Amerikában tényleg sokkal jobb az élet?

71194615
43 hozzászólás
A GDP az adott országban termelt javak értékét mutatja, de vajon jól tükrözi az ország jólétét? Egy friss tanulmány megkísérelte közvetlenebbül mérni a jólétet. Az eredmények szerint a GDP összességében elég jól tükrözi az országok közötti jóléti különbségeket, de Magyarország jobban, Nyugat-Európa pedig kevésbé van lemaradva az USA-tól mint azt a GDP sugallja.

A közgazdászok egyik leginkább használt bűvös mutatója a bruttó hazai termék (GDP). A GDP egy adott országban előállított, végső felhasználásra szánt termékek és szolgáltatások értékét méri. Mivel ez megegyezik a megtermelt jövedelemmel, tekinthetjük a jólét egyik mérőszámának is. Ugyanakkor nincs töretlen egyetértés abban, hogy a GDP jól tükrözi-e tényleges „ jóllétünket”.

2009-ben a Nobel-díjas Joseph E. Stiglitz által vezetett bizottság amellett foglalt állást, hogy a jólét méréséhez más tényezőket is figyelembe kellene venni, például a jövedelem egyenlőtlenségét, az életminőséget, a szabadidő mennyiségét vagy az infrastrukturát. David Cameron pedig 2010-ben azt a példát hozta, hogy egy földrengés utáni helyreállítás ugyan növeli a GDP-t, de ez nem tükrözi a jólét növekedését.

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Zawadowski Ádám, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

A Stanford egyetem két kutatója friss tanulmányában megvizsgálta, hogy az egyes országok esetén milyen kapcsolat van a jólét és a GDP alakulása között. Abból indultak ki, hogy egy ország lakosságának jóléte pozitívan függ a várható élettartamtól, a fogyasztási javaktól, a rendelkezésre álló szabadidő mennyiségétől, de negatívan függ az országban levő jövedelemegyenlőtlenségtől. A szerzők részletes háztartási adatok alapján becsülték meg, hogy az embereknek mennyire fontosak ezek egymáshoz képest.

A tanulmány eredményei az alábbi ábrában foglalhatóak össze (a legtöbb OECD-tagországra 2007-ben, adatok itt). Ez azt mutatja, hogy milyen a kapcsolat az általuk mért jólét és az egy főre jutó, vásárlóerővel igazított GDP között. Ahogy jobbra mozdulunk el a vízszintes tengelyen (tehát növekszik az egy főre jutó GDP), egyre nagyobb értékeket kapunk a függőleges tengelyen (tehát növekszik a jólét is). A pontok jól illeszkednek a 45 fokos egyenesre, azt sugallva, hogy a GDP igenis jó mérőszám a jólétre.

defcatogdp1

Azonban a GDP nem méri tökéletesen a jólétet. A vonal feletti országok (többségében a nyugat-európai országok) azok, ahol a GDP-hez képest magas a jólét. A vonal alatti országok pedig azok, ahol a GDP-hez képest alacsony a jólét. Magyarország a vonal alatt van, azt sugallva, hogy jólétben még jobban elmaradunk az USA-tól annál, mint amit a GDP mér. Számokkal, Magyarországon az egy főre jutó GDP az amerikainak 40%-a, míg a jólét az amerikainak csak 34 százaléka. Lemaradásunk fő oka az alacsony magyar várható élettartam.

Franciaországban fordított a helyzet. Míg az egy főre jutó GDP csak 70 százaléka, a jólét már 91 százaléka az amerikainak. Ennek oka – Stiglitzék érvelését alátámasztva – hogy Franciaországban az USA-hoz képest jobbak az átlagos életkörülmények: kisebb a jövedelemegyenlőtlenség, magasabb a várható élettartam és alacsonyabb a munkaórák száma. Hasonló megállapításra juthatunk a fejlett nyugat-európai országok többségénél. Bár magas az amerikai GDP, annyival azért nem jobb ott az élet.

A Defacto szerint összességében jogos, hogy a hazai és nemzetközi döntéshozók elsőrendű gazdaságpolitikai célja a GDP növekedését ösztönözni. Viszont a jólét növeléséhez ezen felül érdemes még olyan intézkedéseken is gondolkodni, amelyek a várható élettartamot és a szabadidőt növelik, a társadalmi különbségeket pedig csökkentik.

Ha szeretne a Defacto elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!