Így függetlenedhetnénk az orosz gáztól

Hosszú távon megvalósítható az orosz gáztól való függés jelentős, több mint 90 százalékos mérséklése anélkül, hogy az árak elszabadulnának – ismertette Kaderják Péter, az általa vezetett intézet, a Regionális Energiakutató Központ (REKK) vizsgálatainak eredményét szerdán Brüsszelben – írja a Napi.hu.

Kaderják Péter szerint a REKK három forgatókönyvet modellezett;

1. ha minden marad a mostani helyzet szerint,
2. ha elsősorban a hatékonyság javul,
3. illetve ha ehhez a megújuló energiaforrások is párosulnak.

Emellett a kutatóközpont azt is vizsgálta, mi a helyzet, ha az uniós tagállamok újratárgyalják és meghosszabbítják jelenlegi hosszú távú gázszállítási szerződéseiket, és mi várható, ha ezeket felmondják, és kizárólag eseti jelleggel, piaci áron vásárolnak gázt Oroszországból.

A különböző forgatókönyvek elemzésével a REKK arra jutott,

Ha javul az energiafelhasználás hatékonysága, nő a megújuló energia aránya, és megvalósulnak a 2020-ra és 2030-ra tervezett infrastrukturális beruházások, ez a REKK szerint komoly piaci nyomást gyakorol majd a beszállítókra. Kaderják Péter hangsúlyozta, hogy a modell szerint gazdasági értelemben a hosszú távú szerződések kiiktatása is megvalósítható lenne.

Hogy politikai értelemben megvalósítható-e, azt nem az én dolgom megmondani

- mondta az energiahivatal korábbi vezetője. A REKK igazgatója azt is elmondta, hogy a hosszú távú szerződések újratárgyalása és az energiahatékonyság javítása esetén is több mint negyedével csökkenhet az orosz gázimport, és mintegy harmadával mérséklődhet az uniós országok "gázszámlája".

Véget kéne vetni az elszigeteltségnek

Orbán Anita, energiaügyi utazó nagykövet elmondta, hogy a 2006-os és 2009-es orosz-ukrán gázválságot követően az Európai Unió 2004 után csatlakozott tagállamaiban az energiabiztonság kérdése alapvetően a gázellátás biztonságának szavatolását jelenti. Ennek oka egyértelműen az, hogy ezek az országok túlságosan egy forrástól és egy ellátási útvonaltól függnek, némelyik teljes mértékben Oroszországra és egyetlen szállítási útvonalra van utalva.

Orbán elmondta, hogy a 2006-os válság után került fókuszba az ellátási útvonalak és beszállítók diverzifikációjának szükségessége, amikor is a Nabucco-projekt politikai lendületet kapott, amelyre sokan olyan csodaszerként tekintettek, ami egy csapásra megoldhatja az ellátási útvonalak és beszállítók diverzifikációját.

Amikor 2009-ben pedig ismét leálltak az orosz gázszállítások, akkor az derült ki, hogy a a térség országai szinte teljesen el vannak szigetelve egymástól, a legalapvetőbb összekapcsoltság sem létezik.

Ezt követően került napirendre a piaci integráció, és annak szükségessége, hogy mindenhol megfordíthatóvá kell tenni a gázszállításokat. Az Európai Unió 2014-re tűzte ki az egységes energiapiac megteremtését, 2015 után pedig nem lehet olyan ország, amely elszigetelt, egyetlen ellátótól és egyetlen szállítási útvonaltól függ.

A Nabuccónak vége

Orbán kitért arra is, hogy a tagállamok saját hatáskörben is hoztak intézkedéseket:

• Lengyelország cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmas terminálba ruházott be,
• Csehország gyakorlatilag teljesen integrálódott a német gázhálózatba,
• Szlovákia a szállítási irányok megfordíthatóságába fektetett jelentős összeget,
• Magyarország pedig gáztároló-kapacitásait bővítette olyan mértékben, hogy jelenleg akár fogyasztása 60 százalékának megfelelő földgázt tud tárolni.

A diplomata úgy vélte, a jelenlegi pillanatkép azt mutatja, hogy a Nabuccónak vége, és 2020 előtt aligha érkezik alternatív forrásból földgáz a térségbe. A következő 2-3 évben az LNG sem válik elérhető alternatív földgázforrássá, a térség közvetlen szomszédságában pedig az elmúlt időszak legsúlyosabb biztonságpolitikai válsága zajlik éppen.