Egyre népszerűbb a lakásbérlés

Bár még mindig a lakástulajdonlás a meghatározó lakhatási forma az országban, az utóbbi években egyre népszerűbb lett a lakásbérlés, és ezzel együtt egyre többen fektetik olyan lakásokba a megtakarított pénzüket, amiket aztán bérbe adnak – írja a Népszava.

Mindez a KSH adatai alapján is látszik:

• 2011-ben még csak a lakosság 3,6 százaléka bérelt lakást, 2017-re ez az arány 5,2 százalékra nőtt,
• a saját tulajdonú lakásban élő háztartások aránya 87,6 százalékról 85,2 százalékra csökkent.
• Közben ugyanakkor a nem piaci bérlők aránya nem változott jelentősen: hat év alatt 3,5 százalékról mindössze 3,8 százalékra nőtt.

Az albérletek népszerűsége főként a fővárosban, illetve még inkább a nagyobb vidéki városokban nőtt: itt a háztartások 8, illetve 8,4 százaléka piaci áron bérli a lakást. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője is a lapnak elmondta, hogy a vidéki nagyvárosokba egyre többen költöznek a munka miatt, az elmaradottabb régiókban hátrahagyott saját ingatlan értéke viszont nem fedezi egy nagyvárosi lakás árát, ezért kényszermegoldás is az albérlet.

Mostanában egyre jobban megéri a befektetési célú lakásvásárlás, a befektetési célú lakásvásárlások aránya a fővárosban már eléri a 40 százalékot, országosan mintegy 30 százalékos az arányuk. Egyre inkább jellemző, hogy magánszemélyek nem 1-2 lakást, hanem konkrétan egész szinteket vesznek lakáskiadás céljából. 

Balogh szerint ez főleg Budapest belső kerületeiben jellemző, ahol a rövidtávú, turistákat célzó kiadás dominál. Ezt egy idei könnyítés is segíti, ugyanis az ingatlanjukat lakáshotelként hasznosítók már nemcsak egy, hanem három ingatlan után is választhatják a tételes átalányadózást, ami évente 38 400 forint lakásonként. 

Az ingatlanpiac szempontjából több fontos változást hozott a 2018-as év, amelyek a korábbinál kedvezőbb szabályokat írnak elő, erről itt írtunk részletesebben.