Bence
10 °C
25 °C

Kell nekünk a plusz munkaszüneti nap?

D KZG20151008023
2016.10.21. 07:00
A munkaadók nem örülnek Orbán Viktor múlt heti bejelentésének, ami alapján 2017-től a nagypéntek munkaszüneti nap lesz, mert szerintük GDP-ben mérhető veszteség éri majd a magyar gazdaságot, miközben a vállalkozóknak amúgy is van egy csomó bajuk. Valójában viszont nemzetközi példák alapján sem lehet megmondani, hogy milyen hatása lesz a plusz szabadnapnak, még az is lehet, hogy pozitív.

Nem örülnek a gyárosok annak, hogy Orbán Viktor szabadnapot hirdetett nagypéntekre. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) szerint a magyar gazdaságra és a vállalkozásokra nagy nyomás hárul a nemzetközi versenytársak részéről, egy plusz munkaszüneti nap csökkenti a GDP-t, becslések szerint mintegy 0,3-0,4 százalékkal."Különösen rosszkor jönne ez az intézkedés az egyre általánosabbá és súlyosabbá váló munkaerőhiány miatt, hiszen így az éves munkaidőalap, mintegy fél százalékkal csökken" - írták.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) sem támogatja "a kizárólag vallási szempontból igazolható elgondolást, amely derült égből villámcsapásként, előzetes egyeztetés nélkül, tovább terheli az amúgy is nehéz helyzetben levő vállalkozásokat".

A szervezet szerint a munkaerőhiány mellett "a gazdaság és a vállalkozások hatékonysága nem nőtt jelentősen, valamint a közszféra karcsúsítása is megbicsaklott, így gazdaságilag nem megalapozott az ötlet". A VOSZ azt is kifogásolta, hogy nem kérdezték meg az embereket a döntés előtt, ugyanis "ha legalább őket megkérdezték volna, lehet, hogy a szenteste vagy szilveszter okán választottak volna inkább pihenőnapot."

Mennyire fokozódik a nemzetközi helyzet? 

Ha az intézkedés megítéléséhez szeretnénk támpontokat kapni, érdemes megnézni, hogy mekkora az emlegetett "nemzetközi nyomás", nemzetközi összehasonlításban soknak, vagy kevésnek számít-e a munkaszüneti napok száma Magyarországon.

A Telegraph korábbi gyűjtéséből kiderül, Magyarországon viszonylag kevés a munkaszüneti nap: tavaly 8 nappal Hollandiával, Angliával és Wales-szel egy csoportban majdnem a lista utolsó helyén voltunk Mexikó előtt, ahol csak 7 munkaszüneti nap van egy évben.

Versenyképességi szempontból viszont sokkal fontosabb, hogy a legfontosabb exportpiacainkon mekkora hátrányt (vagy előnyt) jelent a két ország munkaszüneti napokra vonatkozó szabályozásából való eltérés. Ha csak a legnagyobb exportpiacok hazai cégeivel szembeni helyzetet nézzük, akkor a magyar cégek elég jól állnak.

A legnagyobb exportpiacunkon Németországban egy nappal több szabadnap volt tavaly, Romániában is. Szlovákiában sokkal több munkaszüneti nap van, mint Magyarországon, szám szerint 13, és Ausztriában is 12, Olaszországban és Franciaországban pedig 11.

És mennyi GDP-be fáj ez nekünk?

Az MGYOSZ a GDP 0,3-04 százalékának kiesését becsülve helyteleníti az intézkedést, ugyanakkor nemzetközi példák alapján inkább az látszik, hogy nagyon nehéz pontosan megmondani, hogy milyen hatása van egy plusz munkaszüneti napnak a gazdaságra.

Inkább úgy tűnik, hogy negatív, de mivel a GDP alakulása nagyon sok minden mástól is függ, és nem lehet az intézkedés után megmérni, hogy mi történt volna ugyanazzal a gazdasággal, ha nincs az intézkedés, a mérték nagyságának becslése elég problémás ügy.

2012-ben az Egyesült Királyságban munkaszüneti napnak nyilvánított II. Erzsébet uralkodásának hatvanadik évfordulóját, így a szokás 8 helyett abban az évben kilenc munkaszüneti nap volt az országban. Egy angol kutatóintézet, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) készített egy kutatást a témában, amiből az jött ki, hogy a munkaszüneti napok miatt összesen 19 milliárd fontnyi GDP-t nem termel meg a brit gazdaság, egy kieső nap tehát 2,3 milliárd fontba került a számítás szerint akkoriban.

Készült viszont egy másik becslés is, ráadásul ez egy hivatalos hatásvizsgálat volt, amit az intézkedést előkészítő minisztérium rendelt meg az intézkedés véglegesítése előtt. Ez három eshetőséget is felvázolt:

  • a legrosszabb verzió 3,6 milliárdos - a GDP 0,25 százalékát kitevő - kiesésről szól
  • a "visszafogott" becslés 1,2 milliárdosat (0,08 százalék)
  • viszont volt egy olyan becslés is, ami 1,1 milliárd fontnyi plusz növekedést valószínűsített.

Senki nem tudja igazán

Több okból is nehéz ilyesmit becsülni, például azért is volt ilyen óvatos a hivatalos számolgatás, mert sok irodai munkát úgy szervezhetnek meg ilyenkor, hogy egy kicsit keményebben dolgozzanak az extra szabadnap előtt, hogy azért ne nagyon térjenek el a betervezett teljesítménytől.

Ön örül a plusz egy munkaszüneti napnak?

  • 9973
    Igen
  • 4889
    Jobb lett volna karácsonykor
  • 663
    Nem

Sok esetben bizonyos szolgáltatások sem esnek vissza, például csak annyi történik, hogy aki amúgy is szervizbe vitte az autóját, egy nappal később viszi el.

A CEBR- kutatásból az a hatás is kijött, amit már említettünk, tehát hogy nem minden cégnek egyértelműen rossz, ha munkaszüneti nap van, hiszen a cégek 15 százalékának, például az éttermeknek és a kocsmáknak nő a forgalma a munkaszüneti napokon, viszont nagyjából a cégek 45 százalékának bevételkiesést okoz a dolog (a maradékról a tanulmány hozzáférhetőségének hiányában feltételezzük, hogy semleges hatással van rájuk a kieső nap). A céges éttermeknek viszont például kiesik a bevételük egy ilyen munkaszüneti nap miatt.

A brit munkaadók szövetsége 2012-ben például úgy vélte, hogy teljesen rendben van a munkaszüneti nap, és azt is megemlítették, hogy olyan hatásokra is számítanak, amit nem feltétlenül lehet megmérni, például hogy a munkavállalók jobb hangulatban térnek vissza a szabadságról.

Ez utóbbi hatást egy témába vágó tanulmány is megerősíti, aminek egyébként az a következtetése, hogy ha egyenként - tehát csak az adott időszakot figyelembe véve - nézzük, a kieső munkanapok negatív hatással vannak a GDP-re, de ha összesítve, akkor inkább pozitív, de a szerző megjegyzi, hogy ezek statisztikailag nem szignifikáns eredmények, tehát sok dolog bezavarhat még a szabadnapok tiszta hatásán kívül. 

(Borítókép: Egy dolgozó szaniterárut készít a Villeroy  Boch Magyarország Kft. hódmezővásárhelyi gyárában 2015. október 8-án. Fotó: Kelemen Zoltán Gergely/MTI)