Gellért, Mercédesz
10 °C
15 °C

Ezért osztják ki a világ legnagyobb bankbírságát

2013.10.07. 11:18
Sokáig a világ legjobban menedzselt bankjának tartották, most viszont akkora büntetést fizethet a korábbi visszaéléseiért egy nagy csomagban, mint az eddigi listavezető ötszöröse. A JPMorgan vezetője, Jamie Dimon most a túlélésért küzd, pedig nemrég még ő volt „generációjának legjobb bankára” és a pénzügyminiszteri poszt várományosa. Túl sok volt a csontváz a szekrényben.

Egy nagy csomagban lerendezné minden bűnét az Egyesült Államok hatóságaival a JPMorgan Chase, a legnagyobb amerikai bank, de ehhez nagyjából 11 milliárd dollárt kellene fizetnie, és ami talán ennél is durvább, be kellene ismernie, hogy bűntetteket követett el. Most még folyik az alkudozás, a bank persze nem szeretne ennyit fizetni, de az már látszik, hogy sokkal olcsóbban nem fogják megúszni.

A 11 milliárd dolláros bírsághoz képest aprópénz lenne minden, amit az utóbbi években kiosztottak a világ bankfelügyeleti szervei. Pedig volt mit büntetni: a HSBC például mexikói drogkartellek, irániak, valamint iszlám terroristák pénzét mosta, a UBS pedig a cég felső vezetőinek tudtával manipulálta a pénzvilág alapkövének számító londoni bankközi kamatlábat, a Libort. A Goldman Sachs mindössze 550 millió dolláros bírságot kapott azért három éve, mert egy olyan értékpapírt sózott rá áron felül mit sem sejtő befektetőkre, aminek egyébként nagy tételben az esésére játszott. És egyik banknak sem kellett beismernie, hogy törvénybe ütközőt tett – kifizették a bírságot, és mentek dolgukra.

 

A legnagyobb a túl nagyok között

A JPMorgan vitán felül a legnagyobb amerikai bank. Ugyan csak a második legértékesebb az amerikai bankok között – a piaci kapitalizációja, tehát a részvényei számának és tőzsdei árfolyamának szorzata pénteken mintegy húszmilliárd dollárral alacsonyabb volt a Wells Fargóénál –, de az általa kezelt eszközök értéke gigantikus. A 2439 milliárd dollár már az USA GDP-jéhez mérhető pénz, annak közel hetede.

 

A JPMorgannek lesz a legnagyobb bevétele idén (várhatóan több mint százmilliárd dollár, a teljes amerikai bankszektor bevételének 9 százaléka), tavaly csak a nettó nyeresége 21,2 milliárd dollár volt. A Wall Street Journal cikke szerint 26 szempont alapján 14-ben volt piacvezető az USA-ban. Foglalkoznak mindennel, amivel egy gigantikus bankcsoport foglalkozhat: hiteleznek vállalatokat és háztartásokat, erős a befektetési banki és a saját számlás kereskedési részlegük, és betétgyűjtésben sem utolsók.

Régen sem volt apró

Nem a semmiből lett ekkorává a legendás finánc, J. Pierpoint Morgan bankja. Eleve sem volt pici szereplő: a névadó bankár már 1895-ben is kisegítette egy kölcsönnel az amerikai szövetségi kormányt, 1907-ben pedig pénzügyi pánikot állított le. De a huszadik század nagy részében befektetési bankként működik, amíg 2000-ben fel nem vásárolta a Chase nevű kereskedelmi bankot, 2004-ben pedig a Bank One-t. A válságban aztán két hatalmas riválisukat, a bajba jutott Bear Stearst és a Washington Mutualt is bekebelezték, ráadásul áron alul, hatalmas adókedvezményekkel, állami garancia mellett.

