Auguszta
4 °C
22 °C

A cégek sem mentik meg a szakiskolásokat

2015.11.12. 07:09

Bár olyan rettenetesen nem ütötte át az ingerküszöböt, az elmúlt pár hónapban hatalmas változáson ment át a magyar oktatási rendszer: az egész szakképzést, vagyis a szakiskolákat és a szakközepeket szétválasztották a közoktatás többi részétől és átrakták a Nemzetgazdasági Minisztériumba.

A cél az, hogy jobban összekapcsolják a szakoktatást a gazdasággal, hogy olyan szakembereket képezzenek, akikre a cégeknek igazán szükségük van. Ennek pedig egyik fontos eleme lesz a kormány egyik kedvenc szava, a duális képzés. Ezt akarják kiterjeszteni, vagyis az a cél, hogy az iskola mellett a szakmunkás diákok cégeknél, élő egyenesben tanulják meg a szakmájukat. 

Ilyen rendszer, ugyan jóval decentralizáltabban módon, de eddig is működött Magyarországon.

Egy most megjelent tanulmány szerint pedig ez semmivel sem javította a diákok elhelyezkedési esélyeit. 

Horn Dániel, az MTA Közgazdaságtudományi Közgazdaság- és Regionális Tudományi Központjának kutatója egy tanulmányában, ami a Social Science Research című folyóiratban jelent meg, azt vizsgálta, hogy nagyobb eséllyel kapnak-e munkát azok a szakiskolás fiatalok, akik egy cégnél tanonckodva tanulták ki a szakmájukat, mint azok, akik a szakiskola műhelyében tették ugyanezt. Elméletileg azok a diákok, akik a duális képzésben vannak, jobb esélyekkel kellene, hogy induljanak a munkaerőpiacon, mert

  1. egy cégnél gyakorolva olyan képességeket és extra tudást szerezhetnek, amit az iskolában nem lehet igazán, ezért termelékenyebb és ügyesebb dolgozók lesznek;
  2. a megszerzett munkatapasztalatuk miatt jobban szeretik őket a cégek és gyorsabban be tudnak illeszkedni egy cégnél mint az, aki egyenesen az iskolából jött;
  3. a cégek nagyobb eséllyel veszik föl azokat, akik náluk szereztek gyakorlatot, mert azok már kipróbált emberek, ők tanították be őket, így nem kell attól tartaniuk, hogy fölvesznek valakit, akivel csak a gond van.

Bár külföldi kutatások szerint ezek a mechanizmusok valamennyire működnek, főleg az, hogy a munkaadók jobban szeretik fölvenni azt, akit már ismernek, ezért például Németországban és Hollandiában gyorsabban találnak munkát azok, akik duális képzésben voltak. Magyarországon viszont, ahogy Horn kutatásából kiderült, ez nincs igazán így. 

Horn a Tárki Életpálya-felmérésének adatait használva nézte meg, hogy hamarabb kapnak-e munkát a tanonckodó diákok. Olyan tanulókat hasonlított össze, akik ugyanabban a megyében tanulta ugyanazt a szakmát, de egy részük az iskolai műhelyben, mások egy cégnél szerzett gyakorlatot. Az elemzésből az jött ki, hogy 

  • egy hónappal a suli befejezése után a tanonckodók 20 százaléka, a nem tanonckodóknak pedig a 12 százaléka talált munkát, vagyis rövid távon kicsit jobbak a tanoncok elhelyezkedési esélyei, de azért még mindig elég alacsonyak
  • ez az előny viszont hosszabb távon eltűnik, 10 hónappal a végzés után a tanoncok 48, a többiek 45 százalékának volt munkája. 

Horn szerint az,  hogy a vizsgált szakiskolások kevesebb mint fele talált munkát, extrém alacsony arány, ami nagyon aggasztó.

Hogy ez pontosan miért van, azt nem tudni, de Horn azt írja, hogy

a magyar szakiskolai rendszer egyszerűen annyira rossz minőségű oktatást nyújt, hogy azt valójában a cégeknél töltött gyakorlat nem tudja kompenzálni

Az egyetlen dolog, ami számít valamit abban, hogy egy szakiskolásnak mennyire jön be a tanonc élet, az az, hogy maga a tanuló mennyire agilis, vagyis az, hogy magának szervezi-e a cégnél a tanonckodást, vagy az iskola küldi. Azoknak, akik maguk keresték meg a cégeket, hogy szeretnének náluk tanoncok lenni, attól függően, hogy kicsi vagy nagy céghez mentek, 26-56 százaléka volt állásban egy hónappal a szakiskola bevezetése után, míg a vállalatokhoz küldött vagy a suliban gyakorló diákoknál ez 15 és 10 százalék volt. Az önszervező diákok valószínűleg motiváltabbak és komolyabban veszik a szakmájukat, ezért járnak maguk utána, hogy hol akarnak dolgozni, és ezt a cégek értékelik is. De az ilyen diákoknak is csak rövid távon van előnye a munkaerőpiacon.

Horn szerint azért is lehet járhat ilyen silány eredménnyel a szakiskola és a cégeknél eltöltött tanonckodás, mert a magyar rendszer, legalábbis ami 2013-ban működött az a nyugati rendszerekhez képest elég decentralizált és szervezetlen volt, vagyis az iskolák maguk szervezgethették, hogy milyen cégekhez küldik a tanulókat, ha egyáltalán. Kérdés, hogy a duális képzés kormányzati nyomatása ebben, illetve a tanulók elhelyezkedési esélyeiben mennyire látszik majd meg.