Kína olajmezőket keres

Kína idén 80 milliárd jüant, átszámolva mintegy háromezer milliárd forintot fektet új olaj- és gázmezők feltárásába, jelentette be a föld- és nyersanyagügyekért felelős minisztérium. Összehasonlításul: Magyarország ennek az összegnek nagyjából a felét költi egészségügyre egy évben.

A kelet-ázsiai ország jelenleg is a világ legnagyobb energiafogyasztója, ugyanakkor komoly mértékben függ a külföldi forrásoktól, a beruházás így mindenekelőtt ennek a függőségnek az enyhítését szolgálja. A CNPC nemzeti olajóriás kutatóintézetének egy idei tanulmánya szerint a világ második legnagyobb gazdasága az olajat illetően mintegy 60, a gázellátást illetően pedig mintegy 30 százalékban kénytelen most keresletét külföldi – így közép-keleti, afrikai, ausztrál – partnerei készletéből fedezni. Ez a magas függőségi arány mellett a szállítói árak lehetséges változásai és egyes szállítási útvonalak veszélyeztetettsége miatt is kockázatokat rejt Kína számára.

Az elmúlt évek trendjéhez hasonlóan a jövőben is a kereslet bővülése várható: az Egyesült Államokbeli Energia Információs Hivatal (EIA) becslése szerint Kína – az Egyesült Államokat megelőzve – már októberben a világ legnagyobb olajexportőrévé válhat. Az EIA úgy véli, 2040-re a világ energiafogyasztása a 2010-es értéknél 56 százalékkal lesz magasabb, a bővülés legalább feléért pedig Kína és India kereslete felel majd.

Az energiaszükségletet hazai forrásból kielégíteni kívánó kínai kormány feltárásra tett igyekezetét a számok is jól tükrözik: olaj- és gázmezők felkutatására 2002-ben még csupán 19 milliárd jüant (703 milliárd forint) szántak, ez az érték 2011-re 67,3 milliárd jüanra (2,5 ezer milliárd forint) nőtt. A küldetés eddig sikeresnek is mutatkozott: 2008 és 2011 között több mint 5 milliárd tonna olaj- és 2,6 ezer milliárd köbméter gázforrást találtak.