Jácint
15 °C
31 °C

Az EU ellenőrizné az árnyékbankrendszert

2013.09.04. 15:32

Az "árnyékbankrendszerről" és a pénzpiaci alapok működésének szigorúbb szabályozásáról fogadott el javaslatot szerdán az Európai Bizottság - közölte a brüsszeli testület.

Az "árnyékbankrendszer" alatt az Európai Bizottság magyarázata szerint a bankrendszeren kívüli hitelközvetítő rendszer értendő, amelybe többek között pénzpiaci, befektetési alapok, hitelgaranciát nyújtó fedezeti alapok (hedge fund) tartoznak. Hozzá kell tenni, hogy az árnyékbankrendszer problémája egyelőre inkább Észak-Amerikában és Kínában volt jelentős.

Banki tevékenység, de nem bank

Az árnyékbankrendszer olyan pénzügyi intézményeket jelent, amik csakúgy, mint a bankok, hitelkihelyezéssel foglalkoznak, de nem bankok.

Ha megnézzük a tradicionális bankokat, akkor a betétgyűjtés, a hitelkihelyezés mind egy mérlegben bonyolódnak le, az árnyékbankrendszerben viszont lehet egy pénzpiaci alap, ami a betétek bevonásával foglalkozik, rövid lejáratú pénzek továbbítását hajtja végre. Ezek a pénzek befektetési bankokat finanszíroznak, akik pedig ezt a finanszírozást továbbadják tőkeáttételes befektetőknek. A reálgazdasághoz a hitel csak a harmadik szakaszban kerül ki, amikor a befektetők például kötvényeket finanszíroznak.

A szabályozás indoka egyrészt az, hogy ennek az "árnyék bankrendszernek" a volumene egyes számítások szerint eléri a teljes pénzügyi rendszer 25-30 százalékát, és ezen belül a hagyományos, szabályozott bankrendszer 50 százalékát. A másik ok, hogy ez az "árnyék bankrendszer" sok szálon kapcsolódik a hagyományos, szabályozott pénzügyi szektorhoz, azon belül is különösen a bankokhoz.

Erre az "árnyék bankrendszerre" vonatkozó szabályozás első lépése a szerdán elfogadott, a pénzpiaci alapok regulációjáról szóló javaslat.

A pénzpiaci alapok azért bírnak különös jelentőséggel, mert például a rövid lejáratú banki kötvények csaknem 40 százaléka ilyen alapokban van. A pénzpiaci alapok összesen ezermilliárd euró körüli vagyont kezelnek. Ha egy pénzpiaci alap összeomlik, bankok és nagyvállalatok refinanszírozási forrása tűnik el, vagyis egy ilyen eseménynek szélesebb, a reálgazdaságra is kiterjedő hatása lehet - magyarázta az Európai Bizottság.

A brüsszeli testület 2012-ben bocsátotta vitára az új szabályozási javaslatról szóló Zöld könyvet.
A szabályozás főbb elemei: a pénzpiaci alapokat köteleznék rá, hogy a vagyon legalább 10 százalékát egy napon belül lejáró, további 20 százalékát pedig egy héten belül esedékes eszközökben tartsák, jelentősen növelve ezzel a likviditásukat.

Az alapokat köteleznék továbbá egy 3 százalékos "puffer" létrehozására, amely szavatolná a pénzpiaci alap ügyfelei számára a visszaváltás biztonságát olyan időszakokban, amikor csökken a pénzpiaci alap által befektetett vagyon értéke.

"Azután, hogy elvégeztük a bankok és a piacok átfogó szabályozását, most foglalkoznunk kell az árnyék bankrendszer jelentette kockázatokkal" - mondta Michel Barnier, az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa. Ennek az árnyék bankrendszernek "fontos szerepe van a reálgazdaság finanszírozásában", ezért "biztosítanunk kell, hogy átlátható legyen", egyúttal azt is, hogy "bizonyos pénzügyi szereplők megerősítésével elért előnyök nem tűnnek el azáltal, hogy a kockázatok átvándorolnak a kevésbé szabályozott szektorokba" - közölte az Európai Bizottság biztosa.