A szlovákok örülhetnek az eurónak

A szlovák lakosságnak nem kell félnie attól a csekély inflációs többlettől, amelyet az euró bevezetése okozhat, ugyanis hosszabb távon az életszínvonal jobban nő majd euróval, mint ahogy euró nélkül emelkedne, hívta fel a figyelmet a Szlovák Nemzeti Bank korábban készült tanulmányára pénteken Martin Suster, a bank kutatási csoportvezetője. Az euró 2009. januári bevezetése, a kerekítések miatt, 0,2 százalékig terjedhető mértékben fog áremelkedést okozni, a szlovák központi bank elemzése szerint. Az euró bevezetését követő tíz év alatt viszont az átlagos reálbér várhatóan évi 4,7 százalékkal emelkedik, euró nélkül csak 4,0 százalékos növekedésre lehetne számítani. A nyugdíjaknál 2,35 százalékos reális javulás várható, euró nélkül csak 2,0 százalékos lenne a növekedés. A társadalmi juttatásokban euróval 3,8 százalékos, euró nélkül 3,0 százalékos nominális növekedés valószínű, és mindkét esetben valószínűtlen a reális emelkedés. Ezen belül a nem házas munkanélküliek fognak a legrosszabbul járni: jövedelmük 0,2 százalékponttal kevesebb lesz euróval, mint euró nélkül. A vagyontárgyakból, befektetésekből származó jövedelmeknél sem várható reális többletnövekedés az euró bevezetése miatt. Más oldalról a betéti kamatok kisebbnek ígérkeznek: euróval 2,5 százalékra, euró nélkül 3,0 százalékra lehetne számítani tízéves távlatban, a Szlovák Nemzeti Bank tanulmánya szerint. Az átlagos szlovák háztartás nettó bevétele a tanulmány szerint tavaly családtagonként havi 9600 szlovák korona (75 827 forint) volt. Ennek - szintén az átlag szintjén - több mint 60 százaléka bérből-fizetésből, több mint 18 százaléka nyugdíjból, körülbelül 0,5 százaléka vagyontárgyakból-befektetésekből, köztük önkéntes nyugdíjpénztári tagságból származik. A teljes jövedelem reális növekedése tíz év alatt átlagosan 4,6 százalékkal, húsz év alatt 9,8 százalékkal gyorsabbnak ígérkezik euróval, mint euró nélkül, a Szlovák Nemzeti Bank tanulmánya szerint.