Végre nem mi fizetjük, ha becsődöl egy bank

Az új jogszabályok szervesen kapcsolódnak a már létrehozott bankfelügyeleti rendszerhez, és az EP sajtószolgálatának közleménye szerint nagy lépést jelentenek a bankunió irányába.

Az egységes bankszanálási irányelv gyakorlatilag azt fekteti le, hogy a csőd közelébe került bankok talpra állítása vagy szanálása folyamán kinek a pénzét milyen sorrendben lehet felhasználni, azokat veszi előre, akik a bajba jutott bankba pénzt fektettek, a részvényeseket és a pénzintézet hitelezőit, és a sor végére helyezi az adófizetőket, valamint rendelkezik arról, hogy a bankokra kivetett terhekből minden tagállamnak saját bankszanálási alapot kell létrehoznia.

A közös bankszanálási mechanizmusról szóló jogszabály arra vonatkozik, hogy ezeket a tagállami alapokat hogyan alakítják néhány év leforgása alatt egy nagy 55 milliárd eurós egységes bankszanálási alappá.

A két uniós társjogalkotó, azEPés a tagállamok szakminisztereit tömörítő tanács abban állapodott meg, hogy a tagállamok már az első két évben beteszik a közösbe a teljes összeg 60 százalékát, a maradékot pedig további hat év alatt folyamatosan töltik majd át a saját alapjukból. Ez az eurózóna tagjaira automatikusan érvényes és számukra kötelező, de a többi uniós ország számára is nyitott.

A bankszanálás szabályaihoz hasonló módon kell létrehozniuk a tagállamoknak a maguk betétgarancia-alapjait a bankok hozzájárulásaiból annak érdekében, hogy a 100 ezer eurónál kisebb betétek maradéktalanul biztosítva legyenek, de ne az adófizetőknek kelljen állniuk a számlát, ha egy bank már nem tud helytállni a betétesek jogos követeléseiért.

A pénzintézetekkel összefüggésben az Európai Parlament kedden arról is szavazott, hogy a jövőben mindenkinek, aki az Európai Unióban él, jogában áll majd, hogy bankszámlát nyisson, és ezt sem lakhely, sem állampolgárság alapján nem lehet majd senkitől megtagadni, a bankok mindössze azt kérhetik számon valakin, hogy miért akar pont abban az országban számlát nyitni.A jogszabály emellett azt is előírná, hogy az alapvető fizetési számlákkal járó költségeket uniós szinten egységesíteni kell, hogy összehasonlíthatóak legyenek egymással, valamint a bankoknak tájékoztatniuk kell ügyfeleiket, hogy ilyen szolgáltatást is kínálnak. Ezt a jogszabályt még a tanácsnak is formálisan el kell fogadnia, majd a tagállamoknak két évük lesz, hogy átültessék a szabályozást saját jogrendjükbe.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!