Tényleg fontos, hogy a gyerek a legjobb középiskolába kerüljön?

cz reka
64 hozzászólás
A jobbnak tartott gimikbe épp, hogy bejutott diákok csak kicsivel érettségiznek jobban, mintha kicsivel kevésbé jó gimikbe jártak volna. Lehet, hogy nem azon kellene aggódnunk, hova jut be a gyerek, hanem segítenünk kéne akárhova is jár.

Sok szülő izgul mostanában, hogy bejut-e a gyereke a lehető legjobb, vagy legjobbnak vélt középiskolába. De vajon tényleg annyira fontos kérdés ez? Mi történik, ha a gyerek kicsivel rosszabbnak gondolt középiskolába jár? Tényleg rosszabbul teljesít majd később?

A gimnáziumok rangsorát az határozza meg, hogy a diákok átlagosan milyen eredményeket érnek el a kompetencia-felméréseken, illetve az érettségin. A középiskolai felvételi előtt állók számára viszont nem az kérdés, hogy a magasabban rangsorolt gimikben milyenek a gyerekek, hanem az, hogy ők maguk jobban teljesítenének-e, ha oda járnának. A két kérdés márpedig nem ugyanaz, ugyanis a magasabb helyre rangsorolt középiskolába járók szinte biztosan jobb eredményeket érnének el, akárhova járnának.

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Koren Miklós, Zawadowski Ádám, és Szeidl Ádám, a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

Az elmúlt néhány évben több kutatás is vizsgálta, mennyit adnak a jobb középiskolák az oda bekerült tanulóknak. Ha a középiskolák sorsolással döntenék el, ki kerülhet be, könnyen megválaszolhatnánk ezt a kérdést: csak össze kellene hasonlítani a véletlenszerűen bekerült diákok teljesítményét a nem bekerült diákok teljesítményével.

A középiskolák azonban nem sorsolással, hanem a felvételi rangsor alapján döntenek, és ez megnehezíti a kérdés vizsgálatát. Kínálkozik azonban egy lehetőség arra, hogy szétválasszuk a jobb iskola hatását a meglevő képességek hatásától: összehasonlíthatjuk azokat a tanulókat, akik éppen a ponthatár felett teljesítettek és így felvették őket, azokkal, akik éppen alatta teljesítettek és így nem jutottak be. Ezek a tanulók igen hasonlóak, és így jelentős részben a szerencsén múlik, hogy melyikük kerül a éppen ponthatár alá vagy fölé - mintha csak sorsolnák őket.

A neves amerikai Columbia egyetem kutatóinak egy tanulmánya éppen ezt elemzi romániai középiskolákba járó tanulók eredményeinek felhasználásával. Eredményeik igencsak relevánsak hazánkra nézve is. Romániában mindenki nyolcadik után megy középiskolába, és az iskolákon belül központi úton meghatározott tagozatokat is választanak. Ezt leszámítva a felvételi és a kiválasztás rendszere nagyon hasonló az itthonihoz.

A tanulók felvételi pontszámát a központi felvételi teszt eredménye és a korábbi iskolai átlaga határozza meg. A középiskolákba, és bennük a tagozatokra, a ponthatár feletti pontszámú jelentkezők kerülnek be. A ponthatárt pedig a felvételik után minden iskolában és minden tagozaton a rendelkezésre álló helyek alapján határozzák meg. A tanulmányban valamennyi romániai középiskolát összesítve vizsgálták a ponthatárhoz közeli tanulókat.

Ábránk a tanulmány legfontosabb eredményét mutatja. A vízszintes tengelyen a felvételi pontszám szerepel az egyes középiskolák és tagozataik ponthatárához képest, amit 0 jelöl, függőleges vonallal. A függőleges tengelyen az ilyen felvételi pontszámú tanulók négy évvel későbbi érettségi eredményei állnak, átlagolva. Az összehasonlíthatóság kedvéért a diákok érettségi eredményét a ponthatáron levők átlagos érettségi eredményéhez hasonlítjuk, amelyet nullának választunk.

A vonalak felfele tartanak: a magasabb felvételi pontszámú tanulók négy év múlva jobb érettségi eredményt értek el átlagosan. Ez persze egyáltalán nem meglepő. A vonal nagyon hasonló a ponthatár alattiak és a ponthatár felettiek esetében.

A kérdés az, mekkora pluszt jelent a jobb iskola. Ezt az mutatja, hogy mennyivel jobban teljesítenek azok, akik éppen a ponthatár feletti eredménnyel éppen bekerültek, összehasonlítva azokkal, akik éppen lemaradtak. Ha a jobb középiskola sokat adna, ugrást látnánk a függőleges tengelynél. Ábránkon látunk valamekkora ugrást, de ez minimális.

A jobb középiskola tehát nem sok pluszt ad az éppen bekerülteknek. Persze lehet, hogy csak nekik nem segít sokat a jobb suli. Jó suliba a legrosszabb eredménnyel bekerülni valószínűleg nem jó érzés, és ez kihathat a későbbi teljesítményre is. Lehetséges, hogy a többieknek, akik bőven a ponthatár felett kerültek be, többet adhat a jobb iskola. De az is lehet, hogy még kevesebbet. Ezzel a módszerrel sajnos csak a ponthatáron levőkről tanulhatunk valamit közvetlenül.

A közvetett bizonyítékok azonban arra utalnak, hogy a többiekre is hasonlóan kicsi lehet a jobb suli pozitív hatása.

Az ábrán a trend hasonló mindkét oldalon, és nem mutat nagyon mást a ponthatáron levők esetében. További elemzések pedig azt találják, hogy az alacsony pontszámmal bekerült tanulók csak a felvétel utáni első tanévben érzik rosszabbul magukat, ez később elmúlik.

A magasabb helyre rangsorolt középiskolák Romániában nem sok pluszt adnak. Ez persze lehet, hogy máshol másképp van. A szerzők az találták, hogy a romániai kisvárosokban a nyereség sokkal nagyobb, a nagyvárosokban kisebb. Más szerzők az Egyesült Államok néhány nagyvárosában pedig azt találták, hogy az elit középiskolák valójában semmivel sem jobbak, mint a kicsit lejjebb rangsorolt középiskolák.

Nem tudjuk, hogy itthon mi a helyzet. Azt azonban tudjuk, hogy javítja a gyerek eredményeit, ha szülőként bevonódunk a gyermek iskolai tevékenységeibe, különösen ha magában a tanulásban segítjük. Nem kell aggódni, hogy a lehető legjobban rangsorolt helyre jut-e be a gyerek. Inkább támogassuk, akárhol is tanul.

Ha szeretne a Defacto elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!

Cover fotó: Barakonyi Szabolcs/Index