesen erősen függ attól, hogy milyen típusú egyenlegjavító intézkedéseket hoz a kormányzat. Kérdéses az is, hogy ezeknek milyen hatásuk lesz hosszabb távon.

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke az MTI-nek azt mondta, hogy arról mindig vita van, hogy a hiányszámok csökkentésének mekkora a növekedési áldozata, de azért is figyelembe kell venni majd az, hogy a 2016-os év milyen alapot teremt majd a 2017-es költségvetésnek.

Kovács szerint egyébként ki kell használni a mostani „kegyelmi állapotot”, hogy stabil pozíciójú költségvetés és államháztartás alakuljon ki azokra az évekre, amikor csökkenni fog vagy megszűnik az uniós források beáramlása.

De az is lehet, hogy csak blöff

Persze egyelőre alig tudni valamit a nullás költségvetés tervéről, felmerülhet az az opció is, hogy csak blöffről van szó, amivel a hitelminősítőket lehetne meggyőzni. Arról, hogy rakjanak már be minket mégis oda, ahova olyan rég akarunk bekerülni: ki a bóvliból, be a befektetésre ajánlott kategóriába. A felminősítés után viszont gond nélkül el lehetne kicsit engedni a költségvetést, és reménykedhetnénk abban is, hogy a hitelminősítők később sem firtatják a dolgot.

Bár korábban mi is arról írtunk, hogy a felminősítés a gyakorlatban keveset számít majd, mivel a piaci szereplők már régen nem bóvliként kezelnek minket, és a minősítők ajánlása nélkül is el tudják dönteni, hogy melyik állampapír meggyőző nekik és melyik nem, van egy olyan szempont, ami a kormánynak fontos lehet.

Bizonyos nagyobb befektetési alapok a saját belső szabályaik alapján csak akkor vehetnek magyar állampapírt, ha a kockázati besorolás már legalább két nagy hitelminősítőnél befektetésre ajánlott. Ha pedig új vevők jelentkeznének a magyar állampapírokra, azzal a magyar állam is jól járna.

„Mivel a devizaalapú állampapírokat is forintból tervezik refinanszírozni, ezért kell majd forintban papírokat kibocsátani, amit valószínűleg a magyar lakosság meg is fog venni. Így ha lesz külföldi kereslet, akkor az lejjebb nyomhatja a hozamokat – tehát az állam olcsóbban finanszírozhatja magát –, bár az alacsony hozam miatt valószínűleg nem vesznek majd arányaiban annyi állampapírt” – magyarázta Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője, hogy milyen hatása lehet a felminősítésnek az államháztartásra.