21 új út megy majd Szlovákiába

"Nem sokára választások lesznek Szlovákiában, mondanék most néhány baráti szót Robert Ficónak, de nem tudom, ezzel nem ártok-e" - kezdte beszédét Orbán Viktor Szadán, ahol átadták a szlovák-magyar gázvezetéket. Orbán a szlovák kormányfővel megállapodást írt alá arról is, hogy 21 új közút épül Magyarország és Szlovákia között 2020-ig.

Orbán Viktor szerint történelmi jelentőségű a szlovák-magyar-vezeték átadása, ezen ugyanis nem orosz eredetű gáz is érkezhet majd. "Akármi is történik tőlünk keletre, gáz tud érkezni majd Magyarországra" - mondta a miniszterelnök. Orbán szerint az a cél, hogy négy év múlva nálunk legyen a legolcsóbb az energia Európában.

Az energiabiztonság növekedését hangsúlyozta beszédében Robert Fico is, aki elmondta, ugyan üzembe helyezték a kompresszorállomást, a tesztüzemmód július elsejétől indul majd.

A magyar-szlovák gázvezeték idővel a kelet-közép-európai észak-déli gázfolyosó fontos eleme lesz, összeköttetést biztosít az egyes országok vezetékei között Lengyelországtól Horvátországig. Ezzel önmagában nem szabadulnánk meg az orosz gázfüggőségtől, ugyanakkor növelhetnénk egyrészt fizikai függőségünket, másrészt alkuerőnket, amikor az oroszokkal tárgyalunk a gáz áráról.

A gázfolyosón keresztül ugyanis idővel olyan új gázforrásokhoz is hozzáférhetünk majd, mint a horvát és lengyelországi cseppfolyós földgáz, vagy a palagáz. A már meglévő baumgarteni kapcsolattal és a hamarosan elkészülő szlovák vezetékkel 10-12 milliárd köbméter nyugati irányból érkező importlehetőség majdnem a teljes importigényünket lefedi.

Orbán Viktor és Robert Fico egyébként úgy adták ma át a gázvezetéket, hogy az még valójában el sem készült, a 111 kilométeres, Balassagyarmat és Vecsés között 92 kilométer hosszan futó csővezeték még használatbavételi engedélyt sem kapott, a szlovák oldalon sem fejeződtek még be a kivitelezési munkálatok.

A projekt azonban már ezzel együtt is csaknem egy éves csúszásban van az eredeti tervekhez képest. Az Európai Bizottság 2008-ban döntött úgy, hogy az európai energia-infrastruktúra beruházásokra még több pénzt kell adni. 2009-ben összesen 3,98 milliárd eurót különítettek el a terv három alprogramjának, a gáz- és villamosenergia-infrastruktúra projektekre 2365 millió euró jutott.

Ezek között szerepelt a Szlovákiát Magyarországgal összekötő vezeték terve is, erre az unió 30 millió eurót adott, az erről szóló határozat 2010. októberében született meg. Emellé, a durván 10 milliárd forintnak megfelelő, vissza nem térítendő támogatás mellé az Európai Beruházási Bank még egy húszmilliárd frintos hitelt is nyújtott. (A teljes projekt 35,65 milliárd forintból jön ki.)

A Bizottság egyébként a pénzügyi támogatást a Mol tulajdonában álló FGSZ-nek adta volna, eredetileg ugyanis úgy volt, hogy ők építik majd a vezetéket.

Az eredeti határozat szerint 2013. augusztusig kellett volna megvalósítani a magyar és a szlovák vezetékszakasz fizikai összeköttetését, 2013. szeptemberében kellett volna befejezni a magyar oldalon az építési munkát (gyártást, építést és próbaüzemet), és 2013. októberében indult volna a kereskedelmi üzem. A kormányváltás után úgy alakították át a magyar szabályokat, hogy az FGSZ-nek nem érte meg megépíteni a vezetéket, a cég a szabályozói környezet változására hivatkozva ezért szólt is, hogy ő kiszállna.

Helyét először az állam tulajdonában álló MVM leánycége, az OVIT vette át, majd 2012. február 24-én módosították a korábbi határozatot, és a Magyar Gáz Tranzit Zrt-t tették a korábbi földgázszállítási engedély jogosultjává. (A Magyar Gáz Tranzit az OVIT-ból jött létre kiválással, részben az MVM, részben az MFB Invest tulajdona.) A variálgatás miatt csúszott a projekt is, befejezési időpontját 2013. június 30. helyett 2015. január 1.-re módosították.

Közben ráadásul az unió jelezte, az állami MVM tulajdonosi részvételét az üzemeltetésben már nem nézné jó szemmel, az ugyanis egyéb gázipari érdekeltségei miatt a verseny szempontjából nem lenne kívánatos.

A tervek szerint az új földgázvezeték kapacitása szlovák-magyar irányba 500 ezer köbméter óránként, nagyjából 4 milliárd köbméter évente. Magyar-szlovák irányba pedig 200 ezer köbméter óránként, vagyis évente 1,6 milliárd köbméter. A kapacitások idővel bővíthetőek.