Erzsébet
0 °C
7 °C

Vágják születésre, vágják temetésre

2010.07.18. 22:14
Bár a válság a hazai vágottvirág-piacot is megtaposta, még így is nagyjából 15-20 milliárd forintot költünk erre évente. A kereskedelem nehezen tervezhető, de biztos megélhetés, a hazai termelők viszont panaszkodnak: a gépesítés drága, az import miatt egyre kevésbé rúgnak labdába.

Nekünk mindegy, hogy születés, vagy halál, a lényeg: mindkettőhöz virág kell, summázta üzletfilozófiáját egy virágboltos. Amíg emberek születnek, házasodnak és meghalnak, nekik lesz munkájuk. Hogy valójában meddig lesz divat ünnepekre vágott virágot adni, nem tudni, az mindenesetre tény, hogy ez a szokás évszázadok óta töretlen, és harmincezer embernek ad megélhetést Magyarországon.

A rendszerváltás óta nem csak egyre több virágot ajándékozunk, de megnőtt az igényünk a széles választékra is. Szeretnénk, hogy a virág, amit veszünk, ne csak friss, de különleges is legyen, derül ki az egyik nagykereskedés felméréséből.

Hétfőn Kenyában, kedden nálunk

A boltok alkalmazkodnak az igényekhez: a tízezer hazai üzlet többségébe a világ akár harminc-negyven különböző pontjáról is érkezhetnek virágok. A legnépszerűbb évek óta a rózsa, a krizantém és a tulipán, de feljövőben van a gerbera is, ami mára már maga mögé utasította a liliomot, a fréziát és a szegfűt is. A legfőbb importőr pedig még mindig Hollandia, közel ötmilliárd forint értékű vágott virág érkezik innen az országba. 

A szállítás meglehetősen felgyorsult, a virágpiacokra minden másnap friss szállítmány érkezik. Így ha például egy kenyai termesztő hétfőn levág egy szál rózsát, az már akár kedden magyar vázába kerülhet, és megfelelő gondoskodással akár egy hétig is megőrizheti szépségét, állítja Eke Sándor, a Virágpaletta Szövetkezet elnöke.

Harmincból háromszáz

A szépségnek és frissességnek azonban megvan az ára. Az általunk megkérdezett termelők és kereskedők úgy számolják: egy szál húszcentis rózsa előállítási költsége a harminc forintot sem éri el, de a szállítási és tárolási költségekkel együtt a nagykereskedő már nyolcvan forintért adja tovább, amit a kiskereskedő aztán három-négyszáz forintért árul. Ugyanakkor a legnagyobb kockázatot is ő vállalja: a forgalom ugyanis ingadozik, függ a hőmérséklettől, az időjárástól, és még attól is, hogy aznap milyen névnap van.

Virágpiac Győrben
Virágpiac Győrben

Nehezen tervezhető

A magyar emberek túlnyomó része mindössze három-négy alkalommal vásárol virágot egy évben, és akkor is lényegében csak kényszerből, a triviális ünnepekre. Vendégségbe vagy otthonra alig. Rendszeres vevők legfeljebb a szállodaiparból és egyházi körökből kerülnek ki. A nálunk vallásosabb országokban az egy főre jutó forgalom körülbelül az ötszöröse a magyarországinak.

A tőzsdét bedöntő virág

A  tulipán árával 1634-ben kezdődött spekuláció a holland tőzsdén, az ár 1637-ben érte el a maximumát. A kereslet   bizonyos fajták iránt egyre nagyobb lett, egy-egy tulipángumó ára több száz fontra kúszott fel, amennyiért Amszterdamban csatornaparti házat lehetett  volna venni. A tulipánspekuláció fújta a modern tőzsdék első nagy buborékját, ami komoly visszaesést, és a gazdaságtörténészek szerint Hollandia Anglia mögötti lemaradását eredményezte.

A vágott virág nem áll el frissen négy-öt napnál tovább, így a boltok a lehető legkisebb veszteségre játszanak. Bizonyos fajtákból csak pár szálat rendelek, és ha “beesik egy temetés”, elszaladok a közeli nagykereskedőhöz, vagy a virágpiacra – mondja az egyik kereskedő. A hagyományos virágboltok legfőbb konkurenciái a hipermarketek.

Ezek ugyanis a pangás időszakát és a ritka névnapokat kihagyva kizárólag az ünnepeken árulnak, ami garantáltan nyereséges időszaknak számít. A hipermarketekben gyakran alacsonyabb a választék és a szolgáltatás színvonala, a Gfk Hungária felméréséből azonban kiderül: a magyar fogyasztó árérzékenysége felülírja ezeket a szempontokat.

Elmaradóban a magyarok

A virág ugyanis még mindig luxuscikknek számít, a mindennapi élethez nem feltétlenül szükséges, így aztán a válságban is elsőként mondtak le róla a fogyasztók. Nagyjából háromezer üzlet húzta le a redőnyt az elmúlt években, és a termelők közül is sokan inkább  zöldségtermesztésre álltak át. A magyar virágtermelők jelenleg a kereslet negyedét állítják elő, versenyképességük azonban folyamatosan romlik.

Virágot termeszteni ugyanis csak nagyüzemben és gépesítve érdemes, ebben pedig a magyarok messze elmaradnak külföldi versenytársaiktól, állítja egy lilomkertész. Szerinte feljövőben van az afrikai virágtermesztés, ahol az olcsó munkaerő jelenti a versenyelőnyt.

Egy üvegház felépítése nagyjából kétszázmillió forintba, míg egy rózsafeldolgozó gép ötven-hatvanmillióba kerül, a magyar kertészeknek erre nincsen pénzük, a bankok pedig nem szívesen helyeznek ki hitelt a mezőgazdaságba, hangsúlyozta a Virágpaletta Szövetkezet elnöke. A magyar növényházakban ráadásul egy hektáron általában nyolc-tíz ember dolgozik, a gépesítés tehát az ő állásukba is kerülne. Anélkül viszont kikopnak a versenyből.