Némethné a szocialisták tollával ékeskedik

2013.08.29. 07:03
Hiába a korábbi hangzatos tervek és célok, pocsékul áll Magyarország a zöld energiával: 2010 óta egyre kevesebb zöld áramot termelünk, egy év alatt semmit nem nőtt a megújuló-részarány. A minisztérium mindeközben úgy véli, nagyon jól állnak a dolgok, egy uniós tanulmányra is hivatkoznak. Csakhogy az még az előző ciklus eredményeit értékeli.

"Magyarország jó úton halad a megújuló energiával kapcsolatosan 2020-ra vállalt célok teljesítésében" - jelenette ki Németh Lászlóné. A fejlesztési miniszter egy ellenzéki kérdésre adott írásbeli válaszában azt írta: Magyarország az Európai Unió azon tagállamai közé tartozik, amelyeknek 2009. és 2012. között sikerült teljesíteniük a megújuló energiaforrások területén időarányosan vállalt célokat. Szerinte ezt az eredményt erősíti meg az Európai Bizottság által kiadott Megújuló Energia Előrehaladási jelentés is.

Sajnos nem teljesen igaz

A helyzet azonban az, hogy a bizottság idézett jelentése 2005 és 2010 közötti Eurostat tényszámokat mutat be, vagyis nem a Fidesz energiapolitikai eredményeit igazolja. Ekkor 4,4 százalékról 8,8 százalékra sikerült feltornásznunk a zöldenergia részarányát. A vállalást ezzel túl is teljesítettük, noha ez a szám még mindig elmarad az EU átlagától, ott a 2005-ös 8,5 százalékos szintről 12,7 százalékra sikerült eljutni 2010-re. (Az uniós cél, hogy 2020-ra 20 százalék legyen a megújulók aránya a teljes energiafogyasztáson belül, Magyarországnak elég lenne 13 százalékot hozni, de 14,65 százalékos arányt vállaltunk.)

 

Állnak a projektek

2010 óta azonban a növekedésről és tervszerű előrehaladásról nehéz beszélni, ha az áramtermelést nézzük, 2012-ben a megújuló villamos energia aránya a teljes bruttó végső villamosenergia-fogyasztáshoz viszonyítva 6,26 százalék volt, összesen 2648 GWh.

Sok vagy kevés?

Attól függ. Egy négytagú család átlagosan 4,2 MWh óra áramot fogyaszt évente, vagyis kis leegyszerűsítéssel azt lehet mondani, hogy tavaly Magyarországon annyi áram származott megújuló energiából, amennyi 630 ezer család - több mint egy budapestnyi ember - éves fogyasztását fedezi. Magyar szélenergiából durván 183 ezer négyfős háztartás lenne el évente, napenergiából mindössze 1062. Ebből a szempontból tehát nem feltétlen kevés, a korábbi nagyívű tervekhez képest viszont lehangoló.

 

Nincs előrelépés

Az energiahivatal nemrég közzétett adataiból kiderül, 2010 óta csökkent, majd tavaly megtorpant a megújulók részaránya az áramfelhasználásban, 2011-ben és 2012-ben is csak 6,3 százalékát adta a teljes felhasználásnak. (2020-ra 10,9 százaléknak kellene lennie.) Mennyiségre pedig még csökkent is, igaz, ez betudható akár annak is, hogy általánosságban is kevesebb áramot használunk. A válság előtti, 42 928 GWh-os éves szintet még mindig nem értük el, tavaly 1688 GWh-val kevesebb áram fogyott.

 GWh  2008  2009  2010  2011  2012
 Megújuló alapú villamosenergia-termelés  2381  2828  3030  2695  2648
 Bruttó végső villamosenergia-felhasználás  43 928  41 422  42 566  42 626  42 240
 Megújuló alapú villamosenergia-termelés aránya az összes villamosenergia-felhasználásból  5,4%  6,8%  7,1%  6,3%  6,3%

Alig épül valami

Hogy a megújuló áramtermelés egy helyben toporog Magyarországon, azt többször hangoztatták már iparági szereplők, a támogatási rendszer megváltoztatása ugyanis továbbra is nagy bizonytalanságot okoz, egyelőre nehéz hosszú távra kalkulálni a beruházóknak.

Saját terveinkhez képest is csúszásban vagyunk. A Fidesz-kormány által készített Megújuló Cselekvési Tervben 2012-re már 3127 Gwh éves áramtermelésre számított megújulókból a megvalósult 2648 helyett. A tervekben szereplő 882 MW beépített kapacitás helyett csak 788 MW jött össze, alig épül most megújulós erőmű.

Komoly lemaradásban

Napenergiából 2012-re már 9 GWh-ot kellett volna teljesítenünk, a megvalósul 6,73 helyett, biomasszából 1995 GWh-ot terveztek, ettől jóindulatú számítások szerint is nagyjából 500 GWh-tal maradunk el. Szélenergiában is nagy a lemaradás, a 929 GWh terv helyett csak 771GWh jött össze. Jobban állunk viszont vízenergiából, 194 GWh termelésre számítottak, ez tavaly 213 GWh volt. A másik terület, ahol jól teljesítettünk, a háztartási méretű naperőművek, 2011-ben még csak 3357 kW volt a beépített kapacitás, tavaly már 11879 kW. Ez az eredmény azonban az összkép szempontjából elenyésző.

A kormány által célként kitűzött 14,65 százalékos megújuló-részarány eléréséhez becslések szerint közel tízmilliárd euró befektetésre lenne szükség a következő években, vagyis nagyjából hússzor annyi pénzre, mint amennyiből a Fradi-stadion épül. Ha nem teljesítjük a vállalást, lemondhatunk arról is, hogy 70-80 ezer munkahelyet hoz létre a megújuló-iparág a következő évtizedben. Ráadásul ilyen tempó mellett nem csak a 14,65 százalék elérésére van kevés esély, de az is kérdésessé válik, hogy az unió által kötelezően előírt 13 százalék egyáltalán összejön-e 2020-ra.