140 millió forintnyi EU-s pénzt lopott egy erdész, 10 év börtönt is kaphat

Egy erdész és a társa céghálós módszerrel nagyjából 180 millió forinttal több pénz után vettek fel uniós támogatást, mint amennyi után ténylegesen felvehettek volna, ezért a Fővárosi Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt emelt vádat két cégvezetővel szemben uniós támogatás jogosulatlan igénybevétele miatt.

A vádlottak csaknem 180 millió forint összegű támogatáshoz jutottak jogosulatlanul, mintegy 140 millió forint vagyoni hátrányt okozva az uniós, 40 millió forintot pedig a magyar költségvetésnek.

Az ügyben az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) tett feljelentést. Az ügy elsőrendű vádlottja erdész volt. Másodrendű vádlott társa az ő segítségével és tanácsai alapján alapította és működtette az ügyben szereplő, erdészeti tevékenységet végző céget. A vádirat szerint az elsőrendű vádlott segített társának a cég beindításában és a géppark beszerzésében, amihez felvettek egy csomó vissza nem térítendő unós támogatást.

A vád szerint abban állapodtak meg, hogy a ténylegesen járó összegnél magasabb összegű támogatást igényelnek jogosulatlanul. Ehhez létrehoztak egy olyan számlázási láncolatot, amelyben a továbbszámlázás során a beszerzett gépek valós árát mesterségesen megnövelték, és a nagyobb ár után vették fel a támogatást.

A Kft. más cégek közbeiktatása nélkül is beszerezhette volna a gépeket a forgalmazóktól. A vádlottak 2009 júliusa és 2010 márciusa között 28 gépet vásároltak, amiknek a valós értéke összesen mintegy 200 millió forint volt, azonban a továbbszámlázás révén, a valótlan tartalmú számlák alapján ténylegesen több mint 350 millió forint után igényelték a támogatást. 

A Fővárosi Főügyészség az ügyben különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vádat, amelyet a másodrendű vádlott tettesként, elsőrendű vádlott társa pedig bűnsegédként követett el. Akár tíz év börtönt is kaphatnak.

Az állami erdőgazdaságok évtizedek óta zajló szétlopása tavaly került a sajtó és az ellenőrző hatóságok érdeklődésének középpontjába, miután Lázár János a parlament mezőgazdasági bizottsága előtt meglepő őszinteséggel utalt a területen zajló visszaélésekre: 

szétlopták, ellopták és szétcsalták az állami mezőgazdasági cégeket,

mondta a Kehi korábbi gyorsjelentéséből leszűrt információkra alapozva. A szervezet ekkor még csak a néhány gazdaság 2010 és 2013 közötti működését vizsgálta, de ebből is nyilvánvalóan kiderült, hogy az erdészetek működését szabályozatlanság, a versenyeztetés mellőzése, a tulajdonosi érdekek háttérbe szorulása, az átláthatatlan gazdálkodás és a kontroll hiánya jellemezte. A Kehi-vizsgálatot követte egy nyilvános Állami Számvevőszéki jelentés is, amely szintén az átvilágított gazdaságok mindegyikénél sorozatos, rendszerszintű szabálytalanságokat tárt fel.