Itt az újabb 6 milliárdos bukó a bankoknak

Az MNB javaslatára az NGM már a júliusi uniós szabályozási direktíva megjelenése előtt is azon gondolkozott, hogyan kellene szabályoznia a belföldi kártyás fizetésekre vonatkozó interchange díjakat. A hatóságok az állami beavatkozást március elején és most is azzal indokolják, hogy a kártyás elfogadói infrastruktúra az uniós átlaghoz képest alacsonyabb színvonalú, mint a kártyakibocsátói, következésképpen a kártyakibocsátást ösztönző interchange díj csökkentésével kell az elfogadást támogatni. Az NGM javaslata a határokon átívelő díjakhoz kötötte volna belföldi kártyás bankközi jutalékot, vagyis körülbelül 0,2 százalékban korlátozta volna azokat.

A júliusi EU-s irányelvjavaslat közel két éves átmeneti időszakot követően 0,2 százalékra csökkentené egységesen a nemzetek belföldi betéti, és 0,3 százalékra a hitelkártyás fizetéseknél érvényes bankközi jutalékot. Az NGM nem vár két évet, gyakorlatilag az uniós direktíva elébe megy, és már jövő évtől bevezeti a szabályozást.

A pénteken beadott törvényjavaslatnak több fontos következménye is lesz: egyrészt lezárul a kártyatársaságok között több éve tartó, idén tavasszal kicsúcsosodó interchange díjakról szóló vita, másrészt a bankszektor éves szinten a portfolio.hu szerint körülbelül 6 milliárd forintos bevételkieséssel számolhat.

De mi is az a bankközi jutalék?

A bankközi jutalékot, vagy más néven interchange díjat egy fizetéskor az ügyfél kártyáját elfogadó bank fizeti az adott kártyát kibocsátó banknak. A négy szereplős fizetésikártya-rendszerben a kibocsátás ösztönzésére, és az ebből fakadó költségek fedezésére vezették be ezt a díjat a bankok egyetértésében a kártyatársaságok. Bár nem a kártyatársaságok jövedelmét képezi ez a jutalék, hagyományosan a MasterCard és a Visa határozza meg az interchange díjakat. A társaságok a kártyarendszerek működtetéséért, az elszámolásért, a kártyák kifejlesztéséért és a szigorú biztonsági sztenderdek meghatározásáért felelnek, ezért cserébe a bankok egyedileg megkötött szerződésben meghatározott díjakat fizetnek nekik a kártyákkal zajló forgalom után.




A bankok az ügyfeleik számláihoz szinte minden esetben ajánlanak valamilyen plasztikot, amelyet Magyarországon jellemzően a Visa vagy a MasterCard bocsát ki (az AmEx jelenléte Magyarországon marginálisnak tekinthető). A bankok tehát szinte minden esetben kibocsátóként, és nagyrészt elfogadóként is működnek, vagyis más bankok kártyáit is lehet használni az általuk a kereskedők részére díj fejében biztosított POS-terminálokkal. Amikor egy boltban kártyás vásárlás történik, a POS-terminált kihelyező bank kereskedői jutalékot szed be az adott fizetés értéke után a kereskedőtől, ennek a gyakorlatban fix eleme az interchange díj. Ha saját kártyás fizetésről van szó, akkor a bank egyik zsebéből a másikba vándorol csupán a bankközi jutalék, de ha egy másik bank kártyáját használják, akkor a kibocsátó megkapja a jutalékot az elfogadótól. 

Mivel az interchange díjat a kereskedő fizeti meg, a pénzintézeteknek leegyszerűsítve a minél magasabb bankközi jutalék jelent nagyobb bevételt szektorszinten. Persze a túl magas interchange már nem érné meg a bankoknak, mert a kereskedők nem lennének hajlandóak elfogadni a kártyákat, így alacsony lenne a bankok kártyás fizetési forgalma.

Évi 6 milliárdos bukó a bankoknak

A Portfolio.hu becslése szerint a bankok évente összesen több mint 6 milliárd forintnyi bevételkieséssel számolhatnak az interchange díjak korlátozása következtében. A MasterCard és a Visa interchange díjainak összehasonlítása azért is nehézkes, mert például a MasterCardnál rengeteg kategóriára (például EMV, PayPass) és kártyatípusra bontva határozzák meg a díjakat, így a piaci szereplők és hatóságok által is jó közelítésnek tartott átlagokkal számoltunk.

A Visa belföldi betéti kártyás fizetési díjai eszerint 0,2, a MasterCard jutalékai körülbelül 0,6 százalékra tehetők jelenleg Magyarországon. A hitelkártyáknál jellemzően magasabb, átlagosan 0,8-0,9 százalékos díjat szednek be. A határokon átívelő, vagyis nemzetközi díjak mindkét társaságnál körülbelül 0,2-0,3 százalékot tesznek ki, de a külföldi fizetések értéke csak kis töredéke az összes magyar kibocsátású kártyával történő fizetésnek, és a szóban forgó beadott törvényjavaslat nem vonatkozik ezekre.

A jutalékot a kártyás fizetések értéke után szedik be a kibocsátók, vagyis a forgalom alapján jó közelítéssel lehet megbecsülni, hogy eddig a bankszektornak mekkora bevétele keletkezett a jutalékokból. A legfrissebb, 2012 egészére vonatkozó fizetési forgalom adatait vettük számításunk alapjául A forgalomból származó bevételt a kártyatársaságok piaci részesedésével és az adott társaság jutalékával súlyozva számoltuk. A korlátozás következtében várhatóan egy szintre kerülnek az interchange díjak (a verseny a felső korlát alatt folytatódhat, de ez egyelőre nem valószínű), így adódik a jövőre várható bevétel, ha a forgalmat változatlannak tekintjük. A korábbi és jövőbeli bevétel közötti különbség 6 milliárd forint, a hazai bankoknak tehát ekkora kieséssel kell körülbelül számolniuk.

A bankok áthárítják a terhet - de hogyan?

Az MNB szerint is valószínű, hogy a bankok ezt a bevételkiesést, vagyis terhet az ügyfelekre hárítják. A bevételkiesést a kártyák számával elosztva adódik, hogy átlagosan 6-700 forintos drágulás várható az éves kártyadíjakban, ha a bankok maradéktalanul, verseny nélkül áthárítják a korlátozás számukra negatív hatásait.

Ugyanakkor az idén megemelt tranzakciós illeték az interchange díjakból befolyó bevételnél is magasabb kiesést okoz a pénzintézeteknek, mivel a 0,3 százalékos illeték a kártyás vásárlásokra is vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a kibocsátó bankok költségeinek kompenzálására beszedett díj alacsonyabb lesz, mint amennyit fizetniük kell tranzakciós illeték címén, tehát minden egyes vásárlási tranzakció a vásárlás értékére vetített körülbelül 0,1 százalékos veszteséget jelent majd a bankoknak. Ehhez adódik hozzá a kártyák kibocsátásából fakadó költség.

Eddig a bankok a kártyás vásárlásokat tranzakciós szinten a legtöbb számlacsomagnál az illeték ellenére is ingyenesen biztosították az ügyfeleknek, jellemzően a kártyadíjak emelésén keresztül hárították át ezt a tételt. Azonban az interchange szabályozás hatására elképzelhető, hogy a bankoknál elszakad a cérna, és tranzakciós szinten is büntetik majd a kártyás vásárlást. Ezzel pedig éppen az MNB készpénzmentesítési célkitűzése, és a kártyahasználat terjedése ellen dolgoznának.


A kártyatársaságok vitája lezárul

A Portfolio.hu-nak adott interjúban Mark Antipof, a Visa Europe növekedési és fejlődő piacokért felelős ügyvezető igazgatója beszélt arról, a társaság hogyan került bajba Magyarországon. A kártyatársaság 2010 decemberében az Európai Bizottságnak tett vállalást a nemzetközi interchange díjai korlátozásáról. Ennek következtében a Visa Európában 0,2-0,3 százalékban maximálta a határokon átívelő bankközi jutalékait, és abban is megegyeztek, hogy azokban az országokban, ahol nem rendelkeznek boarddal (az interchange díjat meghatározó, Visa tagbankokból álló testülettel), ott a nemzetközi díjai lépnek életbe. Magyarországon a GVH által indított vizsgálat miatt a bankok felmondták a korábbi megállapodást, és a Visa nemzetközi díjai léptek életbe a belföldi kártyás fizetésekre is Magyarországon.

Mivel a MasterCard nem tett hasonló vállalást, a Visa a fő riválisánál alacsonyabb díjakkal folytatta működését Magyarországon. Arról, hogy ez a különbség pontosan mikortól lépett fel a társaságok között, eltér a MasterCard és a Visa véleménye, de a Visa szerint ezért következett be a vállalás utáni években a társaság gyors piacvesztése. A Visa a hatóságokat kereste meg az általuk piaci torzulásként megélt helyzet orvoslását kérve.

A cég egyik utolsó próbálkozása az volt, hogy közölte az NGM-nek küldött levélben, hogy ha nem tesz lépéseket, kivonulnak Magyarországról. Később kiderült, hogy valószínűleg csak a hazai képviseletet ellátó Visa szervezet megszűnését kellett érteni a kivonuláson, és nem a Visa kártyák megszüntetését.

A MasterCard a sajtóban is nagy visszhangot vert vita során többek között azzal érvelt, hogy a Visa a saját vállalásának életbe lépése előtt éppen a jelenlegihez képest fordított helyzetben működött, vagyis a Visa díjai voltak magasabbak. Mégis a MasterCard szerzett piacot az interchange hátrány ellenére azokban az években is, mivel szerintük az interchange díj csak egy a számos tényező közül, amely alapján a bankok plasztikot választanak.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!