Kiiktatná a parlamenti kontrollt a kormány a költségvetési költésekből

A kormány az államháztartási törvény olyan módosítására tett javaslatot, amely gyakorlatilag szabad kezet adna saját magának a költségvetési törvényen felüli költekezéshez - írja a Napi.hu.

Az államháztartási törvény alig egyoldalas módosítása - indoklással együtt három oldal -

Az eddigi eljárás az volt, hogy amennyiben nem állt rendelkezésre a pénz a költségvetésben - mert nem terveztek vele, de még a tartalékokból sem volt mozgósítható a szükséges forrás -, módosították a költségvetési törvényt, amihez megvolt a biztos parlamenti többség. A jelek szerint a kormány a jövőben nem ezt az utat járná, hanem egyetlen határozattal lehetővé tenné a fedezet nélküli pénzköltést.

A javaslatot nem Varga Mihály, a büdzséért felelős nemzetgazdasági miniszter, hanem Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter vitte a kormány, majd a parlament elé. A javaslatot a jövő héten tárgyalják az Országgyűlésben, ám nagy vita nem várható, mivel a változtatás a kormány szerint technikai jellegű.  

A módosítás lényege, hogy  a kormány év közben úgy költhet, hogy ahhoz nem kell módosítania a költségvetési törvényt, tehát a döntést a parlamentben sem kell megvitatni, és a költségvetést ellenőrző Költségvetési Tanácsot is elkerülhetik így. Így elvileg az is előfordulhat, hogy a nemzetgazdasági miniszter nem is értesül a döntés előtt a költségvetési kötelezettségvállalásról - hívta fel a figyelmet a Napi.hu-nak nyilatkozó közigazgatási szakértő.

 A Napi.hu több forrása is megerősítette, hogy

Ennek az is az oka lehet, hogy a módosítás miatt akár év közben nőhet is az adott évre tervezett költségvetési hiány. A módosítás alapján ugyanis a nemzetgazdasági miniszternek lesz a feladata, hogy a kormány döntésének végrehajtásához szükséges fedezetet megteremtse. A pénzt az év végéig kell összeszedni, ám ha ez nem sikerül, ettől függetlenül létezik a szerződés, vagyis azt ki kell fizetni, tehát a hiány is nőhet. A költségvetés joga elvileg a parlamenté, tehát a képviselők dönthetnek arról, hogy mire költik az adófizetők pénzét. Ez a jog a tervezett változtatás nyomán sérül.

Ha változatlan formában átmegy a javaslat, a jövőben a kormány korlátlan mértékben vállalhat kötelezettségeket korlátozás nélkül, hisz ehhez nem kell már sem a nemzetgazdasági miniszter, sem a parlament beleegyezése. Így egyedül a miniszterelnök kezébe kerül a költségvetési előirányzatok és a kötelezettségvállalások kérdése. Ezzel megvalósulna költségvetési ügyekben a rendeleti kormányzás, hisz ezentúl bármilyen költségvetést fogad majd el a parlament, az a kormányt gyakorlatilag nem kötelezi semmire.