Az amerikai bankrendszer gyorsan talpra állt a válság után, 2009 második felétől már újra hatalmas profitot termeltek tulajdonosaiknak, ahogyan a válság előtt. Ez az amerikai gazdaságnak jót tett, hiszen a bankok újra hitelezni kezdtek. De a bankok szerepével szemben kritikusabb szakértők már akkor is úgy gondolták, hogy sok korábbi visszásságot eltussoltak, és ezért alapvető reformok nélkül a bankrendszer újra el fogja követni azokat a hibákat, mint a válság előtti ingatlanbuborék idején.

Mindenesetre a válság kezdete, 2007-2008 óta csak a hat legnagyobb amerikai bank összesen így is 103 milliárd dollárt költött bírságokra, valamint ezek kivédésével kapcsolatban ügyvédekre (ez éppen egyévnyi magyar GDP-nek felel meg). Más kérdés, hogy ez az összeg valószínűleg még így is eltörpül amellett a nyereség mellett, amikhez a visszaélésekkel hozzájutottak.

De hát mit ártottak ők?

A válság idején elkövetett jelzálogpiaci visszaélésekkel nagyjából 33 milliárd dollárral rövidítették meg az amerikai adófizetőket – állítja az amerikai igazságügyminisztérium és a manhattani főügyész. A bank ugyanis úgy adott el hiteleket az amerikai kváziállami jelzáloghitelező Fannie Mae-nek és a Freddie Macnek, hogy tudta róluk, hogy igazából nem érnek szinte semmit sem. Végül a költségvetésnek kellett kimentenie a két jelzáloghitelezőt, és csak a JPMorgan hitelein 33 milliárd dollár volt a veszteség.

Bonyolítja a helyzetet, hogy ezeknek a vélelmezett csalásoknak egy jelentős részét a Washington Mutual, illetve a Bear Stearns követte el; ezt a két pénzintézetet a JPMorgan még 2008-ban, a válság tetőpontján vásárolta meg. A bank szerint ez korlátozza a felelősségüket jogilag.

De egyébként felsorolni sem könnyű a bank ellen folyamatban lévő vizsgálatokat; feltűnő, hogy ezek egy része korábbi, már lezártnak hitt vizsgálatokból indult ki. A gyanú szerint:

  • Jelzálogpiaci visszaéléseket követtek el.
  • Nyomozásokat és vizsgálatokat akadályoztattak.
  • Előnyök reményében álláshoz juttatták kínai politikusok gyerekeit.
  • Tudhattak a Madoff-féle piramisjátékról, de nem szóltak senkinek.
  • Sok más bankhoz hasonlóan befolyásolták a Libor kamatlábat.
  • Bűnügyi vizsgálatok folynak a bank munkatársai ellen a Londoni Bálnával kapcsolatban.
  • Manipulálhattak vállalati kötvényindexeket.

És ehhez még hozzájönnek azok az ügyek, amikben idén peren kívül állapodott meg az amerikai bank a hatóságokkal. A bank tehát visszaeső bűnözőnek számít, csak ebben az évben kifizetett már közel négymilliárd dollárt.

  • Londoni Bálna kockázatkezelési hibák: 920 millió dollár
  • Bankkártya-visszaélések: 389 millió dollár
  • Árampiacok befolyásolása: 410 millió dollár
  • Kényszerértékesítési szabálytalanságok: egy nagyobb, az összes bankkal történt megállapodás keretében fizetett a JPMorgan 1,96 milliárd dollárt a véletlenül kilakoltatott adósoknak.

Korábban pedig, 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben összesen közel húszmilliárd dollárt fizettek ki bírságokra és az ezekkel kapcsolatos jogi költségekre. És a szekrényben lapuló csontvázaknak még mindig nincs vége.

Beismerik a bűnt?

Most azt találgatják a piacon, hogy mi lesz, ha ez a gigabank beismeri bűnösségét a fenti ügyekben. Nagy a veszély, hogy ha vád alá helyezik, akkor visszavonják a banki engedélyét. Ebben az esetben lehúzhatnák a rolót, legalábbis átmenetileg. Egy ilyen, a rendszer egésze számára kulcsfontosságú bank esetében ez hatalmas kockázat lenne.

Utoljára akkor volt ilyen, amikor vád alá helyezték az Enront, valamint könyvvizsgáló cégét, az Arthur Andersent, még a kétezres évek elején. Előbbiről kiderült, hogy szinte az egész cég egy nagy bűnszövetkezet, a könyvvizsgáló viszont csak segített eltüntetni a bizonyítékokat – a vád alá helyezést azonban nem élte túl. Így lett az öt nagy könyvvizsgáló cégből Big Four.

Éppen ezzel a csődkockázattal érveltek az amerikai hatóságok, amikor a korábbi ügyekben nem helyezték vád alá a nagyüzemben pénzt mosó, csaló és a illegálisan befolyásoló bankokat. Ha viszont mégsem lesz vége a világnak, ha vád alá helyeznének egy nagybankot – ráadásul azok közül is legnagyobbat –, akkor nehéz lesz megmagyarázni, hogy más pénzintézetekkel miért nem csinálták ezt.

Ideje lenne feldarabolni

Különös szerepet játszik a történetben a JPMorgan vezérigazgatója, Jamie Dimon. Őt tartották az utóbbi években a legnagyobb hatalmú Wall Street-i bankvezetőnek, és mint ilyen, ő kritizálta a nyilvánosság előtt a legerőteljesebben az amerikai pénzügyi reformot. A 2010-ben elfogadott törvény egyik fő célja éppen az lett volna, hogy a JPMorganhez hasonló, átláthatatlanul nagyra nőtt bankokat szabályozza. Többek között előírja, hogy a bankoknak le kell választaniuk a kereskedelmi banki részlegüktől a kockázatosabb tevékenységeiket.

Dimon úgy vezette ki a bankját a 2008-2009-es válságból, hogy látszólag a JPMorgan lett a legerősebb helyzetű, legjobban menedzselt amerikai pénzintézet. De a tekintélyét erősen megtépázta egy 2012-ben kirobbant ügy. Szinte a semmiből derült ki, hogy a bank egy ártatlannak tűnő fedezeti pozíción 6,2 milliárd dollárt, sőt, mint később kiderült, ennél is sokkal többet vesztett. Ez a hatalmas veszteség – amit a szaksajtó a Londoni Bálnának nevezett el – aláásta Dimon érveit.

Dimon szerint csak a JPMorganhez hasonló, hatalmasra nőtt integrált bankok tudnak helyt állni a globális versenyben. Sokat beszélt arról is, hogy mennyi pénzt hoz a banknak, hogy ügyfelei számára az összes elképzelhető pénzügyi szolgáltatást  meg tudja adni egy helyen. A kritikusok szerint viszont az a baj, hogy az ilyen bankok az egész világ pénzügyi rendszerét veszélyeztetik. Ha néhány rossz döntés miatt csődbe mennének, akkor az adófizetők nem tehetnék meg, hogy ne mentsék ki; a legtöbb nagybank pedig, mint az utóbbi idők botrányai is mutatják, lelkesen visszaél ezzel a helyzettel.

Idén májusban a káprázatos mandzsettagombjairól is ismert Dimon még nagy nehezen megúszta a váratlan veszteség miatt háborgó részvényesek lázadását, nem vették el tőle sem az elnöki pozíciót, sem a vezérigazgatóit. Az azóta nyilvánosságra került törvénysértések viszont tényleg megrengették a tekintélyét, különösen a Wall Streeten kívül; most már senki nem beszél arról, hogy neki kellene pénzügyminiszternek lennie. A kérdésben mindenesetre nagy a zavarodottság, és ennek letisztulása az egész amerikai pénzügyi iparág jövője szempontjából nagyon fontos lesz.

Ezt példázza az alábbi videó, ahol rendkívül szórakoztatóan csapott össze a CNBC pénzügyi hírtévé arcaival egy szakmán kívüli, kritikus újságíró, Alex Pareene. Szerinte egy étteremnél se számít, hogy nyereséges, ha egyszer méreg van az ételben – és ebből a bank oldalán állók egy szót sem értenek. Szerintük csak az a fontos, hogy a bankvezető mennyi nyereséget termel a részvényesek számára.