Nagy bírságot kaphat, aki nem választ munkavédelmi képviselőt

Nagy, akár 10 millió forintos bírságot is kockáztathatnak azok a vállalkozók és cégek, amelyek nem választják meg a munkavédelmi képviselőiket január első munkahetéig, ahogy azt a Munkavédelmi törvény előírja. Ahogy arra  a Baker & Mckenzie ügyvédi iroda emlékeztet közleményében, a tavaly elfogadott törvény értelmében már a legalább húsz főt foglalkoztató cégeknek és egyéni vállalkozóknak is kell munkavédelmi képviselőt választania, nemcsak az 50 főnél többet foglalkoztatóknak. 

A Nemzetgazdasági Minisztérium cikkünk megjelenése után annyit fűzött hozzá az ügyvédi iroda közleményéhez, hogy a munkavédelmi hatóság csak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítésének elmulasztásával a munkavállalók életét, testi épségét, egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben alkalmaz munkavédelmi bírságot. "Ha a munkavédelmi törvényben megadott határidőig nem választják meg a munkavédelmi képviselőt, az nem lehet alapja a bírság kiszabásának" - írták.

A munkáltató akkor köteles megtartani a munkavédelmis választását, ha azt a munkavállalók többsége kezdeményezi. Ha pedig nincs ilyen kezdeményezés, se választásra sem, a munkáltatónak tanácskoznia kell dolgozóival az egészséges és biztonságos munkavégzésről és biztosítania kell számukra a lehetőséget, hogy előzetesen megvitathassák az egészségre és biztonságra vonatkozó munkáltatói intézkedéseket. Ha viszont van választás, azt legkésőbb 2017. január 8-ig kell lebonyolítani, a munkáltató pedig köteles képzésben is részesíteni a megválasztott képviselőket.

A munkavédelmi képviselőnek a feladatai elvégzéséhez szükséges munkaidő-kedvezményt kell kapnia, ami havi munkaidejének legalább tíz százalékát jelenti, de ennél több is lehet, a törvény maximumot nem határoz meg. Azt viszont dr. Ganzenmüller-Nagy Éva, a Baker & Mckenzie ügyvédje szerint a gyakorlatban nehéz lehet megállapítani, hogy pontosan mit is jelent a szükséges mérték.

A munkavédelmi képviselőt ráadásul megbízatásának idejére és az azt követő hat hónapra védelem illeti meg abban az esetben, ha munkáltatója felmondással szüntetné meg munkaviszonyát.

Ha a munkáltató a munkavédelmi képviselő választásának elmulasztása mellett más munkavédelmi előírást is megsért, akkor a munkavédelmi hatóság a kiszabható maximális 10 millió forintos bírságot további 20 százalékkal növelheti. Az NGM szerint ez nincs így, mert a munkavédelmi törvény pontosan meghatározza, hogy a munkavédelmi bírság minimum összege 50.000 Ft, maximális összege 10.000.000 Ft lehet. A munkavédelmi hatóság 10 millió forintnál magasabb összeget nem szabhat ki munkavédelmi bírságként. Ráadásul a fentiek alapján munkavédelmi bírságot csak és kizárólag a közvetlen és súlyos veszélyeztetés megvalósulásán alapulhat. A bírság kiszabásakor a vonatkozó kormányrendelet szerint a munkavédelmi képviselő választásának elmulasztása csak bírságnövelő körülményként vehető figyelembe.

Cikkünk korábbi verziójában azt írtuk, hogy új szabály, hogy a hatóság magánszemélyekre is kiszabhat, legfeljebb 500 ezer forintos közigazgatási bírságot – munkaadói és dolgozói oldalon egyaránt. A munkavédelmi képviselő is kaphat ilyen bírságot, többek közt akkor, ha megszegi a tevékenységére vonatkozó szabályokat, a munkáltató ügyvezetője pedig akkor, ha nem biztosítja a képviselőnek, hogy munkavédelmi oktatáson vegyen részt. Az NGM szerint a munkavédelmi képviselővel szemben közigazgatási bírság kiszabásának nincs helye.