Adóparadicsom lett Magyarország?

Lehet, hogy a magyar kormány véletlenül beismerte, hogy beszállt a világ offshore-lovagjaiért folytatott harcba és külföldi cégeket csábított el, hogy nagyon kedvező adózásért cserébe azok magyarországi adóalanyokká váljanak? A Költségvetési Felelősségi Intézet (KFIB) közleménye szerint igen. 

A KFIB szerint ez a Nemzetgazdasági Minisztérium március 3-i közleményéből derül ki, ami szerint eddig több mint 70 cég jelezte, hogy élni kíván a növekedési adóhitel lehetőségével, az érintett cégek pedig két év alatt összesen mintegy 542 milliárd forintnyi adóra vehetnek igénybe speciális fizetési halasztást.

A növekedési adóhitel lényege, hogy ha egy legalább három éve működő, Magyarországon bejegyzett cég egyik évről a másikra legalább meghatszorozza a nyereségét, akkor a növekményre eső társasági adót nem kell azonnal, teljes összegben befizetnie, hanem automatikusan fizetési haladékot kap. Ebben az esetben a teljes összeget az adóévet követő két év alatt 8 egyenlő részben, negyedévente kell csak megfizetnie.

Csakhogy a KFIB szerint Magyarországon nincs annyi cég, amennyi össze tudna hozni annyi fizetési halasztást, mint amiről az NGM közleménye szól. Az 542 milliárd forintnyi elhalasztott adó azt jelenti, hogy a 70 cég, ami ezt összehozta a magasabb, még 19 százalékos adókulccsal számolva is legalább 2853 milliárd forinttal kellett, hogy növekedjen a cégek társasági adóalapja 2014-hez képest. Ez azt jelenti, hogy egy cégnek 41 milliárd forinttal kellett volna növelnie a nyereségét, miközben csak 11 olyan cég van Magyarországon, aminek ennél nagyobb a nyeresége.

Ezért az intézet szerint csak úgy lehetett elérni azt, amit az NGM ír, ha külföldi cégeket csábítottak Magyarországra, hogy azok inkább itt adózzanak kedvezményesen, vagyis

ami csak egy szép szó az adóelkerülésre. Ezt csinálja minden adóparadicsom Luxemburgtól a Kajmán-szigetekig. Ez ezeknek az országoknak bejött, viszont az EU egyre inkább szeretné kizárni annak lehetőségét, hogy ilyen helyekre szivárogjon az európai kormányokat megillető pénz, ezért ha kiderül, hogy egy országban cégek olyan bevételek után adóznak, ami nem ott keletkezett, akkor az adott ország ellen jogi eljárást indíthat az EU.