Mihály
11 °C
25 °C

Pont azt kérték Matolcsytól, hogy ezt ne

2013.09.13. 07:22

Eleinte Matolcsy György MNB-elnök és stábja nagy dobását, a jegybank növekedési hitelprogramját mindenki megnyugodva vette tudomásul, hiszen ez miniszteri ötleteivel ellentétben nem számított túlságosan unortodox vagy szabadságharcos húzásnak. Úgy tűnt, hogy egyébként nem is lesz különösebben jelentékeny gazdaság- vagy beruházásélénkítő hatása.

Egyet ne csinálj, Gyuri: ezt

Azonban már kezdettől fogva az volt a szakmai vélemény, hogy ahhoz túl kicsi az 500, majd 750 milliárd forintra emelt csomag, hogy érdemi növekedést hozzon, de jó is így, hiszen egy jóval nagyobbra fújt program könnyen alááshatja az ország stabilitását és a jegybanki hitelességet is.

Matolcsy pedig most éppenséggel pont ezt csinálta: lényegében változatlan kondíciókkal még 2000 milliárdot tett az ötletbe, ami így már komoly veszélyeket hordoz jelentős várható eredmény nélkül. Így nem lenne meglepő, ha a csodafegyver teljes hatása végül bőven negatívba fordulna.

Mi történik itt?

A jegybank minden kihelyezett forinton bukja az alapkamatot. Az MNB ugyanis odaadja a pénzt a kereskedelmi banknak ingyen, a bank odaadja a vállalatnak, a vállalat fizet a szállítóinak és az alkalmazottainak, végül a pénz valakinek a bankszámláján lesz. Ezt a forintlikviditást pedig a számlavezető bank beviszi az MNB-be, azaz kéthetes kötvényt vesz, ami után az MNB alapkamatot fizet.

Ha kihelyezik mind a 2750 milliárd forintot, annak a jelenlegi kamatszint mellett nagyjából évi 70-80 milliárd forint lehet a költsége, amit végül ki kell fizetnie a költségvetésnek. A hitelek maximális futamideje 10 év, de a már kiadott hitelállomány átlagos futamideje bőven 6 év felett van, tehát a program költségeinél a 70 milliárdot meg lehet szorozni legalább hattal, ami így már legkedvezőbb esetben is 420 milliárd forint.

Az egyik baj az, hogy a 6-10 év hosszú idő, ezalatt a nemzetközi környezet változása miatt bőven megemelkedhet a kamatszint, ami miatt a költségek durván elszállhatnak. Egy, a szervezete miatt magát megnevezni nem kívánó, de a program részleteit igen jól ismerő közgazdász szerint alapkamat-emelés esetén ez a veszteség lineárisan emelkedik, minden 1 százalékos emelés esetén több mint 22 milliárd forinttal.

Egy közel sem elképzelhetetlen 6 százalékos kamatszint mellett már nagyjából a dupláját, évi 130-140 milliárdot költhetünk a jegybanki csodafegyverre. Ez már egy igen jelentős költségvetési mínusz évente, de persze a jövő gondja, ráérnek majd foglalkozni vele a későbbi kormányok.

„Ez a program gyakorlatilag nem más, mint egy állami – a mindenkori alapkamattal megegyező – kamattámogatás a vállalati és kkv szektornak” – mondta a szakértő.

Ebből nem lesz növekedés

Ezért cserébe egy eléggé alacsony hatású gazdaságélénkítő programot kapunk. Még az MNB is elismerte, hogy a hitelek 40 százaléka hitelkiváltásra ment el, amiből új beruházás nem nagyon lesz, csupán meglévő hiteleiket cserélik le a vállalkozások egy olcsóbbra. Az ezen lévő hasznukat persze újra befektethetik, de akár ki is vihetik az országból, hogy hogyan viselkednek, az eléggé bizonytalan.

A program első, nemrég zárult részének 28 százaléka forgóeszközhitel volt, ami a vállalatoknak a működésük finanszírozásához kell, ebből se nagyon lesz növekedés, így 32 százalék ment csak bevallottan beruházásokra, ami a támogatott hiteleknek csupán a harmada. Ezek egy részét viszont piaci kamatszint mellett, tehát támogatás nélkül is megcsinálták volna a vállalkozók, ezekben az esetekben tehát nem is beszélhetünk gazdaságélénkítő többlethatásról.

Elmenekülne a tőke?

Az előbb idézett közgazdász szerint ráadásul komolyan tartanak attól, hogy banki szemszögből jó esély van arra, hogy „a hazai bankrendszer eddigi külső finanszírozói, látva azt, hogy az MNB akarja megoldani a hitelezés finanszírozását, egyszerűen haza fogják vinni az eddig a hazai bankrendszer finanszírozására használt összegeket, és ezeket a jegybanki hitelek váltják fel. Ez egy újabb nagymértékű forráskivonással járhat."

„Nagyjából olyan, mintha egy forintnyi hitelért vennénk egy forintnyi növekedést” – mondja egy volt MNB-s közgazdász. A nyáron, amikor még csak 750 milliárdról volt szó, akkor az MNB 0,3 százalékos növekedést jósolt az egészre, most 2750 milliárdból tervezünk 2 százalékot elérni, ami borzasztóan sok pénz mindössze ekkora élénkítésre. Nagyjából hasonló hatást érnénk el, ha a kormány egyszerűen októberben elköltene még 2000 milliárd forintot, mondjuk egy falusi stadionnál hosszú távon valamivel kevésbé veszteséges épületre.

Azt is tegyük hozzá, hogy ezek után a jegybank ellenérdekelt lesz a kamatemelésben, vagyis ennek a programnak „következménye a jegybanki elköteleződés nagyon hosszú távra az alacsony kamatok mellett” – mondja a szakértő.

Egy külföld által finanszírozott, kis, nyitott gazdaság monetáris politikája nem képes hosszú távon elköteleződni bizonyos kamatszint mellett, ez nem lehet hiteles. Az amerikai jegybank, a FED tud, az MNB nem. „Ez nem akarat kérdése, hanem képességé. Egy ilyen adottságú országnak, ha globális kockázatkerülési hullám van a világban, akkor kamatot kell emelnie, különben a külföld elviszi a tőkét, és nem tudja az ország finanszírozni magát."

Másrészt a hitelkeresleti oldalon csak az ilyen típusú hitelek iránt lesz érdeklődés, hiszen ki venne fel piaci alapon hitelt, ha lehet 2,5 százalékon is? Ezzel a hazai bankrendszer finanszírozási függősége a jegybanktól nagyon meg fog nőni, ami kockázatos.

A forint is gyengülhet

Emellett az ilyen típusú mennyiségi lazítás szinte mindig devizaleértékelődéssel is jár, elég megnézni most Japán példáját. Ezért aki nem az MNB-hitelt választja, annak meg fognak nőni a finanszírozási költségei. De általában, a gyengülő forint meg fogja emelni az egész nemzetgazdaság külföld felé folyósított törlesztőrészletét.

Mindezeket figyelmbe véve túl erősnek tűnik az ujjongás, hogy tündérmese lenne a nagy sikerű program, mivel „maximálisan kihasználták a keretet”, és hogy "nagy volt az érdeklődés".

Itt olcsón osztottak pénzt: ha kiállunk a kecskeméti főtérre, és 20 forintért csapoljuk a sört, akkor is hatalmas siker lesz, és biztosan ki is fogják üríteni a hordót fenékig. Csak kérdés, hogy megéri-e, mivel Matolcsy csodafegyvere után még a hárommal későbbi kormány is fizetni fog. És nem is keveset, pláne, hogyha rosszabbra fordul a nemzetközi környezet.

Összességében a program így már könnyen lehet, hogy minden segítő szándéka ellenére a költségvetési következmények mellett súlyosbíthatja a jövőbeli stabilitási problémáinkat. Ezt persze ma nehéz megjósolni előre, így a jegybank mondhatja, hogy minden kritika csak szimpla károgás.

Az MNB szerint hazudunk, félrevezetünk

Cikkünk megjelenése után, péntek délután után az MNB közleményben reagált cikkünkre, amiben elmondták, hogy számításaink valótlanok, az értékelés egyoldalú, a következtetések félrevezetők. A kemény állítások mellé azonban elfelejtették hozzátenni, hogy szerintük hol van hiba bármelyik számításban, értékelésben vagy következtetésben. Emellett újra megismételték, hogy program egyértelmű siker, hiszen kihasználják a keretet, és hogy a program nem veszélyezteti az MNB mérlegét.

Ha valakinek van kedve teljes egészében elolvasni a közleményt, akkor itt van:

Egyes hírportálokon ma szakmailag megalapozatlan és valótlan számítások, állítások jelentek meg a Növekedési Hitelprogram (NHP) hatásaival kapcsolatban. A kizárólag a program költségeivel foglalkozó, a hitelprogram pozitív hatásait figyelmen kívül hagyó egyes értékelések egyoldalúak, így az abból levonható következtetések félrevezetőek.

A Növekedési Hitelprogram első szakaszában eddig felhasznált források egyértelműen jelzik a program sikerét: a bankok és a vállalati ügyfelek várhatóan a teljes meghirdetett 750 milliárd forintos állományt felhasználják, a 2,5 százalékban maximalizált végső kamat mellett így a gazdaság gerincét adó kis- és középvállalkozások tömegei jutottak és jutnak hitelhez.

A Monetáris Tanács a hitelprogrammal kapcsolatos valamennyi körülményt – így az NHP-nak a jegybank mérlegére vonatkozó hatását – figyelembe véve, a programnak a magyar gazdaságra gyakorolt összes hatását elemezve döntött a program folytatásáról szeptember 11-én.

A Növekedési Hitelprogram folytatása segíti lebontani a hitelpiaci korlátokat, növeli a hitelintézetek közötti versenyt, egyértelműen hozzájárulva a magyar gazdaság növekedéséhez és a foglalkoztatás emelkedéséhez. A gyorsabb gazdasági növekedés és a magasabb foglalkoztatás nyomán a költségvetés bevételei is emelkednek. A Növekedési Hitelprogram második szakaszának teljes keretösszege nem haladhatja meg a 2000 milliárd forintot, az induló keret pedig 500 milliárd forint, amelynek emeléséről a Monetáris Tanács dönthet a tapasztalatok értékelését követően.

A Növekedési Hitelprogram nem veszélyezteti az MNB mérlegét.

2016 legjobb fürdője

A Miskolctapolcai barlangfürdőt 200 magyarországi fürdő közül választották az év legjobb fürdőjének.

Pihenjen Szép kártyával!

Egy kis lazítás Önnek is jár! Íme a Szép kártya elfogadóhelyek